Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 12. szám - Mételyhintés a román tankönyvekben. A Nemzetek Szövetségének emlékkönyvébe
8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 december ded felnőtt, a gyermekkorában előtte megcsillogtatott vágy valóra vált. A külügyek iránt való érdeklődést fejleszteni kell és lehet a nevelés minden fokozatában. A kisdedóvóban épp ugy, mint. az elemi iskolában, a szak- és középiskolákban éppen ugy, mint a főiskolákon, egyetemeken. Nincs a tanításnak olyan tárgya, mely a külügyi szempontokat mellőzheti. A történelem (inként kínálkozik a külügyi nevelés keretéül. Megmutatja, milyen tulajdonságoknak köszönhető egy nemzet fennmaradása, boldogulása, megmutatja, milyen volt valamely nép állandó külpolitikai irányzata, törekvése, mi okozta emelkedését, hanyatlását. De talán épp annyira segítségére van a külügyi oktatásnak a földrajz, hiszen a földrajzi fekvés, határoltság, védettség sokszor egyenesen parancsolóan szabja meg valamely nép állandó politikai törekvését és külpolitikai vonatkozásait, katonai magatartását. A geológia megtanítja a fiatalságot arra. milyen kincsek, milyen erőtorrások birtokában van valamely nemzet, a természetrajz felvilágosítja, mennyi és milyen élelmiszere, igavonó állata stb. van az egyes államoknak. He lehet vinni a külügyi szempontokat a fizika oktatásába, ha rámutatunk, milyen és mekkora erőmiivek állnak rendelkezésre itt. vagy ott. Alig van a tanításnak olvan tárgya, mely a külügyi szempontokat mellőzheti. Még a nyelvek, zene, művészeti oktatás minden ágában is ott lüktett más nemzetekkel összefüggő nemzetközi vérkeringésünk. Közgazdaság, politikai földrajz, kereskedelmi, jogi tárgyak valódi kincses bányái a külügyi tájékozódásnak. Az ifjú, akinek érdeklődését fölkeltették, maga keresi az összehasonlítást, maga találja meg a szempontot, melynek segítségével öntudatosan ítélkezni és mérlegelni tud. Csak vezetők kellenek, lelkes tanárok, nevelők, akik a tanítás holt anyagába életet öntenek s akik tudják, hogy feladatuk a jövő Magyarország vezető értelmiségének kiművelése. A mai világ a fiatalságé, mely, ha megbocsátja is ÍIZ öregek vétkeit, nem akarja a megvénhedt hibákat a kormánykerékhez engedni. Ezt a fiatalságot, melynek a nemzeti jóvátétel Istentől adott hivatása, nem hagyhatjuk vakon elindulni az utján. Vezetnünk kell, mint ahogy a vak Tóbiást az angyal vezette utján. Szemét fel kell nyitni, látását nagy táviatokhoz szoktatni. A rövidlátásnak, a vak bizalomnak, sorsunk másra való bízásának ütött a végső órája: a fiatalságnak most inkább mint valaha, joga van nemzeti öntudata kiművelésére: a külpolitikai felvilágosításra. Aki az ifjúságot ilyen szellemben neveli, az teszi fel kultúránkra az ékesség igazi koronáját s az a nemzetnek a szó valódi, nemes értelemben vett vezetője. Marius. Revíziós tüntetés Szófiában Mételyhintés a román tankönyvekben A Nemzetek Szövetségének emlékkönyvébe Irta: Dr. Olay Ferenc A dákonromán elméletinek kialakulása ótu (1800) a Tiszáig szóló határ és a románok „történeti jogai" töltik be a tankönyveket s nevelik a román ifjúságot a magyarság ellen. A magyarelLenes izgatások tetőpontjukra a világháború első éveiben hágtak és ennek eredménye a szerződésszegés és az 1916. évi betörés volt Magyarországba. Évtizedeken át folyt a tankönyvekben a magyarok lebecsmérlése, az „erdéiyi testvérek elnyomáisa" ellen támasztott részvét felkeltése, a 'történeti, néprajzi és statisztikai adatoknak meghamisítása és elsikkasztása, amely azután megudla a jogcímet amnak a román követelésnek 1 elállítására, hogy Erdély és a többi ..román tartomány" felszabadítására induljanak. Természetesen a pópák, dá.szkáliok ás tanárok ezen szervezett munkáját a sajtó, irodalom, tudományos és társadalmi egyesületek hathatós támogatása kisérte. A jelszó pedig az volt, hogy minden igazhitű romámnak arra kelj törekednie, hogy nagy és szabad Romániában egyesüljenek, amelynek határai kiturjeszteaidők mindaddig, ameddig csak a román szó el hallatszik: a Dnvesztertől a Tiszáig, Bukovinától Sza.nmikiig. A mételyhintés a tankönyvekben már több mint egy évszázad óta folyik s nehogy azt higyjük, hogy most, amidőn solni nem remélt lerüleli gyarapodáshoz jutott Románia, megszűnt volna az irányzatos és hamis ad.itok fölsorakoztatása és tanítása. Sőt. azt mondhatnók, hogy az étvágygyal mintha megnövekedett volna ez a tevékenységük. Most, amidőn a Nemzetek Szövetsége komoly igyekezettel és remélhetőleg hathatós eszközökkei kívánja a tankönyveket nemzetközi uton megszabadítani a hamis tanitásóktól és elősegíteni a népek közt kívánatos megbékélést és egyetértést, e tevékenységet legjobban ugy véljük szol gálni, ha egyrészt rámulatunk arra, hogy Magyarország tankönyvei sem a háború alatt, ssm azóta nem lartalmaznak más népek iránt ellenséges tanításokat, másrészt szemelvényeket mutatunk be oly román tankönyvekből, amelyek ugyancsak rászorulnak a Nemzelek Szövetségének figyelmére és revíziójára. Biciulescu—-Tassu IV. osztályos elemi iskolai tankönyvében (1926) a hunokról szóló versből azt tanulhat juk meg, hogy .lándzsáikra élő gyermekeket húztak, majd a majmokhoz hasonlítják őket, akik üvöltöttek, mint a/ állatok. A kötéllel fogott ellenség tejét levágták s koponyájukból ivókupát faragtak. Szivüket megették, nyers husi ettek, lóvéit ittak. Ezután jön a bennünket érdeklő in"^állapitás, hogy a magvarok a hunokkal rokonok és épp oly vadak. Culea—Conslantinescu olvasókönyve (1928) ugyanisiik rémitőnek festi a hunokat, akik porrá égették a f >lukat, rövid lestüek, nagyifejüek, laposorruak voltak, mindezt csak azért, hogy azután megállapítsa, hogy < magyarok épp oly csúnyák voltak, mint a hunok. Az. Adamescu líceumi igazgató és Dragomirescu e^ye temi tanár szerkesztésében megjelent olvasókönyvben kél népdal van felvéve, amelyek közül az egyiknek cime „Román dal" s ezeket mondja: Bár jönne el az az idő, mvkoi a románok ismét feltámadnak és Erdélyországol megmentik a gazemberektől, mert az az ország nem kutyáké, hanem a románoké. Nem a magyarok földje, hanem a mi benszülölteinké. A másik Magvar lánc cimü azt dalolja, hogy ,,a rövid bekecsü magyar nem ül sokáig Moldová ban. Menj is hamar országodba vissza és egyél ott szalonnál. Szemétdombra építsd a házadat és kend be fokhagymával, hogy a boszorkányok ellen megvédjem. Fuss el innen a begyeken át, mert amióta nálunk vagy, azóta a juhIUTÓ megdrágult, amióta köztünk mutatkozol, minden hunk meddő lett. A román nép Jelkéből — állítólag ilyen népdalok fakadnak s ezeket román tanférfiak érdemesnek és méltónak tartják nemcsak a román és egyél), a magyar tanulóknak is kötelező olvasókönyvbe felvenni.