Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - Erdélyi magyarok sorsa a Népszövetségi Ligák előtt

1933 június MAGYAR KÜLPOLITIKA Uj jelszó terjedt el a világban: — [gazságot Magyarországnak. Magyarország kis állam. Van, vagy nincs, — mit számit a világ forrongásában, mely államokat teremt és tüntet el napok alatt .' Magyarország kis ország, — de igazság sem kicsiny, sem jelentéktelen nem lehet. Az igazságnak nincsenek sem számtani, sem mértani arányai. Térnek, időnek, számnak rajta halalma nincs. Az igazság, vonatkozzék bár milliókra, vagy egyetlen emberre, mindig egyaránt nagy, mert isteni lényege van. Ezért talál a magyar igazság Rothermerelkre, Sydenhamokra, L'lewellynekre, Borah-kra, zarándokokra, keres/les vitézekre, akik a világ négy szegeletéről, fantasztikus távolságokból gyülekeznek jelszava alá. Ez a jelszó választja kél táborra a világ közvéleményéi S állítja jobbkéz felöl az igazakat. Ez ad erőt. súlyt, vezéri tekintélyt az államférfiaknak. Ez az állammüvészel sarkcsillaga, mely szerint az állam hajóját vezetőnek igazodnia kell. A nagy politika minden megmozdulása erre mutat. Amerikának, melynek történelme oly gazdag férfias és elhatározó jelenségekben, van egy államférfia: Borah, Idaho állam küldötte az Egyesült Államok szenátusában. ..Idaho oroszlána", — igy nevezték cl azok. akik ismerik. Valóban van oroszlán! méltóság büszke tekintetében, hangja határozottságában, tőrellen bátorságában, egyenességében. Borah szenátor a párizskörnyéki békék elszánt ellensége. Haragja, felháborodása a békekötések el len: Amerika haragja és felháborodása. Talán nincs is okunk kétségbeesésre, ha olyan ellenségek mellett, mint Titulescu és Benes, olyan barátokat szereztünk, mint Rothermere, Sydenham, Llewellyn-Jones és Borah. Laval, francia miniszterelnök,, washingtoni látogatásakor Borah szenátor nyiltan és messzehangzóan megmondotta, hogy ..országot nem lehet ugy feldarabolni, mint ahogy Magyarországot feldarabolták". Most nem államféríiunak, nem a politika nagy nyilvánossága előtt, hanem egy kis, Amerikában tanuló magyar leánynak, Becze Annának, levélben irta a következőket: — A trianoni szerződést soha másnak nem tekinthetem, mint a történelem legcsalárdabb cselekményének. Sért minden igazságérzetet és megcsúfolja mindazt, amiért a győztes országok hirdették, hogy a háborút folytatják... A győzelem széles ajtót nyit a cselekvés számára, de az általános tisztesség szabályai s az igazság alapvető elvei, melyek a polgárosult embert a civilizálatlantól megkülönböztetik, kell, hogy kössék a győzőt is. Lehetetlen elhinni, hogy a mohóságtól és bosszúvágytól fogant s meg nem tartott Ígéretre alapított szerződés soká bírja elviselni a felvilágosított közvélemény marasztaló ítéletét . . Xe higgyük, hogy ezek meddő szavak. Szavak, igen, de olyanok, melyek mögött igazság és cselekedet ereje feszül, — szavak, melyekén az oroszlán haragja érzik a rókák alacsony ravaszsága ellen, szavak, melyekre, mint a trombita harsogására. sereg sorakozik. Szavak, melyek azt jelenlik. hogy a megsérteti igazság védelmére uj keresztes hadjárat van készülőben s e hadjáratnak már vannak vezérei, katonái és zarándokai. Lady Snowden érkezése az Eötvös-téri hajóállomáson, ahol <i Magyar Revíziós Liga vezetősége fogadta. A középen áll Isidore de Lara, mellette Lady Snowden, Mrs. Boynton, Siklósy László és dr. Vall Endre ügyv.-igazgató. Erdélyi magyarok sorsa a Népszövetségi Ligák előtt A békekötések erkölcsi alapja a közvélemény megnyugtatására vagy inkább elvakitására alkotott uj nemzetközi jogalkotás: a kisebbségek jogainak elismerése volt. Népcsoportok millióit elszakították hazájuktól és megnyugtatták azzal, hogy haza helyett „kisebbségi jogokat" kapnak: édes anya helyett szigorú és kegyetlen mostohái. És, mivel a legjobb mostoha sem ér föl az édes anyával, a mostohák fölé gyámot rendeltek ki: a Népszövetség méltóságos testületét. E gyám igen nagy alapossággal, jogi körültekintéssel veszi vizsgálat alá a nemzeti kisebbségek panaszait és éppen olyan alapossággal, körültekintéssel süllyeszti papírkosárba. A jogi formák teljes tiszteletbentartásával bizza sorsára a nemzeti kisebbségeket. Nem hiába nevezte egyik nagy angol laptulajdonos a Népszövetséget Franciaország magántulajdonának: - - ebben a magaviseletében tényleg van Tartuffe-i, tehát francia vonás. Oly jog alkalmazása, melyből kiölték az igazi lelket: a legválogatottabb kínzás neme. Hagyták volna sorsukra a nemzetiségeket, majd kiharcolták volna jogaikai és helyüket, de paragrafusokkal megkötözték karjukat és elzárták sóha jaik elöl az eget. Karjuk nem mozdulhat és jajaikat a Népszövetség süket füle fogadja. Elkobzott vagyonuk, földjük és ami ennél több, elkobzott templomaik, iskoláik ügye nem háborgatja a Népszövetség lelkiismeretét. A Népszövetség ugy érzi, hogy a vagyonából kiforgatott, hitében, kultúrájában végzetesen sértett nemzetiségekel nem érte bántalom. K

—, BUDAPEST, IfPEfTI TEXTILOYÁR K*-T* HSI