Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 6. szám - Magyarország a külföldi tankönyvekben
1933 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 A világbékéhez is — diktátor kell Mussolini valamikor, uralomra lépésének első hónapjaiban, kénytelen voll Koriul bombáztatni, hogy Itália akkor még erősen megtépázott tekintélyét ujabb csorba ne érje... Azóta nem egyszer megmutatta azonban, hogy a béke igazi védelmezője. Hiába vádollak (és vádolják még talán ma is), hogy imperiarisztikuis céljai vannak, hogy háborúra készülődik, a valóság az, hogy eddig csak baráti szerződésekei kötött és az ehnull viharos tíz esztendőben is nem egyszer mentette meg Európa ibékéljét. Ha csupán az idei tavasz feszült külpolitikai légkörére gondolunk, amikor az egész világ ujabb háborútól tartat! (és joggal!), el kfll ismernie mindenkinek, aki a világ diplomáciai eseményeit követni tudja, hogy Mussolini gyors intervenciója, a válságos helyzel felismerése és ennek világiba-kiáltása, és ugyanakkor a veszedelemből kivezető ut megjelölése mentette meg a világol egy ujabb kataklizmától. A nemes régi római szellem, az igazság, a méltányosság, az igazi emberiesség nevében óhajtja a békéi Mussolini. De igazi és igazságos beket óhajt, amely —, a revíziói jelenti. Ma mindezt csak a diplomácia utján lehet elérni. És a „diktátor" sem lehel egyebet, mint hogy ezen az utón szolgálja a nagy célt. De mi tenne, ha olyan hatalom adatna meg a .Dúcénak, amellyel akaratát az egész világra ráparancsolhatná? Ha Itália egy nagy találmány révén az egész világ fölölti uralomra tenne szert? Ha egy tudós olyan hadieszközt találna fel, amely ellen nincs védekezés-? Ezt a gondolatot veti fel egy ola.sz iró. F. /'. D'Agostino, legújabb könyvében, az ,.Agnus '.l)ei"-ben. És ez az iró — olasz katona, a kakastollbokrétás bersagliere-k ezredese, nagy katonai tudású, nagy képzettségű, világot látott katona, aki több háborúban (a világháborúban isi részt vett és harcolt Európában éppenugy, mint Ázsiáiban és Afrikában. Csak katona írhatta meg ezt a könyvet és nem véletlen, hogy olasz iró: annak az Itáliának a fia, amely egy Marcor.it. a rádió feltalálóját adta a világnak. Az a tallálmány is, amely a regényben a világ urává teszi a kiválasztott nagyhatalmat, szintén a villamos erőn .alapszik. Nem egyéb, mint egy láthatatlan uj sugár, amely megolvasztja az acélt, áthatol a tenger vizén, szétrombolja a vasbetont éppenugy, mint a sziklát. Leszerelés? A fegyverkezés mértékének csökkentése? Vagy háborús készülődc-s? Mindezek a problémák önmaguktól megszűnnek e találmány révén, amely — az emberiség jótéteménye lasz. Az olasz iró részéről külön rokonszenv jele irántunk, magyarok iiá/n.I. hogy a rejtelmes uj sugár feltalálójának magyar tudóst tesz meg, LUCÍUS Ottót. Nem valószínű, hogy F. iP. D'Agostino olvasta Jókai „Jövő század regényét" és az inspirálta voilna. (Megkérdeztem tőle: nem is hallott ezelőtt Jókainak erről a regényéről.) De azért van valami lelki közösség az „Aginus .Dei" és a ,,Jövö század regénye" között, — habár csupán az alapötletben. A többi — a felépítés, cselekmény, alakok — merőben különböző. Lucius Ottó és unokája, Lujza, autón az olasz Riviéra egyik nyaralójába sietnek. Útközben merényletet követnek el ellenük. Egy olasz újságíró, Faradisi, aki barátját, Sant'Agata grófot, egy nyugalmazott diplomatát megy meglátogatni, menti meg őket és — ezzel hozzájuk is kapcsolódik egy életre. Genfben ekkortájt még mindég ülésezik a Népszövetség. Ujabb és ujabb szaímacséplés, amíi végeznek. A béke, a leszerelés, a/ egyenlőség elvének kimondása nevében. Közben pedig egyre fokozódik a háborús veszedelem az egész világon: Franciaország sosem enged, ha érdemben kérdést vetnek lel a delegátusok. A háborús mentalitás egyre növekszik és már-már attól kell tartani, hogy az egész civilizáció összeomlik. A nagy magvar tudós, Lucius, aki atómbontó kísérleteivel