Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Propaganda és készenlét a multban és a jelenben

1933 január MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Magyarország és a szomszédos államok kivitele az utolsó négy évben (1929-1932) millió svájci frankban Cseh-Szlovákia Ausztria Millió svájci frank 3.000 2.500 2.000 1.500 1.000 Magyp rország Románia Jugoszlávia 500 Évben Sí Millió svájci frank 3.000 2.500 2.000 1.500 1.000 500 8í Ü A fenti grafikonok azt mulatják, hogy az egyes dunainenti államok kivitele az utolsó négy év alatt kereken egyharmadára eseti vissza. Igaz ugyan, hogy a kivitel értékének csökkenése nagyrészt az árak esésének következménye, de a visszaesés mégsem lett volna ilyen nagyméretű, ha a dunamenti államok között szabadabb lett volna az egymásközti forgalom. .4 fenti grafikonokból megállapít ható, hogy Magyarország kivitele nem esett vissza jobban, mint a szomszédaié és hogy a külkereskedelmi kapcsolatok felvétele legalább annyira érdekében van a szomszédos államoknak, mint nei ünk. A dunamenti államoknak fontos érdekük volna, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat minél intenzivebben felvegyék egymással. A szorosabb kereskedelmi kapcsolatok felvétele azonban csakis hosszabb időre való lekötöttséggel volna célszerűen megoldható, ami viszont a politikai kérdések megoldása nélkül nem képzelhető el. A dunamenti államoknak össze kellene ülniök uj békekonferenciára, amelyen a politikai kérdések barátságos meyoldása kapcsán a hosszabb időre szóló gazdasági közeledés módozatai is megoldást nyerhetnének. Halász Albert. Magyar babér Illa: Körsi lulia Nagy Lajosról szóljon a légi. régi szó A krónikások 1301-et írtak, akkor az utolsó Árpádot elföldelték. A nemzet döbbent gyászban állt a királyi sirok néma utján. ..kereste a szent királyok vérét" Anyai ágon Árpád-Ív adék került a trónra, sok vihar ulán. Anjoui Károly, e családból való első magvai király, francia vérében az olasz hőség vulkáni kitöréseivel, néha kegyetlen, mint maga a Xlll-ik század Nagy tetteire árnj borult: még a krónikák is hallgatnak róla. csak a népdal tördelte balkan titkon az énekes fohászt Zách Feliciánról, a sértett apáról. Zách Kláráról, a gyenge szűzről, akikel a király családostól odaveteti a hóhérnak. A íia. Lajos lelkében még otl rezgeti a zord eseménj mélabuja még akkor is, amikor apja sírjától a nagyváradi szentelt hantok legendás lényébe lépett, kérvén szent László királyt és elmélkedvén, mely nagy dolog véri ontani a hazáért és visszaszerezni az elveszett hatalmai és jogot, Vért ontani . megadatott neki. Nyolc évig tartó nehéz viadalt vívott az öccsiért. majd negyven évig harcolt a római szentegyházért. Velencével való örökös csatája. Lengyelországért hosszú vérontása, Nápolyéri való zord küzdelme mindent megharcoll és amig voltak harcai, addig tartóit az élete. Testvére. Endre, Johannának a térje \olt. aki örökölte a nápolyi királyságot. Endre csak férj volt. nem király. Nem francia többé, sem olasz, hanem magyar. Mérsékelt vérű, nyugodt gyermekember, alig tizenhétéves. De mélyről fájlalta a koronát és dacos magyar szó dörrent rá a nápolyi urakra, akiknek kardját Johanna forró vére hajtotta. \ vés/ arnyai hullották be a királyi házat. Sancha királyné. Johanna anyja, kolostorba tért. hivő lelke nem állhatta lánya körül a dorbézolás! Yalois Katalin tia. Tarantoi Lajos óhajtotta Endre nejét és koronáját. Nápolytól Visegrádig fujl a vihar szele és Erzsébel királyné nehéz aranyat görgető szekereket hajtatott maga előtt, aniinl röpült le Nápolyba, megmenteni a drága fiut. Későn volt, Tarantoi Lajos mindjobban magához vonta .lobannái. Endre mind árvábban álll a/ idegenben, baráttalán és társtalan. Minorita nevelője szigora sem csöndesitője volt a viszálynak. Erzsébetet mély meghajlással látta Róma, színes hódolattal fogadta Nápoly, de amint hazaméul, fiáért áldozván a sok szekér aranypénzt, már a halálhír kullogott a nyomába. Egy őszi éjen, vadhajtás után. Aversában neje mellől kiszólítják a férjet s az ártatlan kilép. Letiporják, Vas és