Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 12. szám - Gazdasági együttmüködés és politika

1932 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 erre élénk például szolgálhat. Bármilyen tökéletes gazdasági egység volt is ez a birodalom, gazdasági funkcióját nagyban veszélyeztette az a körülmény, hogy a két államnak szétágazó állampolitikai törekvései vojtak. Magyarország állami önállóságra törekedett és igy mi sem természetesebb, hogy a szoros gazdasági kapcsolatokat féltékenyen nézte, mert joggal látta benne állami önállóságának egyik akadályát. Mit jelentene azonban a gazdasági együttműködésnek a megszüntetése az érdekelt államokra. Kétségtelen, hogy a gazdasági együttműködés létesítése minden állam részéről bizonyosn fokú áldozattal fog járni. Egy nagyobb területen a gazdasági harmóniát csak ugy lehet helyreállítani, ha a tagállamok gazdasági életük struktúráját megváltoztatják, ha egyes a szövetség szempontjából irracionális gazdasági egyedeket lenyesnek. Ezt az áldozatot azonban nem lehet meghozni akkor, ha az a veszély fenyeget, hogy az nj alakulat nem lesz állandó. Ha az uj alakulat magában hordja a szétesés csiráját, akkor kettős áldozattal állunk szemben, először a megalakulásnál, másodszor a szétesésnél. Mert nyilvánvaló, hogy egy gazdasági szövetséggel együttjáró struktúraváltozás olyan gazdasági egyedeket is termel ki, melyek az egész teriilet méreteire és igényeire vannak szabva, amint az a Monarchia idejében is megvolt. A szövetség felbomlásánál ezek áldozatul esnek, mert a kisebb gazdasági területen életképtelenekké válnak. Ha valaki is az érdekelt államok részéről a gazdasági együttműködést komolyan akarja és nem akar gazdasági kalandokba bocsátkozni, nem szabad magát túltenni azon a logikai célszerűségen, hogy az együttműködési tervbe a revízió kérdésének megoldását szervesen belekapcsolja. Török Árpád tri Commercianti • • Partecipate e v i s i I a t e il piu grandé mercato Oltana A Magyar Külpolitika ifjúsági pályázata A Magyar Külpolitika szerkesztősége a múlt iskolai év végén ifjúsági pályázatot irt ki arra a kérdésre, miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni? A pályázat szép eredménnyel járt s ezért most uj pályázatot hirdetünk, még pedig az Arany János emlék-évre való tekintettel, a következő feladatra: ARANY JÁNOS LÍRÁJA A SZABADSÁGHARC UTÁN. A pályázaton résztvehetnek a középfokú flu- és leányiskolák növendékei (gimnáziumok, reálgimnáziumok, reáliskolák, leánygimnáziumok, leányliceumok, felsőkereskedelmi, polgári fin- és leányiskolák, tanító- és tanitónőképzők, felső mezőgazdasági iskolák). A pályamunkák terjedelme lehetőleg ne legyen több, mint (ives papírra kézzel irt vagy gépelt) száz sor. A pályamunkákat jeligés levél kíséretében kell beküldeni a Magyar Külpolitika szerkesztősége címére (Budapest, VI., Aradi-u. 14.) A jeligés levél boritékán a jeligén kivül fel kell tüntetni, hogy fiúiskolái vagy leányiskolái pályamunka. A jeligés levélnek pedig tartalmaznia kell a szerző nevét, pontos lakcímét és azt, hogy melyik intézetnek hányadik osztályú növendéke. A bírálóbizottság elnöke Pékár Gyula, lapunk főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga társelnöke s tagjai szerkesztőségünknek több kiváló tanár-munkatársa. A legjobbnak ítélt két dolgozatot a fiuk és a leányok csoportjában egyaránt Arany János összes munkáinak jubileumi kiadásával jutalmazzuk és a „Magyar Külpolitikádban közöljük. Azonkívül mindkét csoportban még három-három értékes jutalomkönyvet osztunk ki az arra érdemes pályamüvek szerzői között. A pályamunkák beküldésének batárideje 1932 december 31. A pályázat eredményét a Magyar Külpolitika 1933 január közepén megjelenő számában tesszük közzé. A KÜLFÖLDI TANKÖNYVEK FELÜLVIZSGÁLATA A Szellemi Együttműködés Neuzetközi Bizottságának a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Bizottsága a külföldi tankönyvek felülvizsgálata ügyébén Genfben hozott határozat végrehajtásaként albizottságot küldött ki dr. Fináczy Ernő egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és rendes tagjának elnöklete alatt. Az albizottság az Akadémia üléstermében tartotta alakuló üléséi Fináczy Ernő elnöklete alatt, Balogh Jenő főtitkár, Pauler Ákos, Domanovszky Sándor, Lukinich Imre egyetemi tanárok. Gyulai Ágost főigazgató, egyet. m. tanár, báró Villani Lajos követségi tanácsos, a m. kir. külügyminiszter és ()lay Ferenc miniszteri o. tanácsos, egyetemi ni. tanár, a m. kir. közoktatásügyi miniszter képviselői részvételével. Az albizottság megalakulása után az összefoglaló elnöki bejelentés és Olay Ferenc előadói javaslatának letárgyalása után megállapította az ügyrendet s a legközelebbii teendők sorrendjét. Ezáltal Magyarország rátért annak a nagyfontosságú munkának gyakorlati keresztülvitelére, amely a Nemzetek Szövetségének intenciói szerint a különböző nemzetek nemzeti bizottságaival egyetértésben kívánja megvalósítani az iskolai tankönyvek revízióját, mint a népek közt való megértés és béke egyik jelentős tényezőjét.