hihetetlen eredményeket ért el, ekkorra már tökéletesítette kísérleteit, amelyeknek révén megszerkesztette a világ legöldöklöbb fegyverét: a láthatatlan „istennyilát" és titkos tanácskozásra hívja össze a nagyhatalmakat egy tengerparti villában. Dávid meg akarja semmisíteni a háború rémének apokaliptikus óriás széirnyetegét. És ezen a titkos tanácskozáson Lucius elmondja, hogy egyetlen leányát feleségül vette egy vasgyár igazgatója és a Kárpáltok között életet adott a 'ki-, Lujzáinak. De 'kitört a világháború, Bruszilov serege betört Magyarországba, földúlta az ("> csendes otthonukat is, megölte leányát és vejéi: a ikis Lujzát egy vöröskeresztes orosz hercegnő mentette meg az égő házból. Luciusban már ekkor megfogamzott a gondolái, hogy olyan találmányra volna szükség, amely lehetetlenné teszi a háborút: nem egy országol, hanem az egész emberiséget kellene megkímélni a háború rémeitől. Éveken át folytatta kísérleteit, amelyek azon az elven alapszanak, hogy a föld mérhetetlen, ismeretlen energiák gyüjlőmedencéje és ha e/eket megzavarják, vagy felbontják, sugár- és hullám-alakban terjednek és olyan energia-áramok szabadulnak fel, amelyeknek erejével semmi, de semmi nem képes szembeszállni. Sikerült úrrá lennie ezeken az energia-áramokon és ezer meg ezer próba igazolja már. hogy találmánya tökéletes. A földből, a vízből, magából a levegőből is képes előállítani azt az energiát, amely a villámnál is eiösebb és amely végtelen távolságokra küldhető és irányítható. A készülék pedig olyan egyszerű, hogy avval egy gyerek is Ind bánni: elég egy gombnyomás és a célpontot olyan áram éri, amely mindent eléget, ő, Lucius, azonban nem akar c találmánya révén a világ ura lenni, nem akarja azt gyilkos célokra felhasználni, hanem a háborút akarja lehetetlenné tenni általa. A háborút, — mert az az emberiség legnagyobb veszedelme. A békekonferenciákban nem lehet bizni. A békél csak egy oly hatalom (biztosíthatja, amely erősebb a többinél é^, amely ellen nincs védekezés. Ha tehát az egyes államok nem tudnak maguk közölt megegyezni, ö, iLucius, kiválaszt egy államot és azt felszereili találmányinál a ..l'ulminatrice'-vel, .a „villámszóróval". ami által olyan erőssé válik, hogy a többi államra — valamennyire! — rákényszerítheti akaratát. És hogy a „villámszóró" hálásáról meg i> győzze a nagyhatalmak képviselők: még ugyanaz éjszaka, sok, sok kilométernyi távolból, a láthatatlan sugarakkal elsülyeszt egy! ócska hadihajót, amelyet rendelkezésére bocsájtottak. Lucius, e kísérlet után, azt követeli, hogy a nagyhatalmak egy éven belül egyezzenek meg az „örök békében", vagy pedig — ö átadja találmányát az általa kiválasztott államnak, amely igy a világ ura lehel. Természetes, hogy a különböző nagyhatalmi érdekek Folytán az egyes országok nem hajlandók beletörődni e föllebbezhetetlen parancsba és megkísérlik megszerezni Lucius titkát. t .D'Agostino regénye itl aztán már a detektív- és kalandos-regények érdekességével vetekszik: bonyodalmak, meglepetések, szökések ós szöktetések, titkos iratok elrablása, és termés/elesén szerelem is váltakozik gyors egymásutánban az eleven tollal megirt fejezetekben. D'Agostino érti a regényírás titkát, de más mondani valója is van Polemizál és bizonyít. Azokat, akik attól tartanak, hogy a háború A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár R.-T. igazgatósága, felügyelőbizoitsága, tisztviselői kara és összes alkalmazottai mélységes megrendüléssel jelentik, hogy a vállalat igazgatósági tagja, méltóságos Wambera Henrik ur, ny. tüzérezredes életének 58. évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Az elköltözött több mint egy évtizeden át volt vállalatunk igazgatósági tagja, amelynek egész munkásságát szentelte és annak irányításába fáradhatatlan ügybuzgalommal folyt be. Nemes, férfias, puritán lénye mindig emlékünkben lesz és nevet soha el nem múló tiszteletteljes kegyelettel fogjuk megőrizni.