Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - Magyarország a külföldi tankönyvekben

1933 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 A világbékéhez is — diktátor kell Mussolini valamikor, uralomra lépésének első hónap­jaiban, kénytelen voll Koriul bombáztatni, hogy Itália ak­kor még erősen megtépázott tekintélyét ujabb csorba ne érje... Azóta nem egyszer megmutatta azonban, hogy a béke igazi védelmezője. Hiába vádollak (és vádolják még talán ma is), hogy imperiarisztikuis céljai vannak, hogy háborúra készülődik, a valóság az, hogy eddig csak baráti szerződésekei kötött és az ehnull viharos tíz esztendő­ben is nem egyszer mentette meg Európa ibékéljét. Ha csu­pán az idei tavasz feszült külpolitikai légkörére gondolunk, amikor az egész világ ujabb háborútól tartat! (és joggal!), el kfll ismernie mindenkinek, aki a világ diplomáciai ese­ményeit követni tudja, hogy Mussolini gyors intervenciója, a válságos helyzel felismerése és ennek világiba-kiáltása, és ugyanakkor a veszedelemből kivezető ut megjelölése men­tette meg a világol egy ujabb kataklizmától. A nemes régi római szellem, az igazság, a méltányos­ság, az igazi emberiesség nevében óhajtja a békéi Mussolini. De igazi és igazságos beket óhajt, amely —, a revíziói je­lenti. Ma mindezt csak a diplomácia utján lehet elérni. És a „diktátor" sem lehel egyebet, mint hogy ezen az utón szolgálja a nagy célt. De mi tenne, ha olyan hatalom adatna meg a .Dúcénak, amellyel akaratát az egész világra ráparancsolhatná? Ha Itália egy nagy találmány révén az egész világ fölölti ura­lomra tenne szert? Ha egy tudós olyan hadieszközt találna fel, amely ellen nincs védekezés-? Ezt a gondolatot veti fel egy ola.sz iró. F. /'. D'Agostino, legújabb könyvében, az ,.Agnus '.l)ei"-ben. És ez az iró — olasz katona, a kakastoll­bokrétás bersagliere-k ezredese, nagy katonai tudású, nagy képzettségű, világot látott katona, aki több háborúban (a világháborúban isi részt vett és harcolt Európában éppen­ugy, mint Ázsiáiban és Afrikában. Csak katona írhatta meg ezt a könyvet és nem vélet­len, hogy olasz iró: annak az Itáliának a fia, amely egy Marcor.it. a rádió feltalálóját adta a világnak. Az a tallál­mány is, amely a regényben a világ urává teszi a kiválasz­tott nagyhatalmat, szintén a villamos erőn .alapszik. Nem egyéb, mint egy láthatatlan uj sugár, amely megolvasztja az acélt, áthatol a tenger vizén, szétrombolja a vasbetont éppenugy, mint a sziklát. Leszerelés? A fegyverkezés mér­tékének csökkentése? Vagy háborús készülődc-s? Mind­ezek a problémák önmaguktól megszűnnek e találmány révén, amely — az emberiség jótéteménye lasz. Az olasz iró részéről külön rokonszenv jele irántunk, magyarok iiá/n.I. hogy a rejtelmes uj sugár feltalálójának magyar tu­dóst tesz meg, LUCÍUS Ottót. Nem valószínű, hogy F. iP. D'Agostino olvasta Jókai „Jövő század regényét" és az inspirálta voilna. (Megkérdez­tem tőle: nem is hallott ezelőtt Jókainak erről a regényéről.) De azért van valami lelki közösség az „Aginus .Dei" és a ,,Jövö század regénye" között, — habár csupán az alap­ötletben. A többi — a felépítés, cselekmény, alakok — merő­ben különböző. Lucius Ottó és unokája, Lujza, autón az olasz Riviéra egyik nyaralójába sietnek. Útközben merény­letet követnek el ellenük. Egy olasz újságíró, Faradisi, aki barátját, Sant'Agata grófot, egy nyugalmazott diplomatát megy meglátogatni, menti meg őket és — ezzel hozzájuk is kapcsolódik egy életre. Genfben ekkortájt még mindég ülésezik a Népszövet­ség. Ujabb és ujabb szaímacséplés, amíi végeznek. A béke, a leszerelés, a/ egyenlőség elvének kimondása nevében. Közben pedig egyre fokozódik a háborús veszedelem az egész világon: Franciaország sosem enged, ha érdemben kérdést vetnek lel a delegátusok. A háborús mentalitás egyre növekszik és már-már attól kell tartani, hogy az egész civilizáció összeomlik. A nagy magvar tudós, Lucius, aki atómbontó kísérleteivel hihetetlen eredményeket ért el, ekkorra már tökéletesítette kísérleteit, amelyeknek révén megszerkesztette a világ legöldöklöbb fegyverét: a láthatat­lan „istennyilát" és titkos tanácskozásra hívja össze a nagy­hatalmakat egy tengerparti villában. Dávid meg akarja semmisíteni a háború rémének apokaliptikus óriás széir­nyetegét. És ezen a titkos tanácskozáson Lucius elmondja, hogy egyetlen leányát feleségül vette egy vasgyár igazgatója és a Kárpáltok között életet adott a 'ki-, Lujzáinak. De 'kitört a világháború, Bruszilov serege betört Magyarországba, föl­dúlta az ("> csendes otthonukat is, megölte leányát és vejéi: a ikis Lujzát egy vöröskeresztes orosz hercegnő mentette meg az égő házból. Luciusban már ekkor megfogamzott a gondolái, hogy olyan találmányra volna szükség, amely lehetetlenné teszi a háborút: nem egy országol, hanem az egész emberiséget kellene megkímélni a háború rémeitől. Éveken át folytatta kísérleteit, amelyek azon az elven alap­szanak, hogy a föld mérhetetlen, ismeretlen energiák gyüjlő­medencéje és ha e/eket megzavarják, vagy felbontják, sugár- és hullám-alakban terjednek és olyan energia-ára­mok szabadulnak fel, amelyeknek erejével semmi, de semmi nem képes szembeszállni. Sikerült úrrá lennie ezeken az energia-áramokon és ezer meg ezer próba igazolja már. hogy találmánya tökéletes. A földből, a vízből, magából a levegőből is képes előállítani azt az energiát, amely a vil­lámnál is eiösebb és amely végtelen távolságokra küldhető és irányítható. A készülék pedig olyan egyszerű, hogy avval egy gyerek is Ind bánni: elég egy gombnyomás és a cél­pontot olyan áram éri, amely mindent eléget, ő, Lucius, azonban nem akar c találmánya révén a világ ura lenni, nem akarja azt gyilkos célokra felhasználni, hanem a hábo­rút akarja lehetetlenné tenni általa. A háborút, — mert az az emberiség legnagyobb veszedelme. A békekonferenciákban nem lehet bizni. A békél csak egy oly hatalom (biztosíthatja, amely erősebb a többinél é^, amely ellen nincs védekezés. Ha tehát az egyes államok nem tudnak maguk közölt meg­egyezni, ö, iLucius, kiválaszt egy államot és azt felszereili találmányinál a ..l'ulminatrice'-vel, .a „villámszóróval". ami által olyan erőssé válik, hogy a többi államra — vala­mennyire! — rákényszerítheti akaratát. És hogy a „villámszóró" hálásáról meg i> győzze a nagyhatalmak képviselők: még ugyanaz éjszaka, sok, sok kilométernyi távolból, a láthatatlan sugarakkal elsülyeszt egy! ócska hadihajót, amelyet rendelkezésére bocsájtottak. Lucius, e kísérlet után, azt követeli, hogy a nagyhatal­mak egy éven belül egyezzenek meg az „örök békében", vagy pedig — ö átadja találmányát az általa kiválasztott államnak, amely igy a világ ura lehel. Természetes, hogy a különböző nagyhatalmi érdekek Folytán az egyes országok nem hajlandók beletörődni e föl­lebbezhetetlen parancsba és megkísérlik megszerezni Lucius titkát. t .D'Agostino regénye itl aztán már a detektív- és kalan­dos-regények érdekességével vetekszik: bonyodalmak, meg­lepetések, szökések ós szöktetések, titkos iratok elrablása, és termés/elesén szerelem is váltakozik gyors egymásután­ban az eleven tollal megirt fejezetekben. D'Agostino érti a regényírás titkát, de más mondani valója is van Polemi­zál és bizonyít. Azokat, akik attól tartanak, hogy a háború A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár R.-T. igazgatósága, felügyelőbizoitsága, tisztviselői kara és összes alkalmazottai mélységes megrendüléssel jelentik, hogy a vállalat igazgató­sági tagja, méltóságos Wambera Henrik ur, ny. tüzérezredes életének 58. évében, rövid szenvedés után vá­ratlanul elhunyt. Az elköltözött több mint egy évtizeden át volt vállalatunk igazgatósági tagja, amelynek egész munkásságát szentelte és annak irányí­tásába fáradhatatlan ügybuzgalommal folyt be. Nemes, férfias, puritán lénye mindig emlé­künkben lesz és nevet soha el nem múló tiszte­letteljes kegyelettel fogjuk megőrizni.

Next

/
Thumbnails
Contents