Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 8. szám - A reviziós küzdelem belföldön és külföldön. Dr. Fall Endrének, a Magyar Reviziós Liga igazgatójának jelentése. 2. [r.]

1932 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 H B R E K ELŐFIZETŐINKHEZ! A »Magyar KUlpolitika» szerkesztősége azzal a tisz­teletteljes kéréssel fordul előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknál, hogy nyomban intézkedhessünk a sérelmek orvoslása iránt. Francia támadás Trianon ellen. Gáb­riel (lobion publicista, kinek » l.o (,'riilr. Le Réveil Ouvrier, Evolution, Germinal stb.-ben megjelen" cikk9iről ismételten beszámoltunk, a La Griffe-ben »La grandé espérance hongroiseii cimmel ujabo heves támadást intéz a trianoni rablás (brigandage de Trianon) ellen és Franciaország érdekében felhívja a re­vízióra a közvéleményt, nehogy csak Mussolini legyen az igaz magyar ügy bajnoka. Tiszteletet a békeszerződések­nek — halljuk a francia körökben. Hát tisztelet-e az, — kérdi Gobron, — ha a mi katonai szövetségeseink Prágában, Bslgrádban és Bukarestben lábbal tipor­ják a kiuzsorázott magyar kisebbsége­ket? ! Ti szláv poroszok, ti mindjárt semmisnek tartjátok a páriskörnyéki békéket, ha azok serheket rónak rátok?! Elég volt a szavakból, lépjen Francia­ország a tények mezejére ! (Dr.H. B.) A Revíziós Liga előadása egy Magyar­országon tartózkodó német diákcsoport­nak. A Magyar Revíziós Liga vezetősé­gét felkérte a Magyar Nemzet! Diák­szövetség, hogy a jelenleg Magyarorszá­gon tanulmányúton lévő német diák­vendégei részére előadás keretében is­mertesse Magyarország múltját, jelenét és jövőjére vonatkozó nemzeti törekvé­seit. A Liga nevében Lukács György v. b. t. t., a Liga ügyvezető-elnöke tar­totta meg az előadást a Közgazdasági Egyetem egyik tantermében. A budapesti kávéházak a -Magyar Külpolitikádért. A Budapesti Kávésok Iparíes'ületének elöljárósága ez évi május hó 30-án tartott ülésében Mé­száros Győző, az Ipartes'ülei érdemes elnökének javaslatára elhatározta, hogy tekintettel arra a kiváló, hazafias és kulturális misszióra, melyet a »Magyar Külpolitikai teljesít, felhívja összes tag­jait, hogy fizessenek elő a revíziós gon­dillát hivatalos orgánumára. Ennek meg­felelőéi) Mészáros elnök a következő fel­hívást tette közzé a »Kávésok Lapja« f. évi június hó 15-én megjelent számá­ban : A Budapesti Kávésok Ipartestülete tagjaihoz! A »Magyar Külpolitika', a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja, tizennegyedik éve küzd a magyar igaz ságért. Szóval és tollal szolgálja a revízió nagy gondolatát: a jobb és szebb ma­gyar jövőt. Mindnyájunk hazafias köte lessége, hogy a magyar feltámadás ön­zetlen munkásait a legmesszebbmenőén támogassuk. Kartársak! Fizessetek elő a »Magyar Külpolitikádra, amelyet egyetlen hazafias és nemesen gondol­kodó magyar sem nélkülözhet. A "Ma­gyar Külpolitikán előfizetési ára egy évre 18 P, amely részletekben is fizethető. Minden békeszerződést revízió alá kell venni. Párizsból jelentik : Pierre Domi­nique. a Rcpulilii|uc hasábjain vitába száll Coudenhove-Kalerghi grófnak a versaillesi szerződós revíziójára vonat­kozó tervezetével és kifejti, hogy ha revízióra kerül a sor, akkor azt nem lehet csupán Németországot érintő ren­delkezésekre szorítani, hanem ki k3Ü terjeszteni valamennyi békeszerződésre. A „Magyar Külpolitika" díjnyerteseinek levelei Szerkesztőségünk legutóbb a »Magyar Külpolitikán ifjúsági pályázatának le­zárása, illetve a nyertesek dijainak ki­osztása alkalmából a következő két levelet kapta : Igen tisztelt Szerkesztőség ! Nagybecsű értesítését boldogan vet­tem tudomásul. Végtelenül örülök, hogy szerény munkámat érte a kitüntetés, mely a jövőben csak még jobban sar­kalni fog, hogy — bár csekély — erőm­mel, de minden erőmmel szolgálatára legyek