Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 19 Igen értékes perspektívát igér viszont az ország elektrifikációs programjának fokozatos megvalósításával kapcsolatban a nagy nemzetközi tőkék várható jelentkezése. Tudvalévő, hogy az olasz pénzügyi köröket ugyancsak erősen foglalkoztatja az ország elektrifikációja s legutóbb Yolpi szenátor járt nálunk, hogy erősebb kapcsolatot létesítsen egy nagy olasz pénzügyi érdekeltség és a magyar kormány között. Előrelátható, hogy mihelyt az energia-törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a kormányzat már számos megfontolást érdemlő ajánlat birtokában les/ az ország uj alapokra fektetendő villamosenergiagazdaságának a kiépítésére vonatkozóan. Az is a legnagyobb valószínűséggel bír azonban, hogy azok a hazai vállalatok, melyek már eddig is jelentős részesedést szereztek az ország villamos-energiaszükségletének ellátásából, a jövőben is minden lehetőt el fognak követni arra nézve, hogy az uj Aki a magyarországi viszonyokat némileg ismeri, nyilván tudja, hogy a magyar gazdasági életnek és az idegenforgalomnak elismerten egyedülálló eseménye: a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az intézmény már több mint 25 éve létezik. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mint az Árumintavásár szervezője, a folyó évben a Vásárt május 9 és 18 között rendezi meg. A Vásáron már az elmúlt években is közel 200 gyáripari szakma vett részt. Ez évben pedig a Vásár munkakörét kiterjesztette még a kisipar és az idegenforgalmi és a balneologiai csoportok bemutatására is. A Budapesti Nemzetközi Vásár tehát lényegében teljesen különálló jelenség. Mig a külföldi vásárok az egyes államok gazdasági életének csak gyáripari produktumait sorakoztatják fel, addig a budapesti Vásár — melyen a mezőgazdaság nyerstermékei is megfelelő demonstrációhoz jutnak — joggal mondható az egész gazdasági élet teljes keresztmetszetének. Ez a körülmény mindenképpen indokolja azt a szokatlanul nagy érdeklődést, amellyel nemcsak a belföld, hanem a külföld közönsége a budapesti Vásárral szemben viseltetik. 1930-ban 530.000 ember fordult meg az alig 10 napig tartó Vásár tartama alatt a kiállítás területén. A vásár 40.000 vidéki és 20.000 külföldi látogatójával Budapestnek leghatalmasabb és legjelentősebb idegenforgalmi eseménye is. Mindenképpen impozáns a Vásár propagandája. A világ minden nagyobb városában található, összesen több mint ,í00 képviselet és a Vásár által koncepciókba megfelelő módon belekapcsolódhassanak. Mindenesetre örvendetes, hogy a sokat támadott bánhidai villamossági erőmű, melyről a nálunk járt külföldi szakértők kivétel nélkül a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg, a MÁV meginduló villamosításával kapcsolatban, a főváros villamossági igényeinek ellátásán felül további nagyjelentőségű feladathoz fog jutni, sőt — ha az előjeleknek hihetünk — egyenesen követendő példa gyanánt fog a hazai műszaki körök számára szolgálni a további centrálék létesítésénél. Figyelemreméltó egyébként az is, hogy a legutóbb nyilvánosságra került adatok szerint a bánhidai centrálé révén termelt áram a fővárosi áramszolgáltatás dijainak jelentős lemérséklését fogja lehteővé tenni, amennyiben a megegyezés a közeljövőben létre fog jönni a főváros és a Dunántúli Villamossági Rt. között. több mint 20 államban kifejtett intenzív propaganda állandóan ébren tartja a Vásár s egyben a hazai gazdsági élet iránti érdeklődést. Husz állam 46 közlekedési vállalata május 4-től 26-ig érvényes 25—50%-ig terjedő utazási és és áruszállítási kedvezményt nyújt a budapesti Vásár látogatóinak. A kedvezmény, mely természetesen a vízumdíjakra is kiterjed, a Vásár tiszteletbeli képviseletei, valamint természetesen a Vásár