Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - Pécs szab. kir. város a szerb megszállás és a trianoni iga alatt

1931 május. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 yPécs szab. kir. város a szerb megszállás és a trianoni iga alatt Irta: Dr. NENDTVICH ANDOR polgármester Pécs város többezer éves történelmének sok dicsőséges, de sok szomorú, fájdalmas korszaka közt kétségtelenül nagy érdekességü az a rövid korszak, az a közel három esztendő (1918. november 14.—1921. augusztus 22.), mely alatt a város szerb megszállás alatt állott. Ha mi pécsiek ma — bár nehéz gazdasági viszonyok közt és erősen küzdve megélhetéDr. Nendtvich Andor, Pécs sz. kir. város polgármestere síinkért — e korszakra visszagondolunk, mint egy rossz álom vonul el szemeink előtt e néhány, sok szenvedéssel és megpróbáltatással teli esztendő és igazán csak most jövünk teljes tudatára annak és csak most tudjuk valóban értékelni azt, hogy mily megbecsülhetetlen szolgálatot tett nemcsak a városnak, hanem az egész magyar hazának Pécs város következetes, céltudatos, megalkuvást nem ismerő magatartásával, mellyel a szerb politikai hatalom ravasz és gonosz beolvasztó törekvéseinek ellenállt. Pécs város, csak ugy, mint más magyar váirosok és messze kiterjedő szép magyar vidékek, a katonai megszállást Károlyi Mihály és társainak köszönheti, kik az összeomláskor természetszerűleg előállott zavaros helyzetben, kihasználva a fiatal uralkodó tehetetlenségét, a kormányzat gyöngeségét és a polgárság szervezetlenségét, a megalakított nemzeti tanácsban magukhoz ragadták a hatalmat és vétkes tudatlanságukban és járatlanságukban Magyarország függetlenségét azzal is kifejezésre akarták juttatni, hogy a pár nap előtt megkötött, az egész Monarchiára érvénnyel birt, reánk kedvező Wéber—Diaz-féle fegyverszüneti szerződést nem respektálták, hanem küldöttségileg Belgrádba mentek külön fegyverszüneti szerződést kötni. Szégyenteljes szereplésük folyománya lett az a fegyverszüneti szerződés, mely a katonai megszállást Pécsre is kiterjesztette, a demarkációs vonalat Pécstől északra, a Mecsek-hegy gerincén húzván meg, ugy hogy Pécset az anyaországtól elvágták. Mindjárt a megszállás első napjaiban megkezdődtek a különféle zaklatások. Kitűnt, hogy a megszállók hatalmukat messze tul akarják terjeszteni, mint azt a katonai megszállás szabályai megengedik. Midőn pedig 1918. év november végén tervszerűen előre megrendezve Újvidéken összejöttek a leginkább renegát szerbek és Baranya, Bácska és Bánát vajdaság megalakulását kikiáltották és ennek a Szerbiához való csatolását elhatározták, tisztában voltunk azzal, hogy ez az első lépés arra, hogy e területre és igy Pécs városára is a katonai megszállás alatt a polgári imperiumot ki akarják terjeszteni, kétségkívül azon célból, hogy ezt a területet később annektáliják. Ezért a város minden társadalmi intézménye és egyesülete, élén a törvényhatósági bizottsággal, egy néphatározatban adott kifejezést ezen újvidéki határozat ellen való tiltakozásának és kijelentette, hogy Pécs magyar volt, magyar ma is, és magyar akar maradni. Természetes, hogy a város lakosságának ezen impozáns megnyilatkozása a megszállóknál nagy hairagot keltett, a zaklatások fokozódlak, sőt a polgármesterrel az élén, 15 tekintélyes polgárt túsznak jelöltek ki, a határozat megszövegezői ellen hadbírósági eljárást indítottak és többeket le is tartóztattak. Közben mind hitelesebb alakban terjedt el a híre, hogy a szerb kormány kiterjeszti a civil impériumot Baranyára és Pécsre. A két törvényhatóság területére kormánybiztost neveztek ki, a szerb katonai parancsnok pedig meghagyta nekem, hogy nevezett beiktatási ünnepélyén a város magisztrátusával vegyek részt, mely rendelkezés végrehajtását én kereken megtagadtam, kijelentvén, hogy az S. H. S. kormánybiztost felsőbbségemnek nem ismerem el. A város vezetőségének az volt az álláspontja kezdettől fogva és ezen álláspontjától nem is tért el, hogy a megszállás csak katonai, idegen polgári impérium ez alatt nem érvényesülhet. A város vezetősége ezen álláspontjához a jogalapot a magyar törvénytárba becikkelyezett „Hágai békeegyezmények'' és a belgrádi fegyverszüneti szerződésből merítette. A belgrádi fegyverszüneti szerződés határozott megállapítása, hogy a közigazgatás a megszállt területen továbbra is a magyar kormány kezében marad. A megszálló hatalommal szemben tanúsított ellenállást nagyon megerősítette a megszállás harmadik hónapjában kitört és majdnem három hétig tartott impozáns általános sztrájk, amelyben a város minden társadalmi osztálya résztvett. Ez A pécsi nemzeti színház.