Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - Az uj magyar nemzedék

1933 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Magyar Külpolitikai Tanulmányi Egyesület Irta: FALUHELYI FERENC, egyetemi tanár Azok a szerteágazó külpolitikai problémák, amelyek a világháború befejezése óta az összes ma­gyar kormányok munkáját a legteljesebben lekötöt­ték és amelyek a háboruelőtti időkben soha nem tapasztalt kérdések és feladatok elé állították az országnak irányító tényezőit, a magyar külső poli­tika irányításának útjait a közvélemény előtt is az érdeklődés homlokterébe állították. Ez az érdeklődés hozta létre közvetlenül a világ­háború befejezése után a Magyar Külügyi Társasá­got, amely több mint tízéves munkásságának tar­tama alatt sikeresem hívta fel az ország vezető körei­nek és Budapest főváros közönségének figyelmét a magvar külpolitikát érdeklő kérdések tanulmányo­zására. Ezen társaság munkásságának köszönhető, hogy az országnak ezek az irányító tényezői és tár­sadalmi rétegei a belpolitikának nagy kérdései mel­lett megtanulták figyelmüket elsősorban az ország perifériái felé irányítani. A társaság kiadványai és az általa Budapesten rendezett előadások, szeminá­riumok és ankétek méltán keltettek érdeklődést és megtanították a magyar társadalom felsőbb rétegeit megismerni azokat a tényezőket, amelyek orszá­gunknak és nemzetünknek a sorsát nem belülről, hanem kívülről irányítják és amelyeket, amióta meg­csonkításunk árán önállóak lettünk, létünk és fejlő­désünk érdekében egy pillanatra sem szabad figyel­men kivül hagynunk. Ezen külpolitikai problémák napról-napra ér­dekesebbek és nagyobbak lesznek. Oly nagy ma mái­ezeknek a súlya, hogy lassanként a nem vezető társadalmi rétegekben élő magyaroknak is rá kell irányuljon a figyelmük. Hiszen nemcsak a nagy külpolitikai kérdések, a határalakulás és a revízió problémái, de a magvar gazda megélhetése, a buza áralakulása és eladásának lehetőségei is a magyar külpolitika helyes iránvitásától van függővé téve. A kisember is megtanulja így lassan és a vidék népe is rájön arra, hogy föl kell figyelnie a külpoli­tika aktuális kérdéseire és ugy érzi, hogy neki is szüksége van egészséges, okos, külpolitikai gondol­kodás kialakítására, amely a nép minden rétegét át­hatva, a vezető körök gondolkodását is ezen réte­gek szükségleteihez, fájdalmaihoz és bajaihoz tudja irányítani. így támadt egyes lelkes emberekben az a gon­dolat, hogy a Magyar Külügyi Társaság mellett meg kell teremteni azt a szervezetet, amely vidéken és a magyar népnek legszélesebb rétegeiben is igyekszik egészséges, józan külpolitikai gondolkodást teremteni. Szükséges egy olyan társadalmi szerv, amely meg tudja fogni és fel tudja ölelni ezeket a legszélesebb rétegeket, vidéki előadásokkal és népszerű kiadvá­nyokkal meg tudja ismertetni ezekkel a rétegekkel a magyar szükségletek kielégítése szempontjából oly végtelen fontosságú külpolitikai kérdéseket és teen­dőinket. Ez a célja és rendeltetése a Magyar Külpolitikai Tanulmányi Egyesületnek, amelynek most indult meg az alapítási munkája. Az egyesület alapszabályszerü célja az alapítás gondolatából folyik: „1. A külpolitikai kérdések népszerűsítése a ína­gyar közönségnek főkép ama rétegeiben, amelyek külpolitikával eddig nem foglalkoztak. 2. Megteremtése és élénkebbé létele az összeköt­telésnek egyfelől a vidék, másfelöl a fővárosi külpoli­tikai intézmények között. 3. Elősegítése minden olyan tudományos munkás­ságnak, amely különlegesen érinti a külpolitika kér­déseit." Ezt a célját az egyesület a rendelkezésére álló pénzügyi eszközökhöz mérten: 1. nyomtatványok kiadásával: 2. fővárosi, valamint vidékn előadások rendezésé­vel kívánja szolgálni. Az egyesület hazánknak nemcsak nagykorú állampolgárait akarja működési körébe vonni, de cél­jainak szolgálatába akarja állítani a hazánkban mű­ködő jogi személyeket, vállalatokat, kereskedelmi társaságokat is, akik mint az egyesület pártoló tagjai támogatásukkal járulhatnak hozzá az egyesület cél­jainak eléréséhez. De be kívánja vonni az egyesület a maga működési körébe a magyar ifjúságot is. Az alapszabályok ismernek külön ifjúsági tagokat, akik fiatalkorú főiskolai és középiskolai hallgatók lehet­nek a számukra tanulmányi elöljáróságuk részéről megszabott szabályok és engedély alapján. Az egye­sület nem téveszti szem elől, hogy az ifjúságé a ma­gyar jövő és ha a külpolitikai kérdésekben helyét jól megálló jövő magyar nemzedéket akarunk, akkor azt a magyar ifjúságot már zsenge korában is be kell ve­zetni a külpolitika problémáiba. Az ország legszélesebb köreinek, a vidéknek és a perifériáknak behálózását az egyesület megyei szer­vezet alakításával kívánja elérni. Az országnak köz­igazgatási megyéiben az egyesület megyei szervezete­ket létesít, amelyek az egyesületnek az illető megye, vagy az illető közigazgatásilag egyesilett megyék te­rületén lakó tagjaiból állanak. A megyei szervezetek élén a megyei szervezet által választott megyei elnök áll. Az ügykezelést a megyei elnöknek alárendelve az egyesület országos elnöke által kinevezett megyei titkár fogja végezni és a me­gyei elnök mellett a megyei szervezet által választott megyei választmány működik. Ez az egészséges decentralizáció teszi majd lehe­tővé a külpolitikai gondolkodás helyes útjainak meg­teremtését szerte az országban. Szerelettel és lelkesedéssel kezdi meg az uj szer­vezet a maga működését. És szeretettel, lelkesedéssel hívjuk fel a magyar közönség figyelmét erre az uj alakulatra, amely a maga egészséges célkitűzésénél és munkaeszközeinek helyes megválasztásánál fogva re­ményt nyújt népünk legszélesebb rétegeinek boldogu­lását is szolgáló egészséges magyar külpolitikának kialakulására.

Next

/
Thumbnails
Contents