Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - Tisztuló reviziós küzdelem

19:Í;{ jiii.—a»ig. MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Tisztuló revíziós küzdelem Irta . TÖRÖK ÁRPÁD Semilyen politika nem nélkülözheti célkitűzéseinek ideológiai megalapozását, legkevésbé az olyan politika, mely nem hatalmi eszközökkel akar óéihoz jutni, hanem jogot ós igazságol keres. A revíziót kétféleképpen lehet elérni. Vagy hatalmi politikával, melynek a végén mindig ott van a háborús lehetőség, vagy az elvek, az erkölcsi normák harcával. Tekintve, hogy mi az első módszer alkalmazásáról eleve lemondtunk, rendkívüli fontosságú a/, milyen ideológiai alapon, milyen erkölcsi elvekkel folytatjuk a küzdelmet. A hatalmi politika kikapcsolásával az egész revíziós küzdelem olyan benyomást nyer. mint egy bírói tárgyalás. Mi vagyunk a vádlók, az utódállamok a vádlottak, míg a bíróság megfelelő nemzetközi fórum hiányában — a kultúrnépek közvéleménye. A hasonlat még annyiban is áll, hogy a biróság csak Ítélkezik, a végrehajtást azonban másra bizza. A revízióért folytatott küzdelemnek egyedüli gyengéje, hogy nincsen végrehajtó hatalma. Ezt a diplomáciának kell pótolnia, melynek kedvező nemzetközi helyzeteket kell az ítélet végrehajtására felhasználnia. A revíziós kérdés esetében a birói tárgyalás — ellentétben a rendes bírói tárgyalássa] — állandóan folyik, mert hiszen a nemzetközi közvélemény nem tesz pontot egy ítélethez, hanem ujabb befolyások és ujabb ideológiák hatása alatt megmásíthatja Ítéletét. Kedvező nemzetközi konstellációt a revízió érdekében tehát csak akkor lehet kihasználni, ha ugyanakkor a nemzetközi közvélemény is elmarasztalja a vádlottat. A vádlónak tehát rendkívül súlyos feladata van, mert nem elég neki igazát (uyszer bebizonyítani; ezt a változó körülmények között is igazolnia kell tudni. Ujját állandóan a nemzetközi közvélemény ütőerén kell tartania, hogy meg érezze mindenkor, milyen érvek a leghatásosabbak kedvező ítélet elnyerése érdekében. Trianonban Magyarország feldarabolásával különböző erkölcsi elveket sértettek meg. Az első és legfőbb a nemzeti elvnek a sérelme. Ez nemcsak azért sérelem, mert a jelen történelmi időszakában általánosan elfogadott erkölcsi elv, hogy egy államalkotásra képesített nemzet saját nemzeti államában éljen, hanem azért is, mert ennek az elvnek megvalósítását a wilsoni pontok alapján a későbbi győzők a központi hatalmaknak megígérték, akik ennek az Ígéretnek alapján tették le a fegyvert. Sérelmet szenvedett a történelmi jog is. Magyarországnak és a magyarságnak ezeréves múltja jogot adott arra. hogy az ezeréves területen továbbra is államalkotó fermentum maradjon. Végül sérelmet szenvedett az az elv, hogy a kultúrában előrehaladottabb népet nem szabad alacsonyabb kultúrájú népnek a hatalma alá hajtani. Kérdés már most, melyik elvnek van ma a nemzetközi közvélemény előtt legnagyobb hatása, melyik elvnek alapján hozná meg ma Ítéletét. Nem szükséges elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznunk, hogy kimutassuk, miszerint ma a nemzeti állam gondolatának van legnagyobb átütő ereje. Elegendő a tényleges politikai helyzetre, a politikai feszültségekre rámutatnunk, hogy meglássuk, itt van a súlypontja az egész kérdésnek, A danzigi feszültség, a Meme-land kérdése, a bolgár-szerb ellentét, az ír probléma, India problémája Stb. mind abból adódnak, hogy a lényleges helyzel nem felel meg a nemzeti állam eszmekövetelményének. De nézzük, mit mondanak azok a trianoni helyzetről, akik a nemzetközi közvéleménynek részben szócsövei, res/ben irányitói. Rothcrmere lord egy térképet hozott forgalomba, melyben az uj magyar határt ugy rajzolta meg, hogy a magyarlakta területeik legnagyobb része ide tartoznék. Az angol képviselők, akik legutóbb a trianoni határ revízióját követelték, szintén a magyarlakta területek visszacsatolásáért szálltak síkra. Kétségtelen, hogy mindazok, akik a trianoni helyzettel pártatlanul és érdektelenül foglalkoznak, azon ütköznek meg legjobban, hogy tiszta magyar területeket, illetve olyanokat, melyekben túlnyomó a mag>7ar lakosság, csatoltak el az országtól. Ezt az érvet kell tehát a revíziós küzdelem központjába helyezni. Ez az érv annál hatásosabb, mert. amellett, hogy mindenki elismeri annak jogosultságát, más elvvel nem ütközik. Sokkal kevesebb megértést mutat a nemzetközi közvélemény a történelmi jog elvével szemben. Ez érthető, mert közötte és a nemzeti állam eszméje között bizonyos ideológiai ellentót van. A történelmi joghoz való ragaszkodás ugyan nem zárja ki a nem magyar népi egyéniségek szabad fejlődését, sőt nem zárja ki a/on népek önrendelkezési jogát sem, mégis, ha ezt az elvet állítjuk revíziós küzdelmünk központjába, sokkal többet veszélyeztetünk vele, mint amit használunk. Más országok népei nehezen tudják megérteni a szentistváni gondolat különleges varázslatát. Politikai jelszavak hatása alatt nem értik meg ennek a gondolatnak belső erkölcsi értékét. A revízió ügyvédjének tehát evvel a gondolattal rendkívül óvatosan kell bánnia, ha nem akarja magát és az országot kitenni annak, hogy ezt a gondolatot ellenünk fordítsák. A szentistváni gondolatot ellenfeleink ugy magyarázzák, mint saját nemzeti államaikhoz való joguknak a tagadását. Azt mondják, mi nemcsak azt akarjuk, amit a nemzetézmüápuüzem BUDAPEST, VIII., GÓLYA-UTCA 13 TELEFONSZÁM: 46-0-36 KÉSZÍT Duplaüstöket egyszerű es buktatórendszerre, szesz-, cukor-, likőr- és vegyészeti gyárak berendezéseit, valamint szappanfőző, mosó, fesio-, tűi hely és cukrászdaiüstöket vörösrézből vagy vaslemezből, rozsdamentes anyagból is. Csőha litás, hűtő i o r r a I ó k i g y ó k és idomdarabok készitése rézből vagy vasból. Minden e szakmába vágó munkákat, hegesztést, ónozást. cinezést, valamint javításokat pontosan és jutányosán eszközlók TULAJDONOS: WEISZ FÜLÖP ZIKVIZTANKOK ZIKVIZGÉPEK