Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Cehszlovákia gazdasági helyzete

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 Bakker van Bosse asszony Híres és érdemes férfiak szinte végtelen sora mellett a történelem híres asszonyok nevét is fölemlíti. Voltak királynők, kiknek neve egész korszakot jelent: az angol Erzsébet és Viktória. De a királynők, legyen bármennyi személyes érdemük, inkább országuk s koruk dicsőségének címerei. Ha a legnagyobb érdemű nőket, a modern „szenteket", akarjuk kiválogatni, bárom nő neve ragyog elmúlhatatlan fénnyel. Az egyik nő egy kicsilke asszony: Beecher-Stovcné, aki megírta a Tamás bátyja kunyhóját, ezt az örök érdemű könyvet, melynek köszönhető, hogy a rabszolgaságról az egész müveit világnak egyforma véleménye lett. Ma már mesébe illő hihetetlen szörnyűség, holott még a múlt században nélkülözhetetlen intézménynek tartották és Darwin még (látott olyan rabszolgát, aki fejét sem mozdította a feléje irányzott ütés elől. . . A második nő Nightingale Florcnce. Mint ahogy természetesnek vélték a rabszolgaságot, természetesnek vélték azt is, hogy a háborúban megsebesült katonának a legnyomorultabb módon kell elvesznie. A krimi háború egész Európa ifjúságából szedte áldozatait. Járvány,' sebláz dult a sebesültek között. Nem volt sem sebesült hordozói, sem kötözői, sem tábori kórházi, sem ápolói intézmény. Es ekkor Angliából elindult Nightingale Florence. Angol múzeumba nemrégiben állították azt a rozoga szekérkél, melyen bejárta a csatatereket. Mindaz a tábori és hadi egészségügyi intézmény, mely azóta a genfi Vöröskereszt oltalma alatt keletkezett s mely könnyebbé, emberségesebbé teszi a sebesültek ápolását, voltaképpen Nightingale Florencenak köszönhető. Az emberiség kél nagy sebét gyógyították meg irgalmas Veronika-kendőikkel. De van az emberiségnek még a rabszolgák felszabadításán, sebesültek ápolásán kívül harmadik nagy ügye, melyért az asszonyok közt időrendben a harmadik sikra szállt: a háborúban legyőzött kisebbségek ügye. Talán ebben a sikraszáLIásban van a legtöbb érdem, mert ezek a kisebbségek rabszolgák is, sebesültek is. A legyőzött kisebbségek ügyéért szállt sikra Bakker van Bosse asszony. Bakker van Bosse asszony a Népszövetségi Ligák alelnöke. A Ligák bizalma őt küldte ki „helyszíni szemlére" a déltiroli német kisebbséghez, a bolgár-macedon kérdés tanulmányozására Szófiába, Lengyelországba a német kisebbség helyzetének vizsgálásra, 6 a román—jugoszláv—bolgár—görög—albán balkáni békéltető bizottság elnöke. De ami a világhírt, elismerést s .1 magyarok örök háláját megszerezte neki, az erdélyi és bánáti utja s ennek nyomán kelt klasszikusan őszinte jelentése, mellyel most két éve kiméletJlenül lerántotta a leplet üldözött magyar testvéreink szenvedéseiről, ekkor dühös megtámadtatásnak volt kitéve román és szerb részről], de Bakker von Bosse asszony igazsága tudatában méltósággal állta a vihart és megismételte vádjait. A kisebbségek elnyomása nem szűnt meg azonnal erre a szóra. De Bakker von Bosse asszony megtette azt, amit nagy asszony elődei megtettek: feltárta a világ vérző sebét, feltárta az igazságtalanságot s a világ — lelkiismerete — mondjanak róla bármit — előbb-utóbb meghódol az igazság előtt. Dr. Ch. Bakker von Bosse asszony február 3-án tartott Budapesten előadást a nemzeti kisebbségek problémájáról, melynek jelentőségét most már mindenütt elismerik s mely nem oldható meg földrajzpolitikai alapon. Bakker von Bosse asszony működése külpolitikai jelentőségén kívül azért is nagyhorderejű, mert B. v. Bosse asszony egyúttal a nőmozgalom vezérei közé tartozik s könnyű szerrel szerezhet híveket a magyar igazságnak az emberiség nagyobbik és jobbik fele, a szivükkel is gondolkozó nők között. —i —a ***** Tf ^fT ™ ^ ^fr I Bakker van Bosse asszony a Magyar Külügyi Társaságban tartott előadásán