Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - A térkép. Erdélyi magyarok sorsa

1933 január MAGYAR KÜLPOLITIKA Miről beszéljen a magyar diák az angollal a gödöllői nyári cserkész világkongresszuson? Budapest, 1*J3:Í január. Az idei nyárom nagy eseménye lesz a trianoni Magyarországnak a gödöllői világjamboree. A viliág 45—50 nemzetének cserkészifjusága idei nagy hadgyakorlatát Magyarországon, Gödöllő erdős, pompás, kitűnő levegőjű és vizű környékén tartja. A magyar ifjúság bizonyára jól tudja, hogy Anglia hivatalosan, a kormányán keresztül, sajtóbeli és társadalmi intézményein át a legnagyobb védelmezője Csonkamagyarországnak és követelője az átkos trianoni béke megváltoztatásának. Hozzánk való jóságál azzal is bizonyítja, hogy 4500 cserkészt jelentett be az anyaország ból, s a hatalma alatti országokból. Ezt a számot egyetlen állani küldöttsége sem éri el. A mi cserkészifjuságunk méltóan készül fogadni az angolokat, száznál többen tanultak meg angolul a vezetők közül, hogy őket fogadják és felvilágosítsák. Én azonban a magyar ifjúság ezreit és ezreit ikérem. tanulják meg a világ legkönnyebb nyelvét, az angolt. Az angolok iránti szeretetből is, de azért is, mert ma a világon ezt a nyelvet beszélik a legtöbben. De azért is. mert roppant könnyű. Az egyik lap a mult hetekben azt bizonyította be, hogy egy nap alatt aneg lehet tanulni angolul. (PerNze egész nap gramofonlemezen kellene hallgani azt a 600 szót, mellyel egészem jól megérteti imagát az ember.) Hát aki tudott már németül és franciául (vagy latinul), az valóban pár hét alatt elsajátíthatja az angolt. Ez a világ legkönnyebb nyelve, ez tanulják meg legkönnyebben még a színesek is. S rövidesen ugy a franciái, mint a németet teljesen kiszorítja a világforgalomból. Miért irom mindezeket'? Hogy elmondjam az olasz, francia már közölt formák után, hogy hogyan és miről beszéljen a magyar diák az angol fiukkal itt és otthon Angliában, vagy Amerikában, ha a sorsa odavetette. Hát először is jöjjön a köszönet és hála hazánk legnagyobb barátjának. Lord Rothermerének, ki a maga ötven lapjában az egetostromló igazságtalanságot kihirdette, s a trianoni diktátumról megírta, hogy nem tart örökké. Magában Angliában nincs oly Shakespeare-kultusz, mint nálunk. Dickens. Walter Scott, Swiít. Defoe, Smith Ádám. Burns, Byron. Thomas Carlyle, Wilde, hogy a legismertebbeket említsem, oly népszerűek itt, mint Angliában. Az angol józan, higgadt természete .hasonló a magyaréhoz. Az utódállamokban még kovatűzze] gyújtották lel egymás kazlát, mikor nálunk Vörásmarty, Petőfi, Arany fordították a brit óriás darabjait, s a színházak állandóan játszották. A biatorbágyi vonat felrobbantásánál életét vesztette Miss Hilda Faust iljn angol költőnő, a London melletti Faversiham leánynevelői intézetnek igazgatónője. Minden nyarát itt töltötte, előkelő állása volt, dúsgazdag szülők gyermeke, s tudjátok, mi hozta szivéhez közel a magyarokat? A magyar dal. A csodálatos, nagyszerű cigánymuzsika. Aztán annyira megkedvelte a magyarok karakterét, hogy a londoni Rádióban előadást tartott rólunk. Magyar költeményeiket fordított le s az angol közvélemény •megváltoztatásához a mi javunkra egész lelkével hozzájárult. Mint kitűnő gramofonlemez, ugy idézte mellettünk Wilson éblöik 1917 február 11-ik beszédét: Népek és tartományok nem tolhatók át önkényesen, egyik állam területéről a másikba, mint sakkfigurák a sakktáblán. Igazságot Magyarországnak! Az angol világbirodalom alapja a tökéletes jogbiztonság, a gazdasági élet teljes szabadsága, de a dominiumok népei jogainak, múltjának, nyelvének, vallásának teljes tiszteletben tartásával. A