Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Miért harcol Japán?

1932 február MIGY*R KÜT.POL1TIKA 7 Világ -kaf zenjammer Gáspár Antal rajza a Magyar Külpolitika számára Külpolitikai helyzetkép — farsang után. yMiért harcol Japán? A japánoknak van egy hősi hitregéjük, amely azt mondja, hogy a hetes szám uralkodójuknak és országuknak győzelmet hoz. Ennek a regének a jóslata többször valóságra vált a múltban s az idén, 1932-ben kezdi meg császáruk uralkodásának hetedik esztendejét. A harc a győzelemért folyik s Japán Mandzsuria ulán Kina hatalmas kikötővárosának, Sanghajnak az erődéi ellen indított ostromot. A hadüzenetnélküli háború teljes erővel dul s a harcok szinhelyéről a modern hadakozás minden borzalma kiált felénk. S igy mi is, akik nem vagyunk közvetlen részesei a pusztulásnak, halljuk az ágyuk dörgését és az elesettek jajszavát, amely hangosabb a genfi leszerelési értekezlet legszebb szónoklatainál. Ma már nincs olyan kiáltása a fájdalomnak, amely a világ minden részébe el ne hallatszanék. Ugy vagyunk, mint ahogyan az evangélista följegyezte, hogy amikor Heródes meggyilkoltatta a bethlehemi kisdedekéi, az anyák kiáltása Rámába is elhallatszott. Az események, történjenek bárhol, közel vannak hozzánk: a távolság halványitó és tompító hatása jóformán megszűnt. Lelkiismeretünk, részvétünk és felelősségünk tere ma az egész világ. Az eseményeknek ez az újkori »mindenütt jelenvalósága< egyúttal jelképe annak is, hogy a világ eseményei között az összefüggés teljessé vált. A hir, amely távoli eseményekről egyidejűleg beszámol, gondolkodóba ejt bennünket s a világrészek és távoli események összefüggését meglátjuk ott is, ahol eddig nem is kerestük. A távoli Keleten most lejátszódó események sem elszigetelt jelenségei a történelemnek. Kjellen, a híres svéd történetiró, néhány évvel a békekötések után prófétai szóval mondotta, hogy a világháború után planétánk következő nagv szinjátéka Keleten, talán a távoli Keleten fog lejátszódni. Hogy ujabb nagy