Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 8. szám - A dunai államok konföderációja
1932 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 X A dunai államok konföderációja Iria: Záhorszky Gyula A japán-kinai fajok testvérháboruja állandóan ós élénken foglalkoztatja a közvéleményt a sárga faj jövőjével s megint, napirendre idézte az úgynevezett sárga veszedelem problémáját. Mint a fehér fajokat fenyegető mumussal foglalkoznak a sárga fajok evolúciójával. Az senkinek sem jut eszébe, hogy ez nem okvetlenül csak árthat, hanem éppen olyan eshetőséggel használhat az európai kultúrának. Honnan veszik a megállapítást, hogy az Európa lakóinak számát meghaladó mennyiségű sárga tömeg erejének kifejtése csak romlással, csak a fehér faj kárával járhat? Hátha éppen csak olyan versenytársa lesz a fehér fajnak, mely friss értékeivel az emberiség gazdasági és kulturális haladását fogja előmozdítani. Egyenesen tragikomikus egyrészről az a halálosan komoly nagyképűség, mellyel a japán-kinai konfliktusba beleavatkoznak, másrészről az a halálosan könnyelmű struccpolitika, mellyel lassankint a szovjet polipkarjaiba hagyják szédülni az ellenállásra képtelenné tett legyőzötteket. Sőt ahelyett, hogy bármit tennének a szovjetveszedelem ellen, egyenesen a szovjet urainak kezére dolgoznak. Az európai népek erejének egyensúlyát a világháború előtt legjobban a dunai monarchia biztositotta s ezt a szerepet éppen az annak magvát képező és sem a germán, sem a szláv fajoktól magát elnyelni nem engedő magyar energiának köszönhette. A monarchia szétrobbantása után az utódállamok közül erre a szerepre éppen az előbb jelzett tulajdonságainál fogva egyedül a magyar állam tehető alkalmassá azzal, hogy annak erejét a veszélyeztető népfajok rovására oly mérvűre fokozzák fel, amilyent az egyensúlyban tartás éppen megkíván. A népek erejének ilyen természetes egyensúlyban tartását nem pótolja sokáig a veszélyeztetett népek egyoldalú fegyverkezése, mert ez vagy az egyoldalúan fegyverkező népek energiájának jelentékeny részét köti le s vonja el a nemzetközi kulturális és gazdasági versenytől, vagy pedig ennek a tehernek a lefegyverezett népekre való erőszakos áthárításával a békés nemzetközi együttműködés lehetőségét zárja ki, az emberiség kulturális és gazdasági haladását zavarja meg és teszi ki folytonosan termelési és fogyasztási és az azok nyomában járó szociális válságoknak, amelyek állandóan magukban hordják a forradalmak, sőt a háborúk csiráját. Az európai népek erejének természetes egyensulybantartása teszi lehetővé az államok békés együttműködését, tisztességes versenyét, kulturális és gazdasági haladását és a népek jólétének fokozását, továbbá azoknak a kisebb európai fajoknak létét is, melyekét éppen az általuk képviselt magasabb kultúra tesz nélkülözhetetlenné az emberiségre nézve. Az európai egyensúly felel meg az emberiség akadálytalan fejlődése (az evolúció) biológiai törvényének. Okulva tehát a történelem tanulságain, a pánszláv és pángermán törekvésektől veszélyeztetett európai államoknak össze kell fogniok és a szláv és germán fajok közé ékelt, kipróbált magyar faj életképességének biztosításával, sőt fokozásával a két imperialista nyomás közé egy olyan gránitszirtet kell emelni, amelyen akár a germán, akár a szláv tenger minden hullámcsapása megtörik. Magyarország ilymódon ezután is az a védő bástyája lenne Európa nyugalmának, mint amilyen a középkorban a török inváziók idejében is volt. De hogy Magyarország megfelelhessen történeti hivatásának, meg kell teremteni ennek legelemibb feltételeit. Vissza kell adni elsősorban régi határait. Ezek Északról és Keletről a Kárpátok, melyek mindig a legtermészetesebb kinai falat képezték a szláv nyomás ellen. Délen tengerhez kell juttatni, hogy a veszélyeztetett államok mindegyikével állandóan közvetlen kulturális, gazdasági és sztratégiai érintkezést tarthasson fenn. A régi dunai monarchia helyett egy uj dunai konföderáció csak ugy biztosítja a pánszláv és pángermán veszedelemtől állandóan fenyegetett népek exisztenciális érdekeit, ha abban az erőkel egyensúlyozó magyar faj élet-, sőt fejlődésképességét és e célból szupremáciáját biztosítják. Ez a veszélyes túlerők olyan kiegyensúlyozásához vezet, ami a túlerők által azok egyensúlyozása nélkül állandóan veszélyeztetett államokat a fegyverkezési versengés kényszere alól is felszabadítja s az így egymás mellett nyugodtan élő s haladó népek részére a kultúra áldásainak békés élvezetét is lehetővé teszi. Ez a békés állapot és jobblét magától megoldja a szovjetveszedelmet, mert egyrészről a valódi békében élő európai államok közt könnyen készen van a békebontó szovjet ellen szükséges szolidaritás, másrészt a konszolidált kapitalista jólét példája magában véve is elég az ínséges kommunista rendszer megbomlasztására s megbuktatására. Láthatjuk mindezekből, hogy azon számtalan érdek között, melyek a dunakonföderáció létrejötténél szerepet játszanak, az európai egyensúly biztosítása a legparancsolóbb. A trianoni békerevizió két utja Georges Roux francia publicista két előadása Debrecenben Georges Roux a középeurópai helyzet tanulmányozása céljából újból Magyarországra érkezett s két érdekes előadást tartott Debrecenben a Magyar Revíziós Liga rendezésében. Első előadását kedden, folyó hó 16-án tartotta a Déry-muzeum előadótermében Hankiss János dr. egyetemi tanár tolmácsolásával a trianoni békeszerződés revíziójának módjairól s Franciaország magatartásáról beszélt. K.é1 utat lát. Az egyik, hogy az utódállamok önmaguktól felbomlanak s az egyes részek, mint például Erdély széleskörű autonómiára tesznek szert , ami azután végeredményben az illető államalakulat teljes feloszlását eredményezné. A másik a nagyhatalmak közbelépése. A revíziónak természetesen ugy kell megvalósulni, hogy az egy további kooperációnak legyen az alapja. Magyarországnak nincs mit tartania egy ilyen együttműködéstől, mert hisz a Dunamedence középpontjában fekszik s igy vezetőszerepe biztosítva van. A magyarság bizzék Franciaországban, de azt ne kívánja tőle, hogy máról-holnapra hűtlen legyen ahhoz a szerződéshez, melyet aláírásával pecsételt meg. A francia diplomácia ezt nem teheti meg, hanem azt igenis meg fogja tenni, hogy adott alkalommal jóakaratú támogatásban fogja részesíteni a revízió ügyét. Georges Roux második előadásán uj francia generációról s annak világfelfogásáról beszélt. Nagy jelentősége van a fiatal aktiv politikusok csoportjának, kik közé Pierre Cot is tartozik. Ez utóbbiak a hatalomhoz igen közel állnak s rövidesen esetleg át is vehetik. Mindezek az ifjúsági csoportosulások magyarbarátok és revizionisták.