Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 8. szám - Magyar emlékmüvek sorsa az elszakitott területeken

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 auguSzlus Magyar emlékmüvek sorsa az elszakitoit területeken Irta: Dr. Olay Ferenc Magyarország megcsonkítása egyúttal a Legtöbb magvar emlékmű megcsonkításai is jelenlelte. Fz a barbár munka ma tizenhárom é\ után sem szünl meg s folyik el nem muló szégyenére a nyugati civilizácónak, amely szótlanul türi ezt a rombolási épp ugy, mini a többi sérelmei, amelyekei a kisebbségi sorsba jutotl magyarsággal uj uraik állandóan elkövetnek. A magyar emlékmüvek között számos alkolás színművészeti vonatkozású volt, amelyek a 150 eves magyar színészei kultúrtörténetének emlékeztetői voltak Ezek közül többnek sorsáról az alábbi sorok kívánnak számol adni. E megemlékezés nem tart számot a teljességre s éppen ezért főcélja mellett - mely a bennünket e téren ís éri sérelmeket kívánja emlékezetbe hozni és ébren tartani arra is törekszik, hogy elősegítse mind több, ujabb és teljes hitelességű adatnak összegyűjtését.1) Nagyváradon 1898 május 2(i-án leplezték le a Kossuth Lajos-Utca sarkán álló Fekete Sas-szálló falában azt az emléktáblái, amely a színpadon elhangzott első magyar szót 1798 augusztus 2(5 hivatott megörökíteni. Sorsáról nincs tudomásunk. Ugyancsak Nagyváradon Szigligeti Ede színműírónak a színház előtt felállított mellszobrát az uj uralom leszereltette és eldugollabb helyen - a Schlauehtér parkjának árnyas és magányos csendjében állittatta fel. Helyébe Mária román királyné szobra került. Nagybányán 1922 március 15-én ismerellen tettesek Lendyay Márton 1807 1858 nagy színművészünknek Verő László által készíteti mellszobrát, amelyet 1900 november 11-én lepleztek Le, dönlölték le. Ugyanitt a Lendvay szülőházán 1881 május 29 én felszerelt emléktábla sorsa ismeretlen Kolozsvárt a Rhédey-házon 1892 november 11-én elhelyezett emléktábla azt hirdette hogy ill tartották 1792 november 11-én az első magyar színielőadást, de meg azl is. bár nem vésett betűkkel hogy a gyászos összeomlásig. 128 esztendőn ál más, mini magyar szó a színházban nem hangzott el. Az emléktábla sorsa ismeretlen A magyar színészetnek a Nyári Színkörbe való kiszorítása alkalmával a Nemzeti Színház előcsarnokából kidoblak a magyar színészet nagyjainak, Katona .lózsel' és Döbrentei Gábor Íróknak, valamint Kótsi Palkó Jánosnak a legelső erdélyi színigazgatónak és E, Kovács Gyulának a legnagyobb erdélyi színésznek szobrait. Utóbbi erősen meg is sérült. A szobrok azután ideiglenesen egy magánház kertjében kaptak elhelyezést. A homlokzaton levő magyar cimerl I törték s az uj igazgató rendeletére a homlokzat emeletmagasságban levő mélyedéseiben elhelyezeti kél hatalmas szobrot, báró Jósika .Miklósét és báró Wesselényi .Miklóséi kolozsvári Szeszák Ferenc szobrászmü vész. alkotásai! a kirendelt kőművesek a magasból a Hunyadi-tér kövezetére döntötték, ahol azok darabokra törtek. Gyulai Ferenc kiváló erdélyi színművésznek a Farkas-ulcai régi szinbáz előtt felállított bronzszobrát Huszár Adolftól szintén eltávolították. Az előadottak szintén os.d< annak bizonyságául szolgálnak, hogy még a magyar szó hirdetőinek emlékezete sem menekülhet a román féktelen gyűlöleté elől. *) Kérem ezért e lap t. olvasóit, hogy ujabb és hiteles adataikat, valamint az esetleges helyesbítéseinél u szerkesztőség utján rendelkezésemre bocsátani szíveskedjenek. Fddig az elpusztított vagy megrongált emlékművek száma az elszakított területeken 120 körül van s e szám — sajnos — növekedőben van. Közlük foglalnak helyei színészetünk emlékei is. A pusztításokra mentséget nem hozhatnak fel ellenségeink, meri egyrészt, ha a kifogás alá eső és eltávolításra ítéli emlékműveket kiadták volna, azokat Magyarország átvette volna, másrészt pedig a rombolásoknak nagy része oly időben történt, amikor a háborús érzéseknek már legalább annyira le kellel! volna csillapodniuk, hogy ily kiáltóan durva és Léleknélküli indulatok, ily nagy számban ki ne törhessenek. Láthatjuk ezekből i.s, hogy a magyar lerüleleken osztozkodó népek közöli egy sincs a műveltségnek azon fokán, hogy meg tudják becsülni az emlékművekéi, ha azok egy más, általuk gyűlölt nemzet nagyjait és eszményeit örökítik meg. A belügyminiszter ajánlja a „Magyar Külpolitikát" Egy világhírű iró mondja, hogy ma már elmúlt az az idő, amikor uralkodók, kabinetek zárt ajtók mögött csinálják a külpolitikát ; a népek, a közvélemény ellenére nem lehe többé külpolitiké vezetni. Magyarország minden fájdalmas és ége ő kérdése külpoli ikai helyze ünktől függ. Ezér ma már minden magyar embernek állandóan érdeklődni kell a külpoli ikai helyzet, a külpolitika kérdése', azoknak változása és fejleményei iránt. Ezt az igazságot és ezt a szükségességet dokumentálja az az ajánlás, amelyet dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter adott ki s amely éppen a fenti okokból a magyar közönség és a magyar nép egyetlen népszerű külpolitikai folyóiratát, a Magyar Külpolitikát ajánlja az összes törvényhatóságok (városok, vármegyék) és községek figyelmébe, azzal hogy a folyóiratra közérdekből előfizethetnek. Valóban semmi sem igazolja jobban annak horderejét, hogy a külpolitikát ma mindenkinek figyelemmel kell kisérnie, mint az a tény, hogy a legnagyobb takarékosság idején maga a belügyminiszter hivja fel a figyelmet folyóiratunkra. Ebben az ajánlásban megnyilatkozó elismerés egyúttal legszebb jutalma eddigi működésünknek. Ebben a jóleső tudatban mi is arra kérjük az összes városokat és községeket, hogy amikor folyóiratunkra előfizetnek, egyúttal az ottani egyesületek, körök, kaszinók és érdeklődő egyesek figyelmét is szíveskedjenek folyóiratunkra felhívni. Főkép a Magyar Revíziós Liga helyi szervezeteit kérjük, hogy ahová még a Magyar Külpolitika, a Liga hivatalos közlönye nem jár, szíveskedjenek arra előfizetni. A belügyminiszter ajánló sorait az alábbiakban szószerint közöljük a Belügyi Közlöny nyomán : A »Magyar Külpolitika« cimü havi folyóirat, amely a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja, közéletünk• nek nagy szolgálatot tevő orgánuma.Ezalapösszekötö kapocs a külföldön élő magyarokkal : a külföldi magyar egyesületekhez, társadalmi körökhöz, egyházakhoz díjtalanul jár. A belügyminiszter ezúton hivja fel a lapra a törvényhatóságok és a községek közönségének a figyelmét azzal, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy azok a törvényhatóságok és községek, amelyeknek anyagi helyzete ezt megengedi, a lapra előfizessenek.