Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Propaganda és készenlét a multban és a jelenben

ÍO HiGlAH KÜLPOLITIKA 1Ö33 január Propaganda és készenlét a múltban és a jelenben Ma, amikor a revízió nem puszta gondolat és óhajtás csupán, hanem szárnyrakelő és testei ölteni kész meg valósulás, új magyar tipusra van szükségünk, <>lv típusra, mely nem akar mindenl készen kapni, nem bízza a vak sorsra magát, hanem fel akar kés/ülni nagy feladata tel jesitésére. Az uj magyar nem várhatja tétlenül a béke és boldo­gulás sültgalambját Felkészülten kell várnia a tetl pilla natát Nyitott szemmel és Füllel kell figyelnie mi történik a nagy világban, nehogy, mini a múltban, váratlanul és készületlenül érjék a történelmi nagy változásuk Sok tanulságos példa van előliünk. Nem volt nem zet, mely pusztán szerencséjének köszönhette volna bol­dogulását, sikereit. Szilárd akaratú, világos öntudatu népeknek a nemzeti csapások útmutatóul és ösztönzésül szolgáltak, mit mulasztottak, S mii kell tenniük a jövőben. \ sok csapás, ami bennünket ért talán kegyetlen, de sziik séges tanítómesternek bizonyul, ha megtesszük, amit elmu lasztottunk az elmúlt béke nyugodalmas korszakában. A franciák például sohasem felejtették el a poroszok 1871-i győzelmét és nem nyugodtak bele Elzász-Lotharin­gia elvesztésébe. Pedig mi volt Elzász-Lotharingia elvesz tése a mi nagy megcsonkításunkhoz képest. E tartomány hol német terület volt, hol francia Már a frank királysá­gok idején is hol a keleti, hol a nyugati birodalomhoz tartozott, de mivel volt ott színtiszta francia elem, a fran­cia nemzeti érzés nem tűrte, hogy németek uralkodjanak az ő vérein. Negyvenhárom esztendeig iskolában, népgyű­lésen, pártösszejöveteleken, nyilvánosan és titkon, hango­san és fanatikusan hirdették, mily nagy igazságtalanság történi e terület elszakitásával. melyet vissza kell szerez­niük. Es vissza is szerezték. A nagy francia nemzet mellé a nemzeti öntudatosság példájaként állíthatjuk a háboruelőtli kis Szerbiát. Lakos­ságának nemzeti önérzete s ennek érdekében kilejtett lele­ményessége minden képzeletet felülmúlt. Egyszerű, tanu­latlan emberek a háborúban igen érthetően el tudták mondani mindazt, amit portyázás közben észleltek. Min­dent behálózó megfigyelő rendszerük mintaszerű volt. Mindez a céltudatos nemzetnevelés eredménye volt, me­lyet akkor a Narodna Obrana irányított. E szervezet, az Orjuna. Cetnik. Jadranska-Straza című szervezetekkel kibővítve ma is fennáll. Irányítójuk, a Narodna Obranán kérésziül a minden­kori vezérkari főnök. E céltudatos törekvésekkel szemben tekintsünk \issza, hogyan készítettük mi elő a világháború előtt a magyar jövőt? Körülnéztünk-e a világban? Levontuk-e a tanulsá­gokat, melyeket a világ eseményei oly nyilvánvalóan elé bünk tártak? Töredelmesen be kell vallanunk, hogy sem­mit, vagy igen keveset tettünk. Pedig, ha kicsit előrelátók lettünk volna, ma sokszázezer magyar sírral kevesebb lenni' a harctereken. A világháborút megelőzően tizenkét esztendővel kitöri az orosz-japán háború. Mindkét fél táborában egy-egy katonai attasé képviselte az osztrák-magyar monarchiái. Az egymással szembenálló lelek modern harci eszközök­kel voltak fölfegyverezve. \ japánok harcmodora már akkor elütött a mi akkori, békebeli harci kiképzésünktől. A japánok mozdulataikat éjjel hajtották végre és a roham­csapatok pirkadás kor a hóboritotta mezőkön, a földből előbújva, fehér humuszaikban törtek előre és meglepetés­szerűen ütöttek az oroszokra. Levontuk-e mi ezekből a fontos tapasztalatokból a következtetésekel ? Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy: nem' A mi hadseregünk kiképzése tovább is zár' rendszerű „Drill" és főként a tax isai díszszemlékre való előkészületekből állott. A hadserég tisztikarának zöme átérezte ennek hely­felen voltát, de tehetetlen volt; a parancsok felülről jöttek. Ka valaki felszólalt, felszólalásának igen groteszk ered­ménye lelt. Egyik tiszttársam felettes parancsnokának, Webenaui Weber ezredesnek, a későbbi hadtestparancs noknak és Montenegró kormányzójának, egyszerűen be­jelentette, hogy a kiképzés nem célszerű s ellentmond katonai meggyőződésének s ezért annak végrehajtását megtagadja, Az egész tisztikar s maga Weber ezredes i-. tiszttársamnak adott igazai aki azonban parancs meg lagadása miatt mégis haditörvényszék elé került. A buda­pesti haditörvényszék a liszlet rangvesztés mellett golyó dl dl h il dl i ilc Iti Az il letet a pozsoin i haditön: n\szi k tizenötévi súlyos börtönre, majd királyi kegyelem három havi foglárfogságra változtatta. így történhetett meg, hogy az. orosz-japán háború után tizenkét évvel mi kivont fényes kaiddal, fehünö sárga szolgálati övvel és egyéb csillogó felszerelessel rohan­tunk a szerb vasbetonnal kiépített fedezékek ellen és lovasságunk a legnagyobb bravúrral vágtatott az orosz drótsövényeknek, kükkor vesztettük el tisztikarunk és legénységünk színe-javát az aránylag alantas ellenséggel szemben. A másik rettentő mulasztást a bolgár különbéke után követlük el. A háborút akkor már elvesztettük, de országunkat még megmenthettük volna, ha nem tűrjük a ..zöld káder" gyarapodását, a turbulens elemek aknamun­káját, mely az államhatalom fölé kerekedve, védtelenné tette az ország határát. Minden állam éleiében vannak pillanatok, mikor lágyszivüséggel kormányozni nem lehet. Kendet lehetett volna teremteni, ha akad ekkor a parancs­noki hídon egy Kemal pasánk Mindez a múlt hibája. Ma már nem élünk gyámság alalt. Ma magyar politikát és magyar külpolitikát csinál­hatunk. Minden lettünkért magunk vagyunk felelősek. Helyzetünk nem könnyű, mint ahogv nem könnyű más nemzeteké sem. A világpolitika tele van fenyegető vesze­delemmel. Nem szabad oly tudatlan és könnyelmű tájéko­zatlanságban élnünk, mint a háború előtt. Meg kell gondolnunk hogy a haditechnika fejlődésé­vel egyenes irányban nő a hadviselés kegyetlensége és mind kegyetlenebbé válik a háború célkitűzése is. A páris­környéki békeszerződések is már teljesen eltérőek a régiektől. A jövő háború a legyőzött népek teljes mégsem misitésére vezethet. Gondoljunk csak a vegyiháborura, mely nemcsak a hadiakéit sereg, hanem a mögöttes országrészek lakosságának kiirtására i> irányul. Kegyetlen ez a megállapítás, de ezzel a lehetőséggel is számolnunk kell. A békéért való munka, a helyes külpolitika tehát Ion tosabb ma, mint volt valaha. Nem kell azt hinnünk, hogy a külpolitika csak a politikusok és diplomaták dolga. A nemzeti célkitűzésnek, az egységes akaratnak ott kell élnie, feszülnie minden polgár lelkében. Minden erőnkkel, minden gondolatunkkal hazánk. Európa és az egész \ ilág igazságos békéjéért kell küzdenünk Ám el kell készülnünk minden eshetőségre és be kell látnunk, hogy a haza védelme egész uj, az eddigitől eltérő és megoldásra váró feladatok elölt áll. A jövendő esetle­ges háborújára nemcsak a hadsereget. a nemzetet is nevelni kell. A vegv iháboru elleni védekezést tanítani kell a lakosság minden rétegében. De szükséges az oktatás minden más vonatkozásban, ami a haza védelmével csak némi összefüggésben van. Nem kétséges, hogy vezetőink figyelmét az elmondot­tak nem kerülték el. Ezirányu intézkedések azonban csak akkor válhatnak a nemzet egyetemének javára, ha min denki átérzi a helyzet komolyságát és egy szivdobbanásra működik a hadvezetőséggcl. Szép az egyéni hősiesség, szép a lovasbravur. de ez ma már nem elég. Az egész nemzet hősiességére, okos be­látására van szükség, ha meg akarjuk tartani helyünket a világban. Ép ezért a nemzetvédelmi oktatást és nevelést meg kell kezdeni az egész országban, hogy minden ma­gyar öntudatos magyar legyen s nyitott füllel és szemmel lessé a világ eseményeit és céltudatosan munkálkodjék a magyar jövendőn. Csázy Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents