Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

30 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 február IDEGENFORGALOM A magyar fürdők és az idegenforgalom Kevesehb, mint 10 év alatt a szegény, lialálnaitélt Ausztria uj nemzeti ipart talált magának, amely nemvárt jólétet hozott lakosságánál: és a magángazdaság egy részét teljesen talpnaáfllitotta. Ez az uj nemzeti ipar az idegenforgalom. Magyarországon az idegenforgalom barátai és harcosai állandóan emlegetik ezt a példát, hogy hitel adjanak azoknak, akik még mindig nem hajlandók eme világmozgialom minden gazdasági jelentőségéi felismerni és azt hazánkra aflkalmaznii Am a felelet legtöbbször ez: — Ausztriának könnyű a helyzete. Ott nemcsak Bécset mutatják az idegennek, de a számtalan kisebb-nagyobb fürdőhelyet, télisporttelepet is. Ez teljes egészében így is van. A léin- helytálló, csak az a kérdés, milyen tanulságokat vonhatunk le belőle. Mielőtt azonban tovább mennénk, ismerkedjünk meg a számokkal, hogy világosan lássuk. Wien valóban távolról sem azonos a/ osztrák idegenforgalommal. Ennek utolsó statisztikai feldolgozását a bécsi Statis'tische Nachrichten 1930 április 27-i száma közli s az 1928 november 1-től október 31-ig terjedő időszakot vizsgálja meg. Ez idő alatl Ausztriában bejelentettek 1,831.061 idegent. (Ez nem azt jelenti, hogy ennyi idegen lélek fordult meg. mivel ugyanazon személy minden városban, ahol megfordul, külön-külön szerepelj A be jelentések következőképpen oszlanak el: Wien . . 424.014 Alsőausztria . 73.365 Felsőausztria . 136.706 Salzburg tartomány ' 271.979 Steierország . . . 221.782 Karintia 89.534 Tirol . . .... 484.807 Vorariberg . 119.986 Burgenland . 9.388 Összesen .... 1.831.561 Ugyanekkor az eltöltött éj jelek száma I ezrekben): Wien 2073.0 Alsóausztria . . 689.7 Felsöausztria 622.6 Salzburg tartomány 1158.5 Steierország ... . (V65.7 Karintia . 574.6 Tirol . . 225.6 Vorariberg 510.4 Burgenland 35.0 Összesen 8554.6 Ezen adatokból kitűnik az a meglepő tény, hogy az Ausztriában megforduló idegenek kevesebbet mint idejük egv negyed részét töltik Bécsben és igy az idegenek jelenlétéből fakadó haszonnak több, mint háromnegyed része az egész ország területén oszlik el. íme, a legszerencsésebb idegenforgalmi tagozódás, amelyet keil, hogy mindenképpen útmutatásnak, ideálnak togadjunk el. Magyarországra vonatkozó ilyen részletes statisztika nem áll rendelkezésemre, de több, mint valószínű, hogy a hazánkfián megforduló idegenek idejűknek legalább 90%-át Budapesten töltik. Már most a probléma a következő: Igen egyszerű azl állítani, hogy Ausztria a követendő példa. A kérdés az, megvan-e a természetes és természeti lehetőség arra, hogy kövessük is. Van-e arra lehetőség, hogy az idegenforgalmunkat, amelyik eddig Budapesten központosult, kiierjesszük a vidékre? A felelet csak egy lehel: a lehetőség adva van: de meg kell dolgozni érte. A baj az. hogy a hozzánk elránduló idegenek tul kevés időt töltenek nálunk. A fürdőéletre alapított idegenforgalomnak az a megmérhetetlen előnye a tisztára turisztikai mozgalom felett, hogy hosszabb tartózkodásra kényszeríti a vendégeket. Bécsben az idegenek átlagosan 4.9 napot töltenek. AlsóAusztriában (Baden, Semmering etc.) 9.4 napot. A magyar fürdőhelyek kiépítése nélkül nincsen magyar idegenforgalom és lemondani a magyar idegenforgalom megteremtéséről annyi, mint betömni gazdag aranybánya tarkát. A mai állapotok közt természetesen alig