Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Kossuth Lajos volt a legnagyobb magyar külpolitikus

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA A lengyelföldön állomásozó magyar huszártisztek mint biztosat tudják, hogy Napóleon megelőzte a trianoni kufárokat és Mosón, Sopron és Pozsony vármegyét odakapcsolta — Ausztriának. %.V pozsonymegyei származású derék huszárkapitány, Csehy József, akit később Litvániában, Lublo mellett egy összecsapás alkalmival egy muszka ágyúgolyó leterített, ir is erről s hozzáteszi: — — — Már ehhez én is nye pozvolimot mondok. Nem várnám, hogy olly kevés energiával birna nemzetünk, hogy még igy is hagynánk magunkat fogyasztani Ha valaha, most e eriticus időkben szükséges az esprit de Corps, különben oda leszünk. Most kellene egy Stentor, a ki minden órában azt kürtölné honosink füleibe: Ebien legyetek' Mikor pedig aztán Napóleon megteszi azt a hallatlan sakkhuzást is, hogy feleségül veszi a legflnnyásabb uralkodóház, a habsburgi, liliomszálát, Mária Lujzát, akkor egyszerre kő esik le a monarchia lakosainak szivéről és csak azt rebesgetik, mit is kap vissza a jó császár-após a gavallér császár-vőtől. De ezek a reménységek sem voltak fenékig tejfel: Egy ekkor íródott levélben ezt találom: —5 — — Azt is híresztelik, hogy Dalmátiát, Croatiát. sőt a Venetusi Statust is a' Lunevilli békesség szerint visszanyerjük, azonban egész Galíciát és Lodomériát elvesztjük. Minthogy Lengyelek királyának Hyeronymust akarja tenni a Mindent tehető — — — De legérdekesebb az a császári edictum, amelyet valaki (ki volt, ki nem, azt senki sem tudta) már olvasott is a „Moniteur"-ben. Az abszurdumok eme klasszikus mintaképét — Ö struccméretre hizlalt eme kacsát — itt adjuk: Ml NAPÓLEON Isten és a magunk kegyelméből Nyugat császárja (!) elrendeljük, amint alább következik: 1. Ausztria lemond Ausztriáról, Szalcburgról, Cseh, Morva, Steierországokról, Krajnáról, Horváthországról, Friaulról és Szlavóniáról. 2. Ausztria ellenben megtartja egész Magyarországot, megkapja egész Lengyelországot, Kurlandot, az egész Porosz királyságot, Brandenburg egy részét, Pomerániát és Sziléziát, amely az Oderának túlsó partjáig ér, —• Moldvát, az oláh földet és Szerviát és felveszi a következő cimet: Magyarország császárja, Lengyelország királya, az Oláhság, Moldva és Szervia nagyhercege, Brandenburg és Szilézia hercege. 3. A bajor király lemond svájci és frank földi területeiről és Bajorországnak ama részéről, amely a Duna és az. Iser között fekszik, — ezzel szemben azonban '/. megtartja a Dunán innen fekvő területeit s uralmába veszi Salcburgot, Ausztriát, Cseh- és Morvaországot. 5. Würtenberg aquirálja a Svábföldet és Bajorországnak a Duna és Iser közli területét. 6. Wiirzbiirg megkapja azon területeket, melyek eddig a Frankföldön és Buyreuthben uraltak. 7. őkedvességét, testvérünket, Jeromost ezennel Svájc királyának tesszük meg, jogara alá rendelvén még Tirolt. 8. Különösen nagyon szereteti fiunk Eugen-N'apoleon fejére tesszük Itália koronáját. !). Rendkívüli hatalmunknál fogva egyesitjük Steierországot, Karintiát, Krajnát, Friault, Horvátországot. Boszniát, Szlavóniát Dalmátiával és ennek urává testvérünkéi Luciánt tesszük, mint Dalmátország királyát 10. Kedveli sógorunk, Berg nagyhercege (Murai Joachim) felveszi a wesztfáliai királyi méltóságot és országát kellőképpen ki fogjuk egészíteni ti. Hűséges Dutoc marsalunkat Pommern nagyhercegévé, Meklenburg és Holstein hereegévé tesszük 12. A szász választófejedelmi ház — nagyhercegi cimet nyer s területét tekintélyesen megnöveljük. 13. Ugyanígy a hesseni választófejedelmi ház cime és területe is meg fog változni. t'i. E királyok és nagyherceyek területe cserékkel foy megállópittatni és a kis hercegségek és uralkodók hűbéresei lesznek. 15. A portugál, sardiniai, holland, westfáliai, sváb földi, ausztriai, svájci, dalniátiai, nápolyi, itáliai királyok, nemkülönben Pommern, Hesszen-Kasszel, HesszenDarmstadt, Szászország, Frankföld és Brandenburg nagyhercegei egy nagy szövetségben egyesülnek, amelynek protectora Mi vagyunk, ők évi váltságot fizetnek Nekünk , melyet Mi viszonyaikra való különös tekintettel szabunk meg. Hadseregeik a Mi rendelkezésünk alá tartoznak. — Egyebekben pedig minden suverén jogaik érintetlenül fennmaradnak és fenn fognak tartatni. 16. A szent Atya — és a nagyszövetség hercegprímása — ugy minden évi váltságdíjtól, valamint minden hadikötelességektől minden időkben mentesek ma radnak. 17. Poroszország eddigi királya császári kincstárunkból egy millió livres évi nyugdijat kap s az engedélyt, hoyy Poroszország területén élhessen. Az itt pontonként körülirt akaratunk szerint s ez uton-módon azt reméljük elérhetni, hogy Szárazföldünkön sikerült a békét helyreállítanunk és állandóvá tennünk, mert a Porta, Oroszország, Svédország, nemkülönben Dánia túlságosan erőtlenek arra. hogy ártalmunkra lehessenek s hőn óhajtott békénket megzavarják. Az uj magyar császárra mindenben számítunk. Angliával, örök ellenségünkkel pedig —- ha már minden oldalról állandósítva és biztosítva van békénk — rövidesen elintézzük a dolgot. Kelt a Mi charlottenburgi császári főhadiszállásunkon 1806. évi november havának első napján. NAPÓLEON Eddig van! Ez a diplomatiai és politikai gallimatias, ez a világrész-takarítási tótágas persze — soha nem jutott Napóleon eszébe. Ehhez hasonlót tiz lustrum után csináltak. Rexa Dezső Aznar admirális, Spanyolország uj miniszterelnöke