központi irodája utján — Budapest, V., Alkotmány-utca 8. — beszerezhető vásárigazolvány alapján vehető igénybe. Rövidesen sor kerül a MÁV-beruházások folytatására A gazdasági élet körében nagy megnyugvást keltett annak idején, hogy a kormány mintegy 120 millió pengő értékű beruházási munkálatot irányzott elő a MÁV üzemének rekonstrukciójára. A tervezet szerint a kormány több részletben fogja ezt a jelentős beruházási programot régrehajtani s az elmúlt évben már ki is adott mintegy 30.5 millió értékű megrendelést az érdekelt iparnak. A beruházási munkálatok folytatása közben erős aktualitást nyert s bár a kormányzat több izben is kétségtelen tanújelét adta abbeli szándékának, hogy az intervenciós programot folytatni kívánja, mindazonáltal pénzügyi okokból meglehetős halasztást szenvedett az ügy. Legújabban végre oly tárgyalások indultak meg a kormány s egyes pénzügyi tényezők között, melyek remélni engedik, hogy rövidesen sikerülni fog a MÁV-munkálatok financiális részét megoldani. Információnk szerint a hazai ipar a közeljövőben további, mintegy 20 millió pengős munkálatokhoz fog jutni ennek a révén s ebből az összegből mintegy 12— 13 millió pengős megrendelést a belföldi gépipar fog participálni. Heltai Béla kitüntetése. A kormányzó Heltai Bélának, az Angol-Magyar Bank ügyvivő igazgatójának a közgazdasági élet terén kifejtett kiváló érdemei elismeréséül a kormányfőtanácsosi cimel adományozta. Heltai Béla a magyar pénzvilág egyik legkiválóbb szaktudással rendelkező tagja, pályafutását az Angol-Magyar Banknál kezdte, ahonnét rövid időn belül a Pénzintézeti Központhoz kerül, mint cégvezető. Az Angol-Magyar Bank azonban nem sokáig nélkülözhette a nagy szaktudással rendelkező és kiváló munkabírású Heltait, mert rövidesen visszatér mint a levelezési osztály vezetője. Innen már merész ivben emelkedik pályája. Hamarosan aligazgatóvá nevezik ki, majd az igazgatói rangot kapja meg és 3 év óta ő a bank egyik legnagyobb munkakörü vezetője, ügyvivő igazgatója. Heltai Béla aránylag egész fiatalon érte el a közgazdasági élet vezető állását és most a bankvilág őszinte szimpátiája veszi körül őt a legfelsőbb kitüntetés elnyerése alkalmából. A hadikölcsönök és Amerika. Sokszor szóba kerülő beszédtárgy, vájjon az osztrák-magyar monarchia végzetszerű széthullásra volt-e ítélve a háború után? A háboruokozta kiadások fedezésére a régi monarchia mindkét állama hadikölcsönkötvényeket bocsátott ki, melynek összege az 1916-ik év végén 68 milliárdot ért el. E kötvényeknek csak igen kis része került a középhatalmak elszigeteltsége folytán — külföldre, nagyrészt itthon helyeződött el. Ekkor egy, Skandináviában kiküldetésben levő osztrák kereskedőnek az az ötlete támadt, hogy a már kibocsátott kötvényeket együttesen Amerikában kellene elhelyezni. Amerikai összeköttetései révén talált olyan bankárcsoportot, mely a kötvények átvételét vállalta volna azon kikötés mellett, hogy Németország a kíméletlen és korlátlan buvárhajóharc 1917 febr. 15-ben megállapított időpontját tolja ki a kölcsön elhelyezéséig. A diplomáciai lépések Németországnál nem vezettek eredményre. Németországnak nem volt semmi sikere a buvárhajóharcból, melynek költségeit végeredményben az osztrák-magyar monarchia, de legkeservesebben Magyarország fizette. A hadikölcsönkötvények itthon maradtak. Holott ha Amerika 11—12 milliárd dollár áru magyar és osztrák kölcsönkötvényt tartogatott volna, alaposan meggondolja, hogy a békekötések révén adósát tönkretegye-e? Ha a kölcsönök elhelyezése sikerül Amerikában, Magyarország nem került volna olyan könnyen a kisántánt harmincadjára. Az ország gazdasági életének teljes keresztmetszetét adja a május 9—18 között megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásár