Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 4-5. szám - Csonka-Baranya vármegye sorsa
I MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 május. határvárosának. — Délbaranya lehasitásával kaput biztositól l maginak arra az eshetőségre, ha netán egy ujabb konflagráoió módot nyújtana a Kréta szigeti álom megvalósítására." „ \/ a csaknem hadiállapotszerü elzárkózottság, amit a Dráva túlsó partján meghonosítottak, a legcsekélyebb közeledést is lehetetlenné teszi azzal a szomszédos horvát néppel, amely a Dráván inneni magyarsággal az elszakadás pillanatáig a legszorosabb viszonyt tartotta fenn, amely viszonynak alapját a Dráva mindkét oldalán az élénk gazdasági élet és a kulturális összeköttetés biztositojtla és tartotta összhangban. Ennek a mindkét félre csak áldási jelentő viszonynak erőszakos megszakítása nem tarthat sokáig. Minden remény megvan arra, hogy előbb-utóbb Szlavónia hatalmas erdejének szálfái hidat fognak verni a Dráván, hogy a péesi ipar átkelhessen rajta és visszaszerezhesse ismét régi piacait. A gazdasági sziikségszerüség kell, hogy utat nyisson magának és igy békés eszközökkel reparáltassék mindaz, amit a világháború szörnyű elvakultsága Trianonban elhibázott." ..(.sonka-Baranya vármegye lakossága a: önvédelem és az épitő, békét szolgáló célkitűzések jegyében élte le a szomorú trianoni éveket és épiteti a húrom évig tartó szerb megszállás okozta romokon, amely megszállás pusztításában csak a törvényhatóságnak közel 20 millió P kárt okozott. Ebben az összegben természetesen nem szerepelnek azok a horribilis méretű veszteségek, amelyeket az uradalmak és maga Pécs város szenvedtek. Csonka-Baranya vármegye lakosságának rendkívül szorgalmas, munkás keze a megpróbáltatás esztendeiben is állandóan dolgozott, sőt, szinte csodákkal határos teljesítményekkel igazolja ma is hatalmas nemzetépítő erejét. Legbüszkébb vagyok a megye mezőgazdaságára, elsősorban állattenyésztésére, mely az egész országban első helyen álll. Hogy csak egyet említsek, Csonka-Magyarország tejtermelésének modernizálása és emelése végett a Svájcból behozott szarvasmarhákból Csonka-Baranya vármegye lakossága egymaga többet veit át az elmúlt években, mint CsonkaMagyarország többi vármegyéinek lakossága együttvéve. Ennek köszönhető azután az, hogy a buza árának mélypontra sülyedése nem okozott akkora károkat Baranyában, mint az ország egyéb részeiben, meri a gazdákat a fejlett állattenyésztés kisegítette a bajból. Ennek bizonysága, hogy az adózás terén a legutóbbi időkig súlyosabb elmaradások nem igen voltak. Mos! azonban, hogy az állalárak is csökkennek, a világ népeinek egyre zuhanó fogyasztóképessége miatt, már nálunk is kikezdi a válság ia dolgos gazdatársadalom teherbiróképességcit. Bemelem azonban, hogy ez a helyzet, amely — isinél lem másul I sokkal súlyosabb, mini nálunk, enyhülni Ing és földműves népűnk lassan-lassan újból visszaszorítva a háború előtti idők takarékosabb életmódjára, a benne rejlő szívósság, szorgalom és nagy intelligencia folytán a mezőgazdaság eddig elhanyagolt ágainak (gyümölcs, méz, len. sth. termelései felvételével és minden vonalon a minőségi termelés fejlesztésével nemcsak, hogy isinél visszaszerzi veszni induló vagyonát, de a/.l meg is sokszorozza. Erre reményi nyújt az a vármegyeszerte feltűnő nagy érdeklődés, amellyel népünk, annak legegyszerűbb rétege is, az utóbbi években rendezett gazdasági előadásokat és tanfolyamokat látogatta és a mull év őszén Szenllörincen és Mohácson megnyílt téli gazdasági iskolák zsúfoltsága és az ezen iskolák tavaszi záróvizsgálatain jelentkezett gyönyörű tanulmányi eredmény." — „Ami Csonka-Baranya vármegye vegyesajku lakosságának nemzet hűségét illeti, a sokac (horvát) és a németajkú lakosság a magyar polgári társadalom melleit a hazafias lelkű és dolgoskezü ipari munkássággal együtt a legválságosabb időben a három évig tarló megszállás alatt, mindvégig olyan fényes tanújelét adta Szent István koronája iránt érzett hűséges ragaszkodásának, amely felejthetetlen emlékként él bennem, amig élek." — ..A revízió kérdésével kapcsolatban egy, valamennyiünkre jelentős évforduló megüneplésére kívánom a ügyeiméi felhívni." — „Csonka-Baranya vármegye sorscsapástól sokat szenvedett, de élni akaró lakossága ez év augusztusában, Szent István hetében érkezik el felszabadulásának tizedik évfordulójahoz. Ezl az évfordulói a vármegye lakossága, idegen anyanyelvű népe is. nagy ünnepséggel kívánja megülni. A/l hiszem, ez a ma]) — a mi nagy szomorúságunkban is örömnapunk — bir akkora jelentőséggel, hogy arra a/ egész csonka-hazái magyarság felfigyeljen. Legyen ez az endékünnep a magyar revíziós mozgalomnak egyik legkimagasBaranya vármegye térképe. lóbb határállomása és éppen ezért rendezzen az egész csonka hazai magyarság l'éesett hatalmas arányú demonstrációi az egész ország felszabadulásának érdekében, hogv annak hangja eljusson azoknak a nagy nemzeteknek fülébe, amelyek kötelessége mkidhamarább jóvátenni azokat a szörnyű igazságtalanságokat, amikéi rajtunk elkövettek. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Revíziós Liga szerié az országban szétágazó, ha'almas szervezetével lehetőségei fog nyújtani arra, hogy a revizió jegyében 'tömörült egész magvar társadalom rész4 fog venni a maga öntudatos ezreive] és tízezreivel, ami egyben — és ez, ami a legfontosabb — legyen elindítója az egész magyarságnak egy, az eddiginél is komolyabb, elszántabb, kitartóbb munkálkodásra. A csonka-baranyai magyarság lelkes öntudatával és tántoríthatatlan élniakarásával köszöntöm és üdvözlöm innét a Mecsek aljáról mindazokat, akik az ország perifériáin és belsejében velünk együll vállvetve dolgoznak azon. hogy a nem/el régi boldogságát visszanyerve. Trianon álkál mielőbb elfelejtse." A magyar nép igazságának győzelme hoz igazi békét Európának