Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 19 Igen értékes perspektívát igér viszont az ország elektrifikációs programjának fokozatos megvalósításával kapcsolat­ban a nagy nemzetközi tőkék várható jelentkezése. Tudvalévő, hogy az olasz pénzügyi köröket ugyancsak erősen foglalkoztatja az ország elektrifikációja s legutóbb Yolpi szenátor járt nálunk, hogy erősebb kapcsolatot létesítsen egy nagy olasz pénzügyi érdekeltség és a magyar kormány között. Előrelátható, hogy mihelyt az energia-törvényjavas­lat törvényerőre emelkedik, a kor­mányzat már számos megfontolást ér­demlő ajánlat birtokában les/ az or­szág uj alapokra fektetendő villamos­energiagazdaságának a kiépítésére vo­natkozóan. Az is a legnagyobb valószí­nűséggel bír azonban, hogy azok a ha­zai vállalatok, melyek már eddig is je­lentős részesedést szereztek az ország villamos-energiaszükségletének ellátá­sából, a jövőben is minden lehetőt el fognak követni arra nézve, hogy az uj Aki a magyarországi viszonyokat né­mileg ismeri, nyilván tudja, hogy a magyar gazdasági életnek és az idegen­forgalomnak elismerten egyedülálló eseménye: a Budapesti Nemzetközi Vá­sár. Az intézmény már több mint 25 éve létezik. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mint az Árumintavásár szervezője, a folyó évben a Vásárt má­jus 9 és 18 között rendezi meg. A Vá­sáron már az elmúlt években is közel 200 gyáripari szakma vett részt. Ez év­ben pedig a Vásár munkakörét kiter­jesztette még a kisipar és az idegenfor­galmi és a balneologiai csoportok be­mutatására is. A Budapesti Nemzetközi Vásár tehát lényegében teljesen különálló jelenség. Mig a külföldi vásárok az egyes álla­mok gazdasági életének csak gyáripari produktumait sorakoztatják fel, addig a budapesti Vásár — melyen a mező­gazdaság nyerstermékei is megfelelő demonstrációhoz jutnak — joggal mondható az egész gazdasági élet teljes keresztmetszetének. Ez a körülmény mindenképpen in­dokolja azt a szokatlanul nagy érdek­lődést, amellyel nemcsak a belföld, ha­nem a külföld közönsége a budapesti Vásárral szemben viseltetik. 1930-ban 530.000 ember fordult meg az alig 10 napig tartó Vásár tartama alatt a kiál­lítás területén. A vásár 40.000 vidéki és 20.000 külföldi látogatójával Budapest­nek leghatalmasabb és legjelentősebb idegenforgalmi eseménye is. Mindenképpen impozáns a Vásár propagandája. A világ minden nagyobb városában található, összesen több mint ,í00 képviselet és a Vásár által koncepciókba megfelelő módon bele­kapcsolódhassanak. Mindenesetre örvendetes, hogy a so­kat támadott bánhidai villamossági erőmű, melyről a nálunk járt külföldi szakértők kivétel nélkül a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg, a MÁV meginduló villamosításával kap­csolatban, a főváros villamossági igé­nyeinek ellátásán felül további nagyje­lentőségű feladathoz fog jutni, sőt — ha az előjeleknek hihetünk — egyene­sen követendő példa gyanánt fog a ha­zai műszaki körök számára szolgálni a további centrálék létesítésénél. Figyelemreméltó egyébként az is, hogy a legutóbb nyilvánosságra került adatok szerint a bánhidai centrálé ré­vén termelt áram a fővárosi áramszol­gáltatás dijainak jelentős lemérséklését fogja lehteővé tenni, amennyiben a megegyezés a közeljövőben létre fog jönni a főváros és a Dunántúli Villa­mossági Rt. között. több mint 20 államban kifejtett inten­zív propaganda állandóan ébren tartja a Vásár s egyben a hazai gazdsági élet iránti érdeklődést. Husz állam 46 köz­lekedési vállalata május 4-től 26-ig ér­vényes 25—50%-ig terjedő utazási és és áruszállítási kedvezményt nyújt a budapesti Vásár látogatóinak. A ked­vezmény, mely természetesen a vízum­díjakra is kiterjed, a Vásár tiszteletbeli képviseletei, valamint természetesen a Vásár központi irodája utján — Buda­pest, V., Alkotmány-utca 8. — besze­rezhető vásárigazolvány alapján vehető igénybe. Rövidesen sor kerül a MÁV-beruházások folytatására A gazdasági élet körében nagy meg­nyugvást keltett annak idején, hogy a kormány mintegy 120 millió pengő értékű beruházási munkálatot irányzott elő a MÁV üzemének rekonstrukciójára. A ter­vezet szerint a kormány több részletben fogja ezt a jelentős beruházási programot régrehajtani s az elmúlt évben már ki is adott mintegy 30.5 millió értékű meg­rendelést az érdekelt iparnak. A beruhá­zási munkálatok folytatása közben erős aktualitást nyert s bár a kormányzat több izben is kétségtelen tanújelét adta abbeli szándékának, hogy az intervenciós programot folytatni kívánja, mindazon­által pénzügyi okokból meglehetős ha­lasztást szenvedett az ügy. Legújabban végre oly tárgyalások indultak meg a kormány s egyes pénzügyi tényezők kö­zött, melyek remélni engedik, hogy rövi­desen sikerülni fog a MÁV-munkálatok financiális részét megoldani. Információnk szerint a hazai ipar a kö­zeljövőben további, mintegy 20 millió pengős munkálatokhoz fog jutni ennek a révén s ebből az összegből mintegy 12— 13 millió pengős megrendelést a belföldi gépipar fog participálni. Heltai Béla kitüntetése. A kor­mányzó Heltai Bélának, az Angol-Ma­gyar Bank ügyvivő igazgatójának a közgazdasági élet terén kifejtett kiváló érdemei elismeréséül a kormányfőtaná­csosi cimel adományozta. Heltai Béla a magyar pénzvilág egyik legkiválóbb szaktudással rendelkező tagja, pálya­futását az Angol-Magyar Banknál kezdte, ahonnét rövid időn belül a Pénzintézeti Központhoz kerül, mint cégvezető. Az Angol-Magyar Bank azon­ban nem sokáig nélkülözhette a nagy szaktudással rendelkező és kiváló munkabírású Heltait, mert rövidesen visszatér mint a levelezési osztály veze­tője. Innen már merész ivben emelke­dik pályája. Hamarosan aligazgatóvá nevezik ki, majd az igazgatói rangot kapja meg és 3 év óta ő a bank egyik legnagyobb munkakörü vezetője, ügyvivő igazgatója. Heltai Béla arány­lag egész fiatalon érte el a közgazda­sági élet vezető állását és most a bankvilág őszinte szimpátiája veszi körül őt a legfelsőbb kitüntetés elnye­rése alkalmából. A hadikölcsönök és Amerika. Sok­szor szóba kerülő beszédtárgy, vájjon az osztrák-magyar monarchia végzet­szerű széthullásra volt-e ítélve a há­ború után? A háboruokozta kiadások fedezésére a régi monarchia mindkét állama hadikölcsönkötvényeket bo­csátott ki, melynek összege az 1916-ik év végén 68 milliárdot ért el. E kötvé­nyeknek csak igen kis része került a középhatalmak elszigeteltsége foly­tán — külföldre, nagyrészt itthon he­lyeződött el. Ekkor egy, Skandináviá­ban kiküldetésben levő osztrák keres­kedőnek az az ötlete támadt, hogy a már kibocsátott kötvényeket együtte­sen Amerikában kellene elhelyezni. Amerikai összeköttetései révén talált olyan bankárcsoportot, mely a kötvé­nyek átvételét vállalta volna azon ki­kötés mellett, hogy Németország a kí­méletlen és korlátlan buvárhajóharc 1917 febr. 15-ben megállapított idő­pontját tolja ki a kölcsön elhelyezé­séig. A diplomáciai lépések Németor­szágnál nem vezettek eredményre. Né­metországnak nem volt semmi sikere a buvárhajóharcból, melynek költsé­geit végeredményben az osztrák-ma­gyar monarchia, de legkeservesebben Magyarország fizette. A hadikölcsön­kötvények itthon maradtak. Holott ha Amerika 11—12 milliárd dollár áru magyar és osztrák kölcsönkötvényt tartogatott volna, alaposan meggon­dolja, hogy a békekötések révén adó­sát tönkretegye-e? Ha a kölcsönök el­helyezése sikerül Amerikában, Ma­gyarország nem került volna olyan könnyen a kisántánt harmincadjára. Az ország gazdasági életének teljes keresztmetszetét adja a május 9—18 között megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásár

Next

/
Thumbnails
Contents