Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 7. szám - Mi történik Németországban? A nemzeti gondolat és a marxizmus harca

1932 július MAGYAR KÜLPOLITIKA Tínta-Palínta Gáspár Antal rajza a Magyar Küli>oliWia számára. Mi történik Németországban? X A nemzeti gondolat és a marxizmus harca Jul. 21. A hirtelen — és a távoli szemlélő számára — egészen váratlanul kirobbant német válság minden érdeklődést magára terel és mellette szinte háttérbe szorul a többi nagy esemény, amely a lausannei értekezlet befejezése után kezdődött. Ez az érdeklődés nagyo is érthető, hiszen a harcn és zűrzavar lármája mindig nyugtalanító és a polgárháborútól való félelem egész Európára rossz hatást tesz. A német események jelentősége azonban csak akkor világosodik meg előttünk, ha az általános európai események hátterére vetítjük. A lausannei egyezmény nemcsak a német jóvátételek rendezésének módjában állapodott meg, hanem — megteremtvén a lelki feltételeket — szabaddá tette az utat az egész világválság leküzdésére irányuló munka számára is. A jóvátételek törléséről szóló megállapodással egyidőben Anglia és Franciaország külön egyezményt kötött, melynek célja Európa felborult egyensúlyának helyreállítása. Ehhez az egyezményhez való csatlakozásra felszólítást kapott a többi európai állam is, közülök többen, igy Magyarország is, bejelentette csatlakozását az egyezményhez. Ez az egyezmény arra való, hogy megindítsa azt a kristályosodási folyamatot, amelyre Európának az igazi béke érdekében múlhatatlanul szüksége van. E megegyezésnek, ha szerzői szándékainak megfelelően hajtják végre, legnagyobb jelentősége abban van, hogy ha nem is formailag, de ténylegesen a békeszerződések elhibázott és végzetes intézkedéseit közös megegyezéssel revízió alá vegye. Mert az már kétségtelen, hogy a lausannei jóvátételi megegyezés a versaillesi békeszerződésnek egyik leglényegesebb részét változtatta meg. Sa ha a jóvátételek törlésére vonatkozó megállapodás bármely okból nem lépne életbe, akkor sem térnének vissza a régi helyzethez, hanem uj tanácskozás után uj megállapodást létesítenének, amelynek eredménye szintén nem lehet más, mint a lausanneié. Franciaországra nézve pedig az Angliával kötött egyezmény azt jelenti, hogy most már elmúlt feje felől az elszigeteltség veszedelme és ez bizonyára a Németországgal való viszonyában is érezteti jó hatását, Anglia pedig, amely a háború után a kontinensen levő zűrzavar láttára azon az uton volt, hogy Európától mintegy elszakadva, a brit birodalom keretein