Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 4. szám - Milyen volt Kossuth Lajos dunai terve? Kossuth a területi integritást tette a konföderáció feltételévé

1932 április MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 A magyar társadalom a revízióért A Magyar Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesülelek Szövetségének elnöki tanácsa együttes ülésen foglalkozott a legutóbbi külpolitikai eseményekkel, köztük elsősorban a dunai államok egymásközti viszonyának rendezése kérdésével s megállapította, hogy azoknak sorsdöntő jelentőségük lehet a nemzet szempontjából, amelyekkel szemben a magyar társadalomnak állást kell foglalnia. Ennek az állásfoglalásnak viszont kifejezésre kell juttatni azt, hogy Magyarország egész lakossága, osztály- és felekezeti különbség nélkül,- továbbra is szilárdan és eltökélten áll a trianoni békeszerződés revíziójának követelése mellett. Elhatározta ennélfogva a közös elnöki tanács a következőket : 1. Már a legközelebbi időben nagyszabású gyűléseket rendez ugy a fővárosban, mint a vidéken s e gyűléseken elfogadásra kerülő egyöntetű határozati javaslatol hasonló állásfoglalás célfából megküldi a törvényhozás mindkét /lázának. 2. Az országos gyűléssel kapcsolatban ünnepélyes felvonulási rendez, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek is lehetővé tegye a reviziós gondolat nagy megmozdulásához való csatlakozást. 3. Gondoskodik róla, hogy e nagy, az egész magyar társadalmai átfogó akaratnyilvánításnak a dokumentumai eljussanak az arra illetékes külpolitikai tényezőkhöz. ^Milyen volt Kossuth Lajos dunai terve ? X— Kossulh a területi integritást tette a konföderáció feltételévé — Irta : Kun Andor Az uj csodaszer : a dunai konföderáció. Miután felelőtlen és hívatlan gazdaságpolitikusok esztendők óta nyögdicséltek ezen a gondolaton, most végre Tardieu vetette azt fel. Erről tanácskoznak világszerte és ezzel van tele világsajtó, tudomány és irodalom egyaránt. A franciák, angolok, de talán a csehek sem tudják, hogy ezt a tervet Kossuth Lajostól sajátította ki Tardieu. A gondolat maga nem a Kossuth Lajos agyából pattant ugyan ki, hanem egyesek szerint Teleky László, mások szerint Klapka György ez ötlet atyja : Kossuth Lajos gyúrta azonban tudományos elméletté és vetette fel gyakorlati megoldásként. Supka Géza, szerint Teleki László gróf agyában bontakozott ki akkor még homályos körvonalakban ez a gondolat, amikor a szabadságharc leveretése után Párizsban az- oláh Bratianu Demeterrel és Czarlorisky herceg lengyel emigránssal, a cseh Riegerrel és egy szerb ezredessel, akit Pulszky Ferenc emlékirataiban P-nek nevez, tárgyalt, hogy miként lehetne összefogni a habsburgi birodalom elnyomott nemzeteit. Irányi Dániel, a párizsi La Presse hasábjain fűzte tovább e nemzetek összebékülésének gondolatát és végül Teleki László gróf szerkesztett a vita hatása alatt emlékiratot, amelyik ugyan még nem nevezi nevén a dunai konföderációt, de már valami olyanféle szövetség körvonalait próbálja megrajzolni. Valóság, hogy Teleki László gróf készitett ilyen emlékiratot, de viszont az is valóság, hogy ilyen terveket elméleti alapon, ködszerűen a szabadságharc végefelé többen is gyártottak, különösen akkor, amikor az orosz betörés katasztrófával fenyegette a magyar ügyet és sokan ugy látták, hogy csak valami külpolitikai jelentőségű uj gondolat adhat jobb fordulatot a magyar kérdésnek. Efféle törekvések tehát igen régiek és ezek sorozatában csak egy állomás a Teleki emlékirata, nem pedig megindítója a dunai konföderációs gondolatnak. Kossuth Lajos különben is mindig szabadelvű voll a nemzetiségi kérdésben. 1848 elején már teljes megbékélést akart a magyar nemzetiségekkel és az sikerült is volna neki, ha Bécsben — mint a titkos levéltár megnyitása óta tudjuk — el nem határozták volna Jósika báró indítványára, hogy fellázítják ellenünk a románokat, ugyanakkor, amikor Jellasicsot titokban megbízták, hogy szervezze meg Magyarország ellen a horvátokat és Rafasics segítségével a szerbeket. Igaz ugyan, hogy e viharokban egyes magyarok is, mint Vasváry Pál, túlzásra ragadtatták magukat, amit azonban Kossuth Lajos sohasem helyeselt. Kossuth Lafos tehát mindig kész volt baráti szövetségbe vonni a Habsburg monarchia nemzeteit és nemzetiségeit. A dunai konföderáció gondolatának utja azonban nem a Teleki László 1851-iki emlékiratával kezdődik, hanem 1861 után, amikor egyszerre reménytelenné vált a magyar emigráció ügye. Kossuth Lajos csodálatos munkát végzett külföldön a független magyar állam feltámasztása érdekében. Rákóczi Ferenc után Kossuth Lajos volt az első magyar politikus, aki tényleges külpolitikát csinált. A szabadságharc leveretése után ő, a szegény, garastalan és külföldön gyökértelen ember, meg tudta nyerni az egész világ rokonszenvét a magyar függetlenség és szabadság elbukott ügyének. Miután pedig példátlan sikereket ért el : be is tudta illeszteni a világpolitikába ezt a már mindenütt rokonszenves magyar kérdést. Amikor már az egész világsajtó és közvélemény a világ sajgó sebének hirdette a magyar szabadság letiprását s amikor már Anglia közvéleménye fogadta Kossuthot a világ legnagyobb szabadsághőseként, amikor már Amerika szenátusában, dalaiban, regényeiben, újságcikkeiben, példátlan sikerű gyűlésein is érdemelte ki Kossuth azt, hogy Amerika az 1851. esztendőt a »Kossuth évé«-nek nevezte : megnyílt Kossuth előtt a tényleges külpolitika lehetősége is. 1859-ben meg tudta értetni Olaszországban Cavourral és Franciaországban magával Napóleonnal, hogy lusztriál csak Magyarországon lehet igazán leverni és ezért mentek bele e hatalmas uralkodók, hogy amikor megindult az olaszok és franciák hadjárata Ausztria ellen, ugyanakkor magyar légiók Jiarcoljanak Olaszországban és magyar felkelést készítsenek elő a Duna—Tisza völgyében a független Magyarországért, amely Franciaországnak és Olaszországnak egyedüli megnyugtató biztositéka lesz arra, hogy a Habsburg uralmat véglegesen a földre teperték. Ila 1859-ben — már a hadjárat kezdetén — meg nem verik a franciák és olaszok Solferinonál Ausztriát és ha még ez évben, július 11-én meg nem kötik Ferencz Józseffel Villafrancában a békét, akkor felhasználták volna a magyarok segítségéi e háborúban és eredménye igen könnyen a Kossuth I^ajos tervének megvalósulása — a szabad és független Magyarország megszületése — lett volna. Kossuth Lajos látta ezután, hogy az esztendőkön át felépített terve összeomlott és hogy a magyar ügy reménytelenné vált. Az volt a helyzet, hogy Cavour, a magyarok