lehet beszélni arról, hogy fürdőinkre idegenforgalmi akciót alapítanak. Ámde megfelelő munkával nem több mint három év alatt ..elindíthatnánk" megfelelő módon a nagyvilág érdeklődése felé ezen természeti kincseinket. Ha valaki erre azt mondja, biszen itt vtam például Lillafüred, áll már, szép is, mégsem jönnek rajával az idegenek, annak azt fellelem, hogy egy ország területén mennél nagyobb a konkurrencia, annál nagyobb az idegenforgalom, annál „jobban megy" minden egyesnek. Ha Ausztriában csak egy Baden és egy Innsbruck volna, akkor Badennek é.. Innsbrucknak a forgalma negyedére csökkenne. Nem kell azt hinni, hogy Isten tudja milyen kiváltságos területek azok, amelyek rna a köztudatban mint a fürdőélet és turisztika csodái élnek. Legalább 15—20 olyan ismert, szeretett német és osztrák fürdőhely van, amelynek természeti adottságai távolról sem érnek lel a csodálatos Páráddal. A tája, a vize, a levegője ékesség és kincs. A természet egyest kap. Száliloda kell, fürdőépület és ut! Milyen kedves, hangulatos a pöttöm kis Tapolca Miskolc mellett. Egy-két kis változtatás kellene s mily örömmel töltené itt szabadságát egy-egy fáradt görög bíró, vagy egy kedves nyugalmazott öreg lengyel ezredes! Vagy a Balatonról szóljunk? Ma máiannyira vagyunk, hogy magunk sem hisszük, hogy itt. e partokon Közé]) európa egyik paradicsomának kellene állnia! A gyerekek paradicsoma, dolgozó emberek legszebb pihenőhelye, minden sportnak nagyszerű terepe várja itt életrekéltését. Négy-öl szálloda, parkok, utak, modern fürdőépületek megteremtése: ez nem délibáb, lehetet len álom. Mussolini pár év alatt merészebbel, lehetetlenebbel alkotolt. Ki kell építenünk fürdőinket az ország minden táján s siutóuUtkkal kell összekötnünk azokat Budapesttél. Az idegenforgalom jövője az automobilizmuson alapszik. Nemcsak és nem főként a magánautón, de modem országúti aujtobuszokon, mely fürgébb és kellemesebb, mint a nehézkes vonat. (Lásd Eger, Párád stb.). kell, hogy Magyarország Közép- és Kelet-Európának ne Svájca, de Magyarországa legyen. Azaz: a kitűnő autóutak vérerei által egységesített változatos terület, ahol a páratlanul szép fővároson kivül tiz-tizenöt egymástól különböző. modern kényelinü, szerény, hangulatos vagy pezsgöéletü fürdőhely hivja és várja a/, idegenek ezreit. S ezen elgondolásban a legszebb vagy legfájdalmasabb, aszerint, hogy a ma gyar vérmérséklet melyik nuance-án keresztül nézzük, az, hogy ez nem ábránd, hanem rövid pár éven belül megteremthető valóság akkor, ha képesek vagyunk életerőnket oly cél érdekébe állítani, amellyel eddig nem igen törődtünk s amelyik egyszerre hitet és SZÍVÓS, aprólékos munkát is kíván. Köves Tibor a párisi magyar idegenforgalmi iroda vezetője. MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, közgazdasági és idegenforgalmi folyóirat. A Magyar Revíziós Liga. a Magyar Külügyi Társaság és az Interparlamentáris Unió hivatalos lapja. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: PÉKÁR GYULA SzerkesztőRAD1SICS ELEMÉR DR. Főmunkatárs: SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. IV., VÁMHÁZ-KÖR UT 10. Telefon: Automata 845—97. A szerkesztésért felelős: RADISICS ELEMÉR DR. Kiadóhivatali igazgató: PAJOR MÁTYÁS Kiadja: A HUNGÁRIA LLOYD IRODALMI ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Főbizományos: Ffeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Előfizetési ár: Magyar Külpolitika egész évre 20 pengő, félévre 10 pengő.