Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - Magyarország a külföldi tankönyvekben

16 MAGVAK KÜLPOLITIKA 1!»:{.'{ június kiküszöbölése elpuhulná ós veszedelmekkel szemben meghátrálóvá tenné az emberiségeit, figyelmezteti, hogy ma a munkai is napról-napra szembenéz a halál veszedelmével, nem Is szólva a kutiató tudósokról. .1 küzdelem, az élei mozgató ereje, meg fog maradni, esni: más, hasznos térré terelődik át és a civilizációt fogja szolgálni. És ekkor fog megkezdődni az emberiség igazi együttműködése, minden erőszak és elnyomatás nélkül, (miikor a versaillesi, illetve trianoni szellem utolsó maradványai is eltűnnek a mull emlékei közé. Lucius maga is folytatja a küzdelmet, szinte az egész világ ellen: a Földközi tenger egy kis szfigetén gyártja a „villámszórót", hogy a kitűzött határidőre felfegyverezhesse a kiválasztott hatalmat, iamely Itália lesz. Á többi nagyhatalom erőszakikai, csellel, árulással, minden áron meg akarja szerezni titkát. Lucius azonban nem éri be a védekezéssel: harcol imiit ellenük, — propaganda-harcot, amely nem a kormányokat, hanem a népekéi akarja felvilágosítani az o céljairól, a világbéke biztosításáról. És ez a felvilágosító munka megindul a világ minden részében: de maguk a/ egyes kormányok éppenugy, mini a felforgató elemek, amelyek télnek a békétől, ádáz harcol indítanak Lucius eszméje és hivei ellen. Kémek, merényletek, emberrablás, ellen-sajtó-kampány, leleplezés, a kisantant tiltakozása, a tárgyalások örökös hailasztgatása Franciaország részéről: mindez mini egy grandiózus film felvételei villámsebességgel váltakoznak a felvázol! feje/elekben. De végül is győz Lucius megváltó eszméje: maguk a népek kényszerítik kormányaikat, hogy biztosítsák az örök békél Franciaország háborús urait, a hadiszergyártó rablólovagokat, akik Lucius ellen a harcol irányítják, elsöpri halalmi helyükről a népakarat, megszűnik a világválság, megindul a/ igazi teremtő munka a/ elhagyóit földeken éppenugy. minit a gyárakban . . De a nagy harcban életével fizet a győzelemért Lucius unokája, Lujza, akit egy merénylő golyója térit le . . . ö az „Agnus Dei". Isten áldozati báránykája, akinek vére szenteli meg a világbékét . . . A „villámszóró" teremtette meg ezt a beikét? A legyőzhetetlen fegyver? Vagy az. a felszabadított láthatatlan halatom, a gondolái, amely a lelkek mélyén szunnyadt és amelyet Lucius szavai ébresztettek lei? Az uj világrendiberí, amely az őrök békél szolgálja, talán már nem is volt szükség e szörnyű fegyverre: a felszabadult lelkek erkölcsi ereje tartja már lenn a rendet és a 'békét. A katona D'Aigostino regénye: pacifista regény. Am. biír a világbékét lílimxlja meg. tudja és vallja, hogy annál, elérése csak harcok árán lehetséges és bármily téren folyik is ez a harc. ártatlan áldozatok véréi követeli. És nem véletlen, hogy az ..Agnus Dei"' szimbóluma éppen a magyar Lucius leánya. Lujza, annak a Magyarországnak gyermeke, amelyről ezt írja D'Agostino: ..A régi Magyarország egységes, nagy, erős és éji test volt. a mai egy szerencsétlen esőnk, amely a békeszerződés mártirkeresztje alatt roskadozik . . ." Nekünk, magyaroknak. különösen érdekes könyv D'Agostino regénye: a világbékél megteremtő találmány magyar ember lelkében-agvában szülelik meg és a Magyarországot testvéri szeretettel körülvevő Itália fia irta, akinek őszinte magyarszereiele a könyv minden során átsugárzik. És ma. a világbéke biztositásáérl folytatott 'tárgyalások idején ez a könyv nemcsak különösen érdekes. — de különösen aktuális is. Hallá Ignác. A Duna medencéje és a szlávok Dr. Ruttkuy László „A Duna medencéjének hegemoniija a szlávok" nmen E-rtc-kes eltadíisl tartott J Magyar K ü I ü gy i