régi, szentistváni Magyarország is ez alapelveken épült fel. Innen az angol és magyar lelkek nagy hasonlósága. Nemcsak a két aranybulla (a Magna Charta és a magyar) szelleme találkozott egymással, de ma is megérti a magyar fájdalmat az angol, mint saját lelkének egyik sajdiilását A Magyar Külpolitika ifjúsági pályázata Ifjúsági pályázatunkkal kapcsolatban Kalocsáról ez év január 8-ról keltezve, dr. Timár Kálmán tanár tollából vettük a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! A karácsonyi szünet után az első előadási napok valamelyikén kaptam meg becses lapjuk decemberi számát, melyet intézeti önképzőkörünk címére szívesek voltak megküldeni. Mindjárt ki akartam hirdetni az Arany János-pályázatot, s akkor vettem észre, hogy nnár december 31-én lejárt a pályázat. így járt valószínűleg a többi vidéki intézet is. Az ifjúsági pályázatoknak rendszerint két hibájuk van: 1. Nagyon rövid a határidő. 2. Nem találják el az alkalmas időpontot. Pl. a mi növendékeink legnagyobbrésze falusi liu. Faluhelyen nem is állnak rendelkezésükre az ilyen dolgozat megírásához nélkülözhetetlen segédkönyvek. Eltekintve attól, hogy a karácsonyi szünetet pihenésre szánták. A jó ügy érdekében érdemesnek tartottam erre szíves figyelmüket felhívni. Mély tisztelettel Dr. timár Kálmán, tanár. Teljesen igazai adunk dr. Tímár Kálmán tanár urnák. A karácsonyi vakáció pihenésre való. a mai terjedelmes tananyag elvégzése mellett jól esik a pihenés, másfelől a falusi fiuk falun a munka megírásához szükséges segédkönyveket nem találják meg. A határidő is szűkre volt szabva. Azért ez indokoktól meggyőzve, újból kihirdetjük pályázatunkat, még pedig ez év február végéig. Reméljük, hogy a legmagyarabb költői lángelme. Arany János szabadságharcutáni csodaszép lirai megnyilatkozásai nagyszerű dolgozatokra ihletik ifjúságunkat. Pályázatunk szövegét még"gyszer ifjúságunk lelkes tekintete felé fordítjuk: A Magyar Külpolitika szerkesztősége a mult iskolai év végén if júsági pályázatot irt ki arra a kérdésre, miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni? A pályázat szép eredménnyel járt s ezért most uj pályázatot hirdetünk, még pedig az Arany János emlék-évre való tekintettel, a következő feladatra: ARANY .JÁNOS LÍRÁJA A SZABADSÁGHARC UTÁN. A pályázaton résztvehetnek a középfokú fiu- és leányiskolák növendékei (gimnáziumok, reálgimnáziumok, reáliskolák, leánygimnáziumok, leányliceumok, felsőkereskedelmi, polgári fin- és leányiskolák, taniló- és tanitónőképzők. felső mezőgazdasági iskolák). A pályamunkák terjedelme lehetőleg ne legyen több, mint (ives papirra kézzel irt vagy gépelt) száz sor. A pályamunkákat jeligés levél kíséretében kell beküldeni a Magyar Külpolitika szerkesztősége eimére (Budapest, VI., Aradi-u. 14.) A jeligés levél boritékán a jeligén kivül fel kell tüntetni, hogy fin iskolai vagy leányiskolái pályamunka. A jeligés levélnek pedig tartalmaznia kell a szerző nevét, pontos lakcímet és azt, hogy melyik intézetnek hányadik osztályu növendéke. A bírálóbizottság elnöke Pékár Gyula, lapunk főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga társelnöke s tagjai szerkesztőségünknek több kiváló tanár-munkatársa. A legjobbnak ítélt két dolgozatot a fiuk és a leányok csoportjában egyaránt Arany János összes munkáinak jubileumi kiadásával jutalmazzuk és a „Magyar Külpolitika"-han közöljük. Azonkívül mindkét csoportban még három-három értéke s*jutalomkönyvet osztunk ki az arra érdemes pályaművek szerzői között. A pályamunkák beküldésének határideje 1933 február utolsó napja. A pályázat eredményét a Magyar Külpolitika 1933 márciusi számában tesszük közzé.