Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - A fascizmus eszmei előzményei

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 december az általános titkos választójog és a parlamentáris rendszer a demokrácia legnagyobb betegségének tekintendők. Hasonló értelmű mozgalom indult meg a filozófia terén is azzal a harccal, amelyet a különböző nemzetek bölcsészei a pozitivista tanokkal szemben, az idealizmusban a szellem jogait hivták uj életre. Olaszországban is a gondolkodók egész sora készitette elő szellemi téren a talajt azoknak a harcoknak, amelyeket később a fascizmus lesz hivatva megvívni. így Vincenzo Gioberti, Antonio Rosmini, még Mazzini is a híressé vált Gondolat és tett« formulájában és Tommaseo, mind keresték müveikben azt az utat, amelyen később Sorel, a hires francia filozófus felállította a »tett teóriáját!, amelyben kiemeli, hogy a nemzetek életében éppúgy, mint az emberek életében, a lettnek mindig, a lelki gyötrődések egyik következményének kell lennie, a történelem itélőszékénck állandó szemmeltarlása mellett. Olaszországban más oldalról Croce és Gentile harcoltak a pozitivizmussal szemben és szellemi téren nagyban hozzájárultak az uj olasz léleknek megszületéséhez, amelyet a nacionalista mozgalom pártfogolt a politika terén. Az irodalomban Carducci, Pascoli és D'Annunzio fejezték ki a legtökéletesebben és legerőteljesebben ennek az uj mozgalomnak a tartalmát. A háboruelőtti páduai egyezmény, amelyért az olasz nép Abessziniával fizetett és a tripoliszi hadjárat voltak a külső kifejezései annak a belső, nagyon sokszor fájdalmas, de mégis felemelő harcnak, amely az olasz lelkében több-kevesebb öntudat tal folyt. De az olasz nacionalizmus, amelynek akkoriban hiányzik még az a vezetője, aki képes a lelkeket összefonni a nagy megvalósítások érdekében, azért mégis lerakta a jövendő Olaszország alapjait. A nagy vezérnek jönnie kellett, mert a lelkek készen várták. Ez a vezér, aki az uj, egységