Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 6. szám - A reviziós mozgalom

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 Június mentuma, hogy a Magyar Revíziós Ligához csatlakozók száma szinte napról-napra ezerszámra emelkedik. A Revíziós Liga vidéki szervezeteiről ezentúl részletesebb tudósításokat közlünk. Oly impozáns arányban bontakozik ki ugyanis a revíziós szervezkedés a Liga zászlói alatt az egész országban, másfelől pedig oly sok irányból érkezett hozzánk ilyen irányú óhaj, hogy a helyi szervezetek állandó intenzív munkásságát sokkal nagyobb figyelemmel fogjuk kisérni. Kérjük ezért az összes helyi — vármegyei, városi és községi — szervezetek vezetőit, hogy a szervezet helyi tevékenységéről gyakori, tömör tudósításokat küldjenek be. Különösen kérjük erre a helyi szervezetek ügyvezetőit. A Tiszamenti Revíziós Szervezetek teljes kiépítése most van folyamatban. Az elmúlt hónapokban alakult meg a debreceni, a hajduvármegyei és békési szervezet, amelyek máris erőteljes tevékenységet indítottak meg. A debreceni szervezet, élén dr. H&ndel Vilmos udv. tanácsos, egyetemi tanár, ügyvezető elnökkel, az egész nagy magyar város lakosságát csatlakoztatta a Magyar Revíziós Ligához. Szép példát mutattak a debreceni postások, akik 272-en, egyetlen kivétel nélkül állottak a Liga tagjai sorába dr. Nagy Endre postafőigazgató vezetése alatt. Rimanóczy Réla kormányfőtanácsos vezetésével a városi viz- és villanyművek összes tisztviselői és alkalmazottai, mintegy négyszázan léptek a Liga tagjai közé. Ugyanígy a kir. tábla összes bírái és tisztviselői, élükön Olchváry Zoltán kir. ítélőtáblai elnökkel, aki a legutóbbi debreceni revíziós nagygyűlésen beszédet mondott. Debrecen város tisztikara és alkalmazottai, mintegy ezren irták alá a Liga tagsági iveit. A debreceni városi szervezet taglétszáma alig 2 hónapos szervezési munka után máris meghaladja az ötezret. Követendő példát adtak Debrecenben az egyes hitfelekezetek fejei. Dr. Baltazár Dezső ref. püspök, dr. Lindenberger János r. k. püspöki helynök, a gör. kath. esperes, az evangélikus egyház és izr. egyház fejei az összes lelkészi hivatalokban tagtoborzó iveket tettek ki s a szószékről hívják fel a híveket a Magyar Revíziós Ligához való csatlakozásra, lelkesítő beszédekkel. A békési Revíziós Liga megalakulása Impozáns keretek között alakult meg május hó 29-én Békésen a Revíziós Liga helyi szervezete. A gyűlésre leutaztak : Lukács György v. b. t. t., ügyv. elnök és dr. Fali Endre ügyv. igazgató. A gyűlésen Békés társadalmának minden rétege igen nagy számban vett részt. A gyűlést vitéz dr. Kerekes Frigyes ügyvéd nyitotta meg, majd Lukács György ismertette a revíziós mozgalom külpolitikai állását. Beszédében rámutatott arra, hogy a nagyhatalmak a leszerelés kérdésében félrevezették a legyőzött államokat, a kisebbségi szerződéseket nem tartották be, a békeszerződésekben intézményesen szembeállították egymással Európa népeit s ez vezetett a kölcsönös bizalmatlanságra, amely viszont a gazdasági világkrizist szülte. A gazdasági világkrizisböl az egyetlen kivezető ut: a békeszerződések revíziója. Lukács György nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Fali Endre a Revíziós Liga munkáját ismertette és beszédében rámutatott arra, hogy a revízió kenyérkérdés és a revíziótól függ a magyar nép jövő boldogulása. Dr. Kerekes Frigyes indítványára megválasztották a rtisztikart és egy ötven tagu választmányt. A lelkes békési közönség vasárnap este nagyszabású eviziós társas összejövetelt tartott, amelynek keretében Karácsony András református esperes a Kormányzó Ur Őfőmóltóságára mondott lelkes pohárköszöntőt, amelyet az összegyűlt 200 főnyi közönség állva hallgatott végig. Dr. Salamon Imre ügyvéd a Revíziós Liga kiküldötteit üdvözölte, dr. Fali Endre buzdító beszédében a revíziós mozgalom zászlaja alá szólította az Alföld lakosságát, B. Szabó István kisgazda, Békés nagyközség bírája a kisgazdatársadalmat szólította fel, hogy csatlakozzék a Revíziós Ligához. Revíziós nagygyűlés Dorogon Impozáns revíziós nagygyűlést rendeztek a dorogi és a szomszédos bányák munkásai június hó 5-én, vasárnap Dorogon. A dorogi bányamunkásság kérésére a nagygyű'ésen a Magyar Revíziós Liga elnöksége képviseletében résztvettek : Lukács György ügyv. elnök, dr. Fali Endre ügyvezető igazgató és Ulain Ferenc országgyűlési képviselő. Dorogról, a szomszédos bányákból és községekből több mint ötezer ember gyűlt össze. A nagygyűlést Schmidt Sándor bányaigazgató, bányaügyi főtanácsos nyitotta meg és beszédében utalt arra, hogy a magyar bányászság nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatja a magyar revíziós mozgalmat. És hajlandó mindaddig támogatni, amíg a revíziós mozgalom célját el nem érte. Ezután Lukács György ismertette a revíziós mozgalom külpolitikai állását. Beszédében rámutatott arra, hogy a jelenlegi gazdasági krizisvilág a rossz békeszerződések következménye. Lukács György nagyhatású beszéde után dr. Fali Endre ügyv. igazgató beszédében kiemelte, hogy a magyar revíziós mozgalom népmozgalom, a magyar népnek egy uj szabadságharca és a revíziós hadseregnek az elit-gárdáit éppen a magyar munkások s ezek között is első helyen a bányamunkások alkotják s éppen ezért a revíziós mozgalom győzelme esetén a győzelem pálmaága a magyar munkásság homlokát fogja ékesíteni. Beszédje további során rámutatott arra, hogy a revíziós mozgalom a magyar nép kenyerét és a magyar nép munkáját jelenti, mert Trianonban a magyar nép kenyerét rabolták el és a magyar nép munkáskezeiből a munkát ütötték ki. Ezután a Magyar Revíziós Liga munkásságát ismertette és megemlítette, hogy a Revíziós Liga eddig 70 könyvet adott ki angol, francia, olasz, német és holland nyelven és ezeket sokszázezer példányban terjesztette az egész világon. Ismertette a Revíziós Liga külföldi titkárságainak eredményes munkáját és a Liga külföldi sajtótevékenységét. Ezután dr. Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mondott igen nagyhatású beszédet. Magyarország — úgymond — a világháborút megelőző negyven évben a gazdasági 6a kulturális fejlődésnek olyan hallatlan emelkedését mutatta, amilyenre alig volt példa a magyar történelemben. Magyarország eme negyvenéves fejlődésében felsorakozott a nyugati nagy nemzetek mellé. Ezt a fejlődést irigyelték meg ellenségeink s ezért törtek Magyarország életére. A sarajevo-i trónörökös-gyilkosság nemcsak a monarchiának szólt, hanem elsősorban Magyarországnak. Magyarországot belekényszeritették a világháborúba s a magyar nép ott is oly hősiesen megállta a helyét, hogy a magyar katonák mindenütt ellenséges földön állottak. Az ellenséges propaganda Magyarországot mégis a trianoni sírboltba fektette. Azonban a győztes hatalmaknak nem lehet örömük Kelet-Európa uj rendezésében, mert olyan államokat alkottak, amelyek a szétzüllés előtt állnak. Hiába akarták megtörni a magyar népet, a magyar nép ősereje és hazaszeretete ismét meg fogja menteni az országot. Ulain Ferencet a nagyszámú közönség hosszasan ünnepelte. Ezután a Revíziós Liga vezetősége előtt bányász, levente, cserkész és frontharcos csapatok diszfelvonulást rendeztek, s e felvonulásban bányász-, levente- és cserkészzenekarok működtek közre. A nagyszabású gyűlést a bányászzenekar a Himnusszal zárta be.