az Önök nemes eszméinek. A pályadíj nagy segítségemre lesz, mert szegény diák vagyok. Fogadják köszönetemet a meg isztelő elismerésért. Jászkarajenő (Pest m.), 1932 jun. 30. Mély tisztelettel : Kecskés Kálmán. Igen tisztelt Szerkesztősén ! Végtelenül örültem, hogy igénytelen dolgozatom a tisztelt bírálóbizottság tetszését megnyerfe és azt első díjjal l<iiintetni érdemesitette. A pénzbeli jutalomért pedig az igen tiszteli Szer­kesztőségnek mondok hálás köszönetet. Tekintettel arra, hogy a pályadíjat szóbelileg megköszönni ós átvenni, saj­nos, nincs módomban, kérem, szíves­kedjenek azt édesanyám címére elkül­deni. Kiváló tisztelettel : Ulrich Erzsébet gimn. tanuló. Előadás a békeszerződések revíziójáról a genfi Nemzetközi Diákklubban. Bánde György joghallgató, a genfi diákklub vezetőségének magyar tagja előadást tartott a békeszerződések revíziójának lehetőségéről jogi szempontból. Beha­tóan foglalkozott az előadó a népszö­vetség egyességokmányának 19. §-val és kimutatta, hogy ez a paragrafus módot ad az alkalmazhatatlanná vált békeszerződések megváltoztatására. Elő­adásának második részében a nemzet­közi joggyakorlat által elismert »clau­sula rebus sic stantibusci elvét vitatta meg az előadó a revízió szempon! jából. Előadásának végén pedig rámutatott arra, hogy a békeszerződések revíziója alapfeltétele a conditio sine qua non-ja a világbékének. A mindvégig érdekes előadást élénk vita követte, melynek folyamán a különböző nemzetiségű diákok kifejtették álláspontjukat. A vitaest élyen, melyen nagyszámú és elő­kelő közönség jelent meg, A. Guggen­heim dr., a genfi »Ins1i'ut des Hautes E udes Internálionales« tanára, kiváló nemze!közi jogász elnökölt példís pár­tatlansággal. Magyar egyetemi magántanár elő­adása Genfben. Ugyanazon egyesület­ben, ahol legutóbb gróf Apponyi Albert tartott nBgyha;ásu előadást a Népszö­vetségről, legu' óbb újból magyar ember, dr. Lédermann László, a genfi egyetem magántanára tartott előkelő közönség élőit előadást a Népszövetség gazda­sági tevékenységének történetéről. Lédermann László tanár előadását, amelyről a genfi sajtó elismeréssel emlé­kezett meg, nagyszámú közönség hall­gatta végig, melynek soraiban helyet foglaltak a leszerelési konferencia ma­gyar delegátusai, élükön Tánczos Gábor tábornokkal, továbbá a genfi magyar követség és a kolónia Baranyai) Zoltán követségi tanácsos vezetésével, számos genfi egyetemi tanár és a Népszövetség több vezető tisztviselője. Árpádházi Szent Erzsébet és a fran­ciák. Az a tény, hogy dicső királyunk, III. Béla felesége : Chatillon Anna fran­cia hercegnő volt, s ebből a házasságból származott a női erények mintaképe, Árpádházi Szent Erzsébet, alkalmat adott arra, hogy a mult évben a francia katholikusok e szentünk emlékét díszes ünnepély keretében megüljék, amelyen a Magyar Tudományos Akadémiát Horn Emil képviselte. Az ö tollából a »Scmaine Religieuse de Paris« 1932 januári számá­ban hosszú tanulmány jelent meg üSainte Elisabeth dc Hongrie* cím alatt, amelyben az illusztris szerző, aki néhai Horn Ede állami i; kárunk fia, nemcsak az Árpádház korabeli, hanem az ujabb magyar-francia kapcsolatokra is kiter­jeszkedik. Horn Emil a magyarság üuyének Franciaországban való ismer­tetésével és népszeiüsitésével hazánk­nak igen jelentős szolgálatotat végez, épp vigy, mint néhai atyja, aki Kos­sulh Lajosnak volt az emigráció idején Párizsban sajtóbizalmasa. Magas kora dacára Horn Emil fáradhatatlanul te­vékenykedik irodalmi és társadalmi téren érettünk a francia fővárosban. Július hó l-ig a lapot kívánatra díj­talanul küldi a lap kiadóhivatala. Mu­tatványszámot készséggel küld a kiadó­hivatal (Budapest IV., Dalmady utca 3). Mészáros Győző, a Budapesti Kávésok Ipartestületének elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents