Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Magyar irók Olaszországban 1. [r.]

1931 március MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 foglalatoskodik, ezek közül 63 a külügyi hivatalban és 115 diplomáciai szolgálatban, mig további öt hivatalnok rendelkezési állományban van, négy pedig különleges szolgálatra a dominiumokba van rendelve, ugy, hogy össze-vissza 187 diplomata van. Ebben a számban nem foglaltatnak a konzuli hivatalnokok, akik mint követek működnek, miint például Panamában vagy Paraguayban, valamint azok a hivatalnokok sem, akik csak működésük helyén viselnek diplomáciai rangot. Benn magában a Foreign Officeben van 5 alállamtitkár, 12 tanácsos, 18 elsőosztályu és 28 másod- és harmadosztályú titkár: a diplomáciában pedig 13 nagykövet, 2 főkomisszárius, 29 követ, 12 tanácsos, 22 elsőosztályu és 37 másod- és harmadosztályú titkár működik. A diplomáciai és a konzuli szolgálat viszonya egymáshoz meglehetősen szövevényes. Már többször elhangzott az a kívánság, hogy a külügyi hivatali és a diplomáciai szolgálatot olvasszák össze a konzulival, de eddig csak éppen hogy megvitatták ezt a kérdést. A külföldön lévő diplomatáknak sok és nagyon különböző teendőjük van. Részt kell venniök a székhelyükül szolgáló város hivatalos és társadalmi életében, de az ottani brit telep életében is. El kell látniok a külügyi hivatalt minden rendelkezésükre álló politikai és dinasztikus információval, ügyelniük kell minden, Angolországra nézve fontos pénzügyi és gazdasági eseményre és erről jelentést kell tenniük. A békediktátumok a bolsevizmus úttörői A gyógyítás legelső és legfontosabb feladata kétségkívül a helyes diagnózis. A világgazdaság mai megbomlott egyensúlyi helyzete, az egymást követő termelési és értékesítési válságok szomorú sorozata, a munkátlanság ijesztő méretű terjedése s végül a bolsevizmus ijesztő rémének egyre fenyegetőbb kibontakozása végre mégis csak kezdi megmozgatni a világ népeinek lelkiismeretét s hovatovább mégis csak kezdenek feleszmélni a világhatalom mai birtokosai, hogy az emberiség legféltettebb kulturális kincseit készül rombadönteni a háború utáni évek rövidlátó és kíméletlen önzése, mértéktelen elvakultsága. Végre eljutottunk oda, hogy immár a háborúban győztes államok is mérlegelni kénytelenek a győzelmeik realitásait és kezdik sejteni a tragikus összefüggést a legyőzött és súlyos válságba döntött államok, vala mint tulajdon helyzetük között. A győzelem konjunktúrája sem tarthat örökké s a mértéktelen sarcra itélt vesztes államokat is előbbutóbb dolgozó és fizetőképes helyzetbe kell hozni, hacsak azt nem akarják a világhatalmasságok, hogy a gazdasági pusztulásra itélt országok nyomorúságának miazmái tönkre ne fertőzzék a glóbus gazdasági testét. És ami szinte ki sem fejezhető fontossággal bir: végre valahára kezdik immár a világhatalom birtokosai is sejteni azt az elementáris jellegű okozatosságot, ami a lehetetlen békék folytán előállott gazdasági nyomorúság és a bolsevizmus között fennáll. Egy megdöbbentő kinyilatkoztatás mindent magával ragadó erejével mutatott reá e tragikus összefüggésekre legutóbb a hazai pénzügyi és gazdasági élet egyik legsúlyosabb értéke: gróf Károlyi Imre is az Angol Magyar Bank mostani közgyűlése alkalmával. Gróf Károlyi minden kendőzés nélkül megállapító, hogy a mai világgazdasági krízis okaiban, méreteiben, fejleményeiben és máris tapasztalható következményeiben teljesen példa és precedens nélkül való, mióta a mai modern kapitalista világtermelési rend fennáll". Gróf Károlyi rámutat arra, hogy a világháború harmincmillió ember életébe került és szinte fel sem becsülhető értékű anyagi javakat pusztított el. A háború borzalmas következményeinek komoly, céltudatos, az egész vonalon összefogó, minden vonatkozásában jóindulatú eltakarítása azonban nem következett be, sőt mindennek sok tekintetben az ellenkezője történt. „A győzők a legyőzöttekkel kötöttek egy, — az utóbbiakra nézve — teljesen elfogadhatatlan és minden vonatkozásában sérelmes békét. Kellő erkölcsi <úap és megnyugvás nélkül rájuk erőszakolván ezt a békeszerződésnek elkeresztelt hatalmi parancsot, egy immorális és müveit nagyhatalmakhoz nem illő félrevezetéssel, a wilsoni íí pont segítségével. . •" „És alkottak Európában nyolc-liz uj államot, melyeknek életrehivásánál nemcsak tultették magukat a wilsoni pontokban a népek önrendelkezési jogára vonatkozóan foglalt ígéreteken, de minden alapos átgondolás nélkül lelkiismeretlen felületességgel teljesen megbolygatták a kontinens bevált gazdasági egységeit is . . .'' Gróf Károlyi hatalmas kontúrokkal rajzolja meg az utóbbi évek világgazdasági termelésének szomorú csődjét, mint a lehetetlen békekötés logikus következményét, majd a kül- és belföldi válság pragmatikus feltárása után szinte prófétai látnoksággal mutat a közelgő bolseviki veszedelem mindent maga alá temető rémére. „A súlyos világgazdasági válság folytán elgyen gült szervezetekbe, — úgymond — a joggal elégedet len és elkeseredett, részben nyomorgó lakosságokba számos állam állandóan engedi beléoltani az orosz Gróf Károlyi Gyula Rómában Grandi olasz • külügyminiszternél