Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - A délszláv kormány Németország barátságát keresi

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 március Itt adjuk a: eredetiben közölt nyilatkozatok magyar fordítását: Rothermerc lord: Annyi szépség van Magyarországon és Budapest közvetlen környékén, hogy nagyon nehéz megmondani, mi teszi a legnagyobb benyomást. Talán legelőször az egész város fenséges fekvése fogja meg az embert. Ennek a fekvésnek szépsége és méltósága aligha akad párjára. Buda ősi városa a királyi várral, a domboldali teraszos lejtőivel, a Duna nemes kanyarulata és Pest sok építészeti remekmüve a nagyszerű parlamenttel olyan összhangot teremt, amelyre a világ minden országa büszke lehetne. Ettől eltekintve, élénk emlékezetemben van a Hunyadivár ősi bája, amely most a Mezőgazdasági Múzeumnak ad hajlékot s amely egyesíti valamennyi építészeti stílust, amelyek Magyarországon átvonultak ezer éven keresztül. Ki iino Walter: A magyarnak vérében és lelkében van a zene — minden muzsikus boldog kell, hogy legyen a gyönyörű Budapest kulturális légkörében. * Percival R. Kirby (Dél-Afrika): Bécs, 12. 1. 29. Négynapos budapesti tartózkodásom élénk képét adta számomra egy nagy és szép városnak, amelynek nagy és vonzó egyénisége is van. Valamennyi európai főváros között, amelyet eddig meglátogattam, ugylátszik, Budapestnek van csak meg ez az egyéni tulajdonsága — olyan tulajdonság, amely, ugylátszik, magából a magyar népből születelt meg. A széles és jól tervezett utcák, amelyeket gyönyörű épületek és szobrok díszítenek, különös erővel hatottak rám s Budapest népe, ugy láttam, a lovagiasság korának élő mintaképe. Egyszóval, nagyon határozott és tartós benyomást nyertem egy romantikus népről, amely romantikus városban romantikus életet él — olyan városban, amelyet bol dogan látogattam meg s amelyet boldogan látogatok meg ismét. * Thomas A. Edison: Budapest számomra a legszebb és leghaladóbb város, amelyet eddig Európában láttam. * Ur. Scharnagel, müncheni főpolgármester. A nemzeti önérzet, az erős öntudat, valamint a megingathatatlan akarat, hogy ujjá, naggyá legyen és érvényre Curtius német külügyminiszter bécsi látogatása jusson, szól mindazokból a művekből és teljesítményekből, amelyeket Magyarország fővárosa múltját és jelenét egyformán illetően fölmutathat. A nemzet dicsősége és múltja az az anyaföld, amelybe vasakarat bocsátja le gyökereit, hogy mindig uj meg uj erőt merítsen, hogy a népet és az országot uj fölvirágzáshoz vezesse. München, 1930/1931 évfordulóján. * Fedor Saljapin: Szeretem távolból csodálni, amint a gyönyörű parlament abban tetszeleg magának, hogy a hatalmas Duna tükrében nézegeti magát! Rabindranath Tagore: Budapest csodálatos szépségének és a nagyszivü vendégszeretetnek emléke örökké bennem marad. Jascha Heifetz: Budapest sok természeti szépség, megkülönböztetett speciális légkör és a romantika városa. Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter római látogatása Magyarország külpolitikai aktivitásának egyik fontos állomása a magyar külügyminiszternek mostani római tanácskozása Olaszország vezető államférfiaival. Gróf Károlyi Gyula többnapos római tartózkodása alatt hosszabb tárgyalást folytatott Mussolini kormányfőnökkel és Grandi külügyminiszterrel, akivel legutóbb már Genfben is beható megbeszéléseket folytatott Olaszország és Magyarország érdekeit közösen érintő ügyekről. A római tanácskozásokról a külügyminiszter sajtónyilatkozatában többek között a következőket mondta: — Meggyőződésem szerint ezek az eszmecserék azt a kölcsönös együttműködést, amely esztendőksora óta Olaszország és Magyarország között van, még hatályosabbá fogják tenni. Ez az együttműködés a kölcsönös bizalmon és a jószándékon múlik. Az olasz-magyar viszony — a politikai és gazdasági egyaránt — 1927 óta, amikor az olasz-magyar barátsági szerződést megkötötték, mind szorosabb lesz és azt mindenkor a teljes őszinteség és megértés hatja át. Olaszország és Magyarország egyező érdeke, hogy felelős tényezőik azokat a kérdéseket, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés van, időről-időre megvizsgálják, megvitassák, hogy azután tisztázhassák és kimélyítsék azokat a nagy, aktuális problémákat, amelyeknek megoldása nemcsak a két államnak, hanem egész Európának is hasznára válhatik. — A mostani válságból senki szóimára sincs kivezető ut, mint a gazdasági kölcsönös együttműködés és az egyes — nagy és kis — államok érdekeinek megértése. Meggyőződésem szerint az olasz barátság c két legutóbbi esztendőben gazdasági téren is értékes gyümölcsöt érlelt meg. A jövő, ha szabad jósolnom, meggyőződésem szerint még jelentősebb eredményeket fog hozni. Gróf Károlyi Gyula külügyminisztert római látogatása alkalmával Barcza György vatikáni magyar követ társaságában XI. Pius pápa is külön kihallgatáson fogadta.