Társasá gl >a n. Bevezetésül kiemelte a szláv probléma fontosságát és különösen azt a hatást, amelyet a Duna medencéjében élé) szláv népek politikai törekvései gyakoroltak és gyakorolnak a magyarságra. Majd a történelem során rámutatott azokra az időpontokra, amikor a dunamenti szlávok a hegemónia magvalósítására kísérletért lettek, vagy amikor ez a 'hegemónia megvalósulhatott volna. Rátéri azután a \l\. század elején feléledt nacionalizmus kapcsán a pánszláv gondola! kialakulásának és térhódításának ismertetésére. Részletesen foglalkozott Herder és Kolár szerepével, különösen ez utóbbi ideológiájának lényegével. Rámutatott arra, hagy a kulturális összetartozást hirdető pánszlávizmus cseh kezdeményezésre mlképen leit politikai programmá és hogy ennek a pánszláv programúinak lényegi' a XIX. század első leiében in in volt más. mint a szláv túlsúly biztosítása a Habsburg monarchián belül. Ebből a pánszláv eszmetanból fejlődött ki a XIX. szá/.ad legvégén a neoszlavizmus, amely már erősen gyakorlati politikáit hirdetve, az egyes szláv népek nemzeti öntudatát a sovinizmusig fejlesztve, a monarchia szétrombolása1! tette feladatává, Az előadó ezután behatóan foglalkozotl a szilán karakterrel, Idevonatkozó fejtegetései során mindenütt szláv politikusokra, historikusokra és szociológusokra hivatkozott és kiemelte, hogy bár a különböző földrajzi, kulturális és politikai befolyások miatt a szlávok karakterbeli tulajdonságai lényeges eltéréseket mutatnak, mégis van néhány olyan jellemvonás, amely a ikeleli és a középeurópai vagy nyuigiaibi szlávOkra nézve általánosságban jellemzőnek tekinthető, Ezek közöli bővebben ismertette az u. n. szláv „békeszeretetet", az államalkotó képesség alacsony lokál, a szlávok demokratikus érzületét, de ezzel kapcsolatban a tekintélytisztelet hiányát is. amely egyik legtöbb oka a szláv állam uralma alá kerülő másik szláv törzs elkeseredett harcának az uralkodó nép ellen A jelenlegi politikai helyzet vizsgálata során ahhoz a megállapításhoz jutott, hogy a Duna medencéjében a hegemóniák kora lejárt. Kzeknek a hegemóniáknak birtokosai a világháború befejezéséig a németek és a magyarok különkülön, vagy együttesen voltak, míg 1919-től kezdve az európai nagyhatalmak akaratából ezen a területen a szlávok túlsúlya támadt lel. Ennek a túlsúlynak a Duna medencéjére gyakorolt hálása, a politikai szerep, melyet Európa a szlá\ népekre bízott, éppen ezek karakterében rejlő tulajdonságok, illetve negatívumok miatt nem jelenthet békét és állandóságot és egyik legfőbb oka a Duna medencéjében jelenleg uralkodó politikai zavaroknak. A szláv túlsúlyt az itt élő népeik politikai egyenjogúságán alapuló egyensúlynak kell felváltani, amelyen belül a magyarság nemzeti érdekeinek érvényesülése kétségtelen lesz. Az előadáshoz elsőnek dr. Ambrózy Gyula kabinetirodái tanácsos szólott hozzá, aki hangsúlyozta, hogy éppen a szláv népek közötti karakterbeli eltérések miatt az egyes szláv nemzetek megítélésénél lényeges .különbségek teendők s ez iá körülmény éppen a magyar nemzeti érdekek és politikai célok érvényesítésénél igen nagy fontosságú. MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Ráró Madarassy-Reck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója, dr. Kiss Menyhért, főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8 Telefon: 22—8—97 Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Elöfizctétsi ár: Kgész évre 18 pengő, félévre 9 pengő, Ausztriában 24 schilling, Bulgáriában f>00 teva, Franciaországban 100 frank, Németország ban 15 márka, Olaszországban 70 lira, Törökországban S tőrök lira. Az amerikai Egyesült-Államokban 4 dollár egész évre Postatakarékpénztári számla: 16.123