Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - A négyes paktum megszületése - és kulisszatitkai. Hogyan sikerült Mussolininak biztosítania Európa békéjét?

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 szeptember mány azonban még mindig csak „tanulmányozza" a kérdést, inig Magyarország, Ausztria, Bulgária érthető lelkesedését fejezi ki. Persze, a kisantant ismét — és még kétségbeesettebb — sajtóhadjáratot indit, mert attól tart, hogy a négyes paktum révén Franciaország elejti őket, vagy legalábbis nem lesz többé olyan lel­kes patrónusuk, tüzön-vizen át. Végre április elején megérkezik a francia válasz, miután Daladier és Paul­Boncour felhatalmazást kap a kamarától a tárgyalá­sok folytatására. Közben folyik Mussolini és Mac­Donald között a levélváltás; húsvétkor Rómába megy Papén és Göring, akik többizben is (ángyainak a Dúcé­val. Április végén — másfélhónapi állandó tárgyalás után — végre, ugylátszik, csakugyan aláírásra kerül het a négyhatalmi szövetség okmánya. A francia tár­gyalások főleg arra irányullak, hogy az eredeti Mus­solni-terv második szakaszának szövegezését olyan­formán változtassák meg, hogy abban a revízió ne szerepeljen, még burkoltan sem. De folyt a harc, francia részről, a harmadik szakasz, ellen is, mely az általános leszerelésről szól és amely Németországnak egyenjogúságot akart biztosítani. Franciaország a már unos-untiig ismert „biztonsági" elvét akarta itt is érvényre juttatni. Május 1-én végre megszületett az a szöveg amely­ről a francia, angol és német nagykövet Rómában méltán hihette, hogy azt az elfogadás reményében küldhetik el kormányaiknak. De most meg Német­ország nem volt megelégedve a harmadik szakasz szövegével. Mussolini közvetlenül interveniált Hitler­nél. Göring sietve újra Rómában terem. Végre — mi­után Mussohni többszőr is tárgyalt a francia és angol nagykövettel és Göringgel — május 2()-án ujabb szö­vegezésben készült el a harmadik szakasz. De a fran­cia kormány ingadozó viselkedése folytán ez is, majd­nem rögtön azután, változást szenved. És újra kez­dődnek a hosszadalmas tárgyalások, azzal a veszede­lemmel, hogy — soha véget ne érjenek. Ezért érkezik aztán a „Foreign Office"-ből, Simon részéről az ener­gikus felszólítás: gyorsítani a tárgyalások tempóját! De Franciaországban ujabb és ujabb nehézségeket támasztanak: a kamarában és a külügyi bizottságban élénk viták folynak a négyes paktum körül és Paul­Boncour Genfben, hogy a kisantantot megnyugtassa, kijelenti, hogy a négyhatalmi szerződés nem irányul majd a kisantant ellen. Közben az idő múlik és Daladier (május 30-án) a kamarában energikusan az ellenzék ellen fordul és kijelenti: feltett szándéka a négyhatalmi szerződés aláírása. Ugyanaznap este a Palazzo Venezia-ban tar­tott tanácskozás eredményeként elkészül a legújabb szöveg. Ezt már véglegesnek tekintik és bizonyosra veszik aláírását mind a négy hatalom részéről. De ismét — egyre késik Franciaország hozzájárulása, amelynek, saját kijelentése szerint, nincs tudomása az uj szövegről és helyette a saját, régebbi szövegezé­sét várja, hogy elfogadják. A félreértés okául — a telefont vádolják. A végső tárgyalások ugyanis, éppen időnyerés miatt, telefonon folytak a Quai d'Orsay és a Palazzo Farnese, a római francia nagykövetség kö­zött. Ismét elölről kezdődnek tehát a tárgyalások és végre, Anglia határozott fellépésének eredményeként, el is fogadják azt a szöveget, amely — nem egyéb, mint visszatérés Mussolini eredeti tervéhez, némi vál­toztatással, illetve enyhítéssel. De ekkor már pünkösd is elkövetkezett és a kü­lönböző államok kormányférfiai rövid vakációra mentek. Csak Mussolini maradt a helyén. És dolgozott ekkor is. Június 5-én aztán végre mégis megérkezett a francia válasz, a szövegezés elfogadásáról és a fel­hatalmazás, hogy a nagykövet ellenjegyezheti a szer­ződést. De most viszont — a német hozzájárulás ké­selt. Késelt pedig teljes két napig. Csak június 7-én. délután félhatkoi érkezett meg. Rögtön utána Mus­solini a római szenátusban bejelentelte a nagy ese­ményl és még aznap este megtörtént a négyhatalmi szerződés aláírása, amelyet — Mussolini-paktum né­ven fog elkönyvelni a történelem, mint az utolsó más­tél évtized legfontosabb okmányát: a háborút elhárító egyezményt. Prancesco Saláta könyve eleven, vonzó formában vetíti elénk a négyes paktum egész, genezisét, kiemeli fontosságát és ugyanakkor egész sor olyan dokumen­tumot tartalmaz, amely belépillantást nyújt Mussolini nagyszerű munkarendszerébe és — nagyhorizontu, emelkedett lel kii gondolatvilágába. ELŐFIZETŐINKHEZ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul előfizetői­hez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szí­veskedjenek bejelenteni kiadóhivata­lunknál, hogy nyomban intézkedhes­sünk a sérelmek orvoslása iránt. WEISZ FULOP ézmüáruüzem BUDAPEST, VIII., GÓLYA-UTCA 13 TELEFONSZÁM: 46-0-36 Készít: duplaüstöket, szesz-, cukor-, likőr- és vegyészeti-gyárak beren­dezéseit, valamint szappanfőző-, mosó-, festő-, tűzhely és cukrászdái üstöket vörösrézből, vaslemezből vagy rozsdamentes anyagból. Cső­hajlitás, hűtő forralókigyók és idom­darabok készítése rézből vagy vas­ból. Minden e szakmába vágó mun­kákat, hegesztés*, ónozást, cinezést, valamint ja vi tásokat p o n t o s a n és jutányosán eszközölök SZIKVIZ TANKOK SZIKVIZGÉPEK

Next

/
Thumbnails
Contents