Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 8. szám - A dunai államok konföderációja

1932 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 X A dunai államok konföderációja Iria: Záhorszky Gyula A japán-kinai fajok testvérháboruja állandóan ós élénken foglalkoztatja a közvéleményt a sárga faj jövőjé­vel s megint, napirendre idézte az úgynevezett sárga vesze­delem problémáját. Mint a fehér fajokat fenyegető mumus­sal foglalkoznak a sárga fajok evolúciójával. Az senkinek sem jut eszébe, hogy ez nem okvetlenül csak árthat, ha­nem éppen olyan eshetőséggel használhat az európai kul­túrának. Honnan veszik a megállapítást, hogy az Európa lakóinak számát meghaladó mennyiségű sárga tömeg erejé­nek kifejtése csak romlással, csak a fehér faj kárával jár­hat? Hátha éppen csak olyan versenytársa lesz a fehér fajnak, mely friss értékeivel az emberiség gazdasági és kulturális haladását fogja előmozdítani. Egyenesen tragikomikus egyrészről az a halálosan komoly nagyképűség, mellyel a japán-kinai konfliktusba beleavatkoznak, másrészről az a halálosan könnyelmű struccpolitika, mellyel lassankint a szovjet polipkarjaiba hagyják szédülni az ellenállásra képtelenné tett legyőzöt­teket. Sőt ahelyett, hogy bármit tennének a szovjet­veszedelem ellen, egyenesen a szovjet urainak kezére dol­goznak. Az európai népek erejének egyensúlyát a világháború előtt legjobban a dunai monarchia biztositotta s ezt a sze­repet éppen az annak magvát képező és sem a germán, sem a szláv fajoktól magát elnyelni nem engedő magyar energiának köszönhette. A monarchia szétrobbantása után az utódállamok közül erre a szerepre éppen az előbb jelzett tulajdonságainál fogva egyedül a magyar állam tehető alkalmassá azzal, hogy annak erejét a veszélyez­tető népfajok rovására oly mérvűre fokozzák fel, amilyent az egyensúlyban tartás éppen megkíván. A népek erejének ilyen természetes egyensúlyban tar­tását nem pótolja sokáig a veszélyeztetett népek egyoldalú fegyverkezése, mert ez vagy az egyoldalúan fegyverkező népek energiájának jelentékeny részét köti le s vonja el a nemzetközi kulturális és gazdasági versenytől, vagy pedig ennek a tehernek a lefegyverezett népekre való erő­szakos áthárításával a békés nemzetközi együttműködés lehetőségét zárja ki, az emberiség kulturális és gazdasági haladását zavarja meg és teszi ki folytonosan termelési és fogyasztási és az azok nyomában járó szociális válságok­nak, amelyek állandóan magukban hordják a forradalmak, sőt a háborúk csiráját. Az európai népek erejének természetes egyensulyban­tartása teszi lehetővé az államok békés együttműködését, tisztességes versenyét, kulturális és gazdasági haladását és a népek jólétének fokozását, továbbá azoknak a kisebb európai fajoknak létét is, melyekét éppen az általuk kép­viselt magasabb kultúra tesz nélkülözhetetlenné az em­beriségre nézve. Az európai egyensúly felel meg az emberiség akadály­talan fejlődése (az evolúció) biológiai törvényének. Okulva tehát a történelem tanulságain, a pánszláv és pángermán törekvésektől veszélyeztetett európai államok­nak össze kell fogniok és a szláv és germán fajok közé ékelt, kipróbált magyar faj életképességének biztosításá­val, sőt fokozásával a két imperialista nyomás közé egy olyan gránitszirtet kell emelni, amelyen akár a germán, akár a szláv tenger minden hullámcsapása megtörik. Magyarország ilymódon ezután is az a védő bástyája lenne Európa nyugalmának, mint amilyen a középkorban a török inváziók idejében is volt. De hogy Magyarország megfelelhessen történeti hiva­tásának, meg kell teremteni ennek legelemibb feltételeit. Vissza kell adni elsősorban régi határait. Ezek Északról és Keletről a Kárpátok, melyek mindig a legtermészete­sebb kinai falat képezték a szláv nyomás ellen. Délen tengerhez kell juttatni, hogy a veszélyeztetett államok mindegyikével állandóan közvetlen kulturális, gazdasági és sztratégiai érintkezést tarthasson fenn. A régi dunai monarchia helyett egy uj dunai kon­föderáció csak ugy biztosítja a pánszláv és pángermán veszedelemtől állandóan fenyegetett népek exisztenciális érdekeit, ha abban az erőkel egyensúlyozó magyar faj élet-, sőt fejlődésképességét és e célból szupremáciáját biztosítják. Ez a veszélyes túlerők olyan kiegyensúlyozásához ve­zet, ami a túlerők által azok egyensúlyozása nélkül állan­dóan veszélyeztetett államokat a fegyverkezési versengés kényszere alól is felszabadítja s az így egymás mellett nyugodtan élő s haladó népek részére a kultúra áldásai­nak békés élvezetét is lehetővé teszi. Ez a békés állapot és jobblét magától megoldja a szovjetveszedelmet, mert egyrészről a valódi békében élő európai államok közt könnyen készen van a békebontó szovjet ellen szükséges szolidaritás, másrészt a konszoli­dált kapitalista jólét példája magában véve is elég az ínséges kommunista rendszer megbomlasztására s meg­buktatására. Láthatjuk mindezekből, hogy azon számtalan érdek között, melyek a dunakonföderáció létrejötténél szerepet játszanak, az európai egyensúly biztosítása a legparan­csolóbb. A trianoni békerevizió két utja Georges Roux francia publicista két előadása Debrecenben Georges Roux a középeurópai helyzet tanulmányozása céljából újból Magyarországra érkezett s két érdekes elő­adást tartott Debrecenben a Magyar Revíziós Liga ren­dezésében. Első előadását kedden, folyó hó 16-án tartotta a Déry-muzeum előadótermében Hankiss János dr. egye­temi tanár tolmácsolásával a trianoni békeszerződés reví­ziójának módjairól s Franciaország magatartásáról beszélt. K.é1 utat lát. Az egyik, hogy az utódállamok önmaguktól felbomlanak s az egyes részek, mint például Erdély széles­körű autonómiára tesznek szert , ami azután végeredmény­ben az illető államalakulat teljes feloszlását eredményezné. A másik a nagyhatalmak közbelépése. A revíziónak ter­mészetesen ugy kell megvalósulni, hogy az egy további kooperációnak legyen az alapja. Magyarországnak nincs mit tartania egy ilyen együttműködéstől, mert hisz a Dunamedence középpontjában fekszik s igy vezetőszerepe biztosítva van. A magyarság bizzék Franciaországban, de azt ne kívánja tőle, hogy máról-holnapra hűtlen legyen ahhoz a szerződéshez, melyet aláírásával pecsételt meg. A francia diplomácia ezt nem teheti meg, hanem azt igenis meg fogja tenni, hogy adott alkalommal jóakaratú támogatásban fogja részesíteni a revízió ügyét. Georges Roux második előadásán uj francia generá­cióról s annak világfelfogásáról beszélt. Nagy jelentősége van a fiatal aktiv politikusok csoportjának, kik közé Pierre Cot is tartozik. Ez utóbbiak a hatalomhoz igen közel állnak s rövidesen esetleg át is vehetik. Mindezek az ifjú­sági csoportosulások magyarbarátok és revizionisták.

Next

/
Thumbnails
Contents