Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - Magyar honfoglalók - Angliában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 19:Í:Í jul aug. zonyos i><>litikai feltételek megvalósítása nélkül nem történhetik meg. Mussolini kormánya voll az első a nyugati hatalmak között, amely barátsággal közele­dett a békekötések után az elszigetelt Magyarország­hoz. Abban az időben mondói la egy alkalommal Mussolini, hogy „a magyar lovagias nemzet, amelyei mi, olaszok, tisztelünk és szerelünk. Az európai béke érdekében nem engedhetem meg, hogy ezt a lovagias nemzetet az igazságtalanság állandó nyomasztó érzé­sében hagyjuk. A szerződések sérthetetlenségére ál­landóan ügyelnünk kell. de ez nem lettel akadály, hogy olyan szerződés megváltoztattassák, amelyei alapos vizsgálat után is tarthatatlannak kell minősí­teni." És Mussolini ezt a véleményét azóta egy pilla­natra sem változtatta meg. Tisztán látta mindig azo­kat a veszedelmeket, amelyeket a békeszerződések tarthatatlan rendelkezései felidéztek és elsősorban azt, hogy ezeknek megváltoztatása nélkül a Duna medencéjében végleges rend nem teremthető. Erre az igazságra lassanként ráeszméli a nyugati országok közvéleménye is. Angliában — mint tudjuk — szinte napról-napra növekszik azoknak a tábora, akik az igazságon alapuló békés megegyezéssel követelik a békeszerződések hibáinak helyrehozatalát s tudják jól azt is. hogy ezek a tarthatatlan intézkedések első­sorban Magyarországot sújtják. Már pedig Magyar­ország nélkül, vagy Magyarország ellenére a Duna völgyében az igazi békét megteremteni nem lehet. Ennek az igazságnak az átlátása okozta azt is, hogy Franciaországban, amelynek egész politikája a jelen­legi helyzet megkövesitésére törekedett, egyre sűrűb­ben hallunk olyan véleményeket, amelyek ennek a politikának Franciaországra nézve is veszedelmes voltát hangoztatják. S azok közé. akik ezt az igaz­ságot egyre jobban kezdik tudomásul venni, tartozik Daladier miniszterelnök ís, aki egyik legutóbbi be­szédében kijelentette, hogy semmiféle békeszerződés nem örökéletű. Ha a négyhalalmi szerződés szövegében a reví­ziós szakasz megemlítése mellett ott vannak is a je­lenlegi területi épségei biztosító és megtorlással fe­nyegető szakaszok, a négyhatalmi szerződés szelleme előbb-utóbb magával hozza, hogy a mesterséges aka­dályok a természetes fejlődés útjából elliárittatnak. Ez a magyarázata annak, hogy a római látogatással kapcsolatban egész Európa sajtója a békerevizió kér­désének időszerűségéről beszél. Al magyar külpolitika igy került az általános érdeklődés középpontjába és a római látogatás nem­csak azt mulatja, hogy sorsunk további rdakitásában cselekvő részt akarunk venni, hanem tanúságtétel arról is, hogy végzetes áron szerzett függetlenségün­ket, amelyet a békekötések utáni legválságosabb időszakban is megőriztünk, a jövőben is fenn akarjuk tartani és semmi olyan alakulatba nem lehet or­szágunkat belekényszeríteni, amely függetlenségünk fötf'űdozásál jelentené. Most már tudjuk világosan, hogy mit akarunk és bármilyen rögös legyen is az ut, melyen haladnunk kell, le nem térünk róla, míg el nem érjük célunkat, — ami egyúttal Európának is legfőbb célja, — az igazi béke megteremtését. Ezen az uton Olaszország rendületlenül együtt halad velünk, s ez a siker biztositékát jelenti számunkra. Hogy pedig a római ünnepi fogadtatás fényénél ezt a/ egész világ látta, — ez adja meg a római talál­kozó világpolitikai jelentőségét. Magyar honfoglalók — Angliában A békeperujitás Magyarországnak nemcsak törté­nelmi, területi és gazdasági, hanem — legelsősorban — becsületbeli ügye. Mi nem csupán területet, fel­becsülhető értékeket vesztettünk, hanem lelkünk egy­egy darabját is. A régi Magyarország után való sóvárgásunk örök és kiirthatatlan. Németországnak kezdik — hir szerint —- visszakínálni egyes gyarmatait. Nekünk nem voltak gyarmataink. S ha lettek volna is, semmiféle más terület nem érne ne­künk annyit, mint elrabolt határaink. A régi Ma­gyarország: szivünk virágos kertje, Istentől nekünk adatott föld, szent, mint a zsidók Kánaánja, melyre való igényünk nem évülhet el soha, semmiféle meg­próbáltatás, elhurcolás, szétszóratás után. És mégis: a békeperujitásnak nálunk is vannak hitetlen Tamásai és közömbös, ráérő Pató Páljai. A Tamások és Pató Pálok álmodozókat, búsuló magyarokat látnak azokban, akik nem restéinek a revízióról catói ismétléssel beszélni. Hitetlen Tamásnak — meglehet — még van a szive mélyén egy pont, mely megremeg, ha a régi Magvarországról van szó. Pató Pál azonban már le­számolt a helyzettel és lusta álmosságában elfogadta a megszűkült hazát. A kételkedés még ingadozik. A közömbösség meg­mozdíthatatlan. E holl tömeggel vívja nehéz belső harcát a magyar revízió. Szava hasztalan keltegeti a hétalvót, aki — néha -— csodálkozva pillant fel, ha egy-egy szó eljut ájult öntudatához és bóbiskoló unalommal nézegeti a költögetőt. Ez. szegény, sokszor maga is érzi már, hogy Pató Pállal szemben szinte illetlenség, amit csinál. Makacs munkájában nem segiti más, csak valami megszállott­ság, küldetésének égi tudata. Csak azért tudja el­viselni a hidegen lenéző pillantásokat. Hivatása van: Isten küldötte akkor is, ha a hétalvó nem hallgat rá. Próféta, mert nem hisznek prófétaságában. A békeperujitás mozgalma a Pató Pálok révén akár az egyesületi jótékonyság színvonalára süllyed­hetett volna, ha messze idegenben nem talál szóvivőkre és pártolókra. Ha idegenből jött szózatot hall, Pató Pál felélén­kül. Lelkesedik a revízióért Rothermere cikkének szivárványlásában: Borah szavainak pörölycsapása alatt, Mussolini lángolásában. Ilyenkor hízeleg neki, hogy a külföld tudomást vesz rólunk, de ennyivel aztán be is éri. Nem dolgozik a revízióért hangyaszor­galommal, nincs bent Lélegzetében, vércseppjei lük­tetésében. Hideg, halott, közömbös, aki „dicsőség és gyalázat nélkül él. akit sem ég, sem pokol nem fogad he s akinél a gonosz is dicséretesebb". Az európai politika vezető terveiből sobsem hiány­zik a békeszerződés megváltoztatása és Magyarország területi kiegészítésének gondolata. — Kivették a szerződés szivét! — kiáltott fel Mussolini, mikor a négyes egyezményből — egyelőre — törölni kellett a területi revízió szakaszát. Mig az alvó békésen alussza a közömbösök álmát, a sors még egyszer megszánta, még egy alkalmat kinál neki földi és égi üdvössége elnyerésére. Az angol képviselők egy csoportja külön pártot alakított: a magyar revízió pártját.

Next

/
Thumbnails
Contents