Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - A délszláv kormány Németország barátságát keresi

1931 március MAGYAR KÜLPOLITIKA A középeurópai húsvéti tojás 13 .1 \lnwiar Küliiulitika számára rajzolta Gáspár Antal A német-osztrák vámunió A gazdasági válság fülledt levegőjében elalélt Európa a tavasz első reggelén meglepetésszerű nagy világeseményre ébredt. A német-osztrák vámunióegyezmény közzététele valósággal ajtót nyitott a békeszerződések lehetetlen rendelkezései következtében összekuszált Középeurópa uj kialakulásának. A békeszerződések által összeszabdalt gazdasági egységek területén élő népek hatalmas tempóban haladnak a bolsevizálódás felé és ebből a vöröslő káoszból az egyedüli kivezető ut visszatérni a háboruelőtti állapotok felé, amikor Középeurópa harmonikus gazdasági életét a szervezett nagy gazdasági egységek biztosították. Ebből a szempontból nézve tehát, a németosztrák vámunió-egyezmény merő ellentéte annak a rendszernek, amelyet a békeszerződések oktrojáltak Középeurópa népeire. A nagy gazdasági egységek felé való törekvés, mely a vámhatárok lebontásával könynyebb és biztosabb megélhetést igér, örök életű gazdasági törvény. A régi monarchia területén élő népek gazdasági egységbe való tömörítése már évek óta komoly megbeszélés tárgya volt az európai hatalmak diplomáciai köreiben. A kicsiny népek és újonnan alakuló apró államok kicsinyes politikai féltékenykedése, túlfűtött nacionalizmusa azonban mindmáig nem engedte ezt a kérdést egy komoly egyezménnyé kialakulni. Most azután a német élniakarás és vasakarat megmutatta Európának a kibontakozás útját, amely ma ugyan még tisztán gazdasági vonatkozású és senki által nem gáncsolható észszerű elhatározás, de amely holnap már politikai kötelezettséget is vonhat maga után. Éppen ezért nemcsak a kis apró államok, de a nagyhatalmak is egyelőre tanácstalanul állnak Középeurópa uj helyzetének megrajzolásánál. Egy bizonyos, hogy a német-osztrák egyezmény nyit utat Európa uj kialakulásának egy uj rendszerben, amely gyors tempóban föl is fog épülni, de nem a békeszerződésekben lefektetett elvek alapján, amelyeket a háború bosszuhangulata parancsolt Középeurópa népeire. Ebben az uj rendszerben a magyarság is helyei kér magának nemcsak múltjánál, népességének számánál, hanem az általa képviselt gazdasági erők súlyánál fogva is. Egy hatalmas ipari államkoncentrá cip nem nélkülözheti a reánézve komoly fogyasztóképességet jelentő és szomszédságában fekvő par excellence mezőgazdasági államot. Rajtunk múlik, hogy gazdasági erőink mekkora súllyal esnek latba Középeurópa uj elrendezésénél.