Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 9. szám - Dél-Baranya és a revizió

MAGYAR lil I l'OI I I IK \ 1932 szeptember ez a céljuk. Ezt a megbékülést — a szerződések revíziójával Franciaország kezdeményezze és vezesse. A francia ifjú politikusok egy általános európai gondolat jegyében szeretnék Európa népeit tömöríteni. Nem áM ez a gondodat — G. Roux szerinl — ellentétben ;> hazafogalmával. Az erős nemzeti érzés, a legerősebb hazafias gondoukozás mellett, atföiLött, otl állhat egy, az európai népek közötti szolidaritás érzése. Ennek á gondolatnak kifejlesztést', a gyakorlati életbe átvitele egyik célja a fiatalabb francia politikus-generációnak. A kitűnő előadó második előadásában szorosabban a Duna völgy kérdésével s ebben Magyarország jövőjével foglalkozott. Szerinte ma már alig van francia politikus, aki be ne látná, hogy a Duna völgy 1919. é\i rendezése elhibázott volt. Ez a rendezés a Dunavölgy népeit egymással élesen szembeállította. A centrális fekvésű Magyarország szemben áll az öl körülvevő államokkal és viszont. Meg kell tehát szűntetni az ellentetek okait a szerződések reviziójával. Erős területi engedmények a kisántánt részéről, kölcsönös gazdasági megértés, gazdasági együttműködés — ezek a kibontakozás irányelvei G. Roux szeriinit. Kifejti az előadó, hogy a francia politika tényezőit is ma már ezek az elvek vezetik. Ebből indult ki a Tardieuíéle tervezet is: ha az nem felel meg, más célszerűbb leivet II dunai népek maguk adjanak. Itt, ebben a kibontakozásban vár nagy és vezető szerep a magyarságra, Magvarországra. Magyarország természetes vezetője ezeknek a dunai népeknek. Ezt ma már belátja minden francia. Történelmi múltja, magasabb kultúrája, jelleme, erényei, politikai iskolázottsága erre a vezető szerepre predesztinálják a magyarságot. A kezdeménye/est és vezetést Magyarországinak kell a kezébe ragadnia. G. Roux — s vele a francia politikusok nagy része — meg van arról győződve, hogy ina már leiljesen megérett a helyzet erre a kölcsönös tárgyalásra, erre a megbékülésre; arról is meg vannak győződve, hogy a magvarság képes erre a vezető, predomimáns szerepre a Dunavölgyben s hogy ezt a szerepel tőle senki el nem ragadhatja. Állítja, hogy a magyarságnak ilyen törekvéseil a francia nép ma már élénk figyelemmel, sőt rokonszenvvel kiséii. A kiváló francia előadót a debreceni közönség melegen ünnepelte. X Dél-Baranya és a revízió ,,Dél-Baranya és a trianoni békeszerződés revíziója" cimen nagyszerű könyvet irt vitéz dr. Horváth Kázmér, amelv munkájában részletesen kifejti, miképpen került megszállás alá 1918—19 telén Baranya vármegye és Pécs város, a beözönlő szerb csapatok által és hogy milyen erőt fejtettek ki a szerbek, hogy a baranyai Duna-Dráva háromszögnek legalább egy részén, mint rendkívül fontos stratégiai ponton lábukat állandóan megvethessék. Tud juk, hogy a szerb erőfeszítéseket siker koronázta, amennyiben egy tekintélyes területet a trianoni szerződés értelmében a jugoszláv államnak kellett átengednünk. Amint ez vitéz Horváth Kázmér kitűnő könyvéből is kiderül, épugy mint a többi elszakitoft országrészeknél, itt is igyekeztek a szerbek a lehető legmesszebbmenő hamisításokkal és ferdítésekkel történelmi jogokat formálni jóval nagyobb területre is, mint amennyit a gyászos szerződés nekik ítóit. A legnagyobb dicsérettel kell megemlékeznünk az előttünk fekvő I +(• oldalas kitűnő munkáról, amelyet 170 alapos, kimerítő és mindenüti forrásokra hivatkozó jegyzel kisér, Nemcsak közel ,">() különböző szakmunkára hivatkozik az alapos szerző, de önálló levéltári kutatásainak adatait, valamint kézirati anyagokat (mint Fischer alispán, Riffl ezredes emlékiratait, stb.) is felhasznál munkájában, amely a szó szoros élteimében hézagpótló mű, olyannyira, hogy a/t kell kívánnunk, hogy összes elszakított országrészeink elszakitásáról, annak előzményeiről és következményeiről hasonló alaposságú munka minél előbb megjelenjék A kitűnő szerző egész a 18 előtti időkig viszi vissza az elszakítás előzményei! és nyomon kiséri egészen Denis Ernesl „La Grandé Serbie" eiinű 1915-ben megjelent munkájáig, Majd ismerteti az Izwolski-féle programot a fran eia álláspontot, a szerbek erőszakos megszállását, a megszállás kiterjesztéséi és végig a szerb békedelegációnak hallatlan munkáját Párisban, amelyet sajnos akkor ellensúlyozni nem tudtunk. Ismerteti a C.ree I). angol ezredes elnöklete alatti határmegállapitó-bizottság munkáját és igen sok fényképfelvétellel és térképvázlattal igazolja a leglehetetlenebbül megvont határt, amely az ősi Baranya vármegyéből •'! járást, 34 községgel, 1193 négyzetkilométer területiéi Jugoszláviának juttatott. Minden történelmi keretet, gazdasági egységet szétbontott ez a lehetetlen határ. Sorra cáfolja a szerb politikusoknak és ujabb .,történetíróknak" történelmi és nemzetiségi jogcímeit. Majd kimutatja, hogy az elszakított részen is nagy többségben van a magyarság, úgyhogy semmiféle jogcím nem igazolhatja az erőszakos elszakitást. Lelkesen mutat rá arra a szerző, hogy az elszakított Délbaranyáért ép olyan SZÍVÓS és kitartó munkát kell folytatnunk, mint amilyet a Muraközi Szövetség folytat a csaknem olyan nagyságú elszakított zalai területért. Annál inkább szükséges ez, mert a szerbek Baranyának Csonka-Magyarországnál megmaradt további részeiért is szívós és lankadatlan, állandó küzdelmet folytainak. Csak most jelent meg 12-ik kiadásában Kosztics szerb ezredesnek könyve „Sta Trebt. kan vojuik da znam-> (Mii kell tudnom mint katonának?)" Ezt a könyvet minden katona a felszereléssel együtt kapja a szerbeknél. Minden katonának minden sorát kívülről kell tudnia. S ebben a könyvben, amely eddig már 60 ezer példányban jelent meg, a hazáról szóló fejezetben Kosztics ezredes feladatává teszi a jelenlegi generációnak, hogy azt a nagy munkál, amelyet a szerbek megkezdettek 1883-ban, az összes szerblakta területek egyesítése érdekében, fejezze be. Az elfoglalandó területek között szerepel Baranya is egészen a Mecsekig, természetesen beleértve Pécset is. Hogy pedig a szerbek nemcsak brosúrákban, könyvekben veszik komolyan ezt a propagandái, azt mutatja, hogy szakadatlanul épülnek föld lelett és föld alatf, épugy mint a jugoszláv határ egyéb részein is, a Duna-Drávaközi szerb határ mentén a szerbek katonai támpontjai, betonfedezékek, páncéltornyok, stb. És mindezek dacára is, amikor szinte a magyarság lelkiismeretét igyekszik felébreszteni a kitűnő szerző vészkiáltásával, ugyanakkor a történelembe visszapillantva megnyugtatóan állapítja meg, hogy „Ennek a területnek múltja azt tanúsítja, hogy minden délről jövő invázió csak epizód, még ha pár évszázadon át tartotta is uralma alatt Mi esek alját" (u. m.) Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság SÉTAHAJÓJÁRATOK A DUNÁN Indulás az Eölvös-léri és Pálffy-téri kikötőkből 1. Sétahajó *** H „Zsófia" sétahajó cf S 6r"kw £ü £ ISZXtiT" Kitűnő frissítők. Elsőrangú volgári vendéglő. Visszaérkezés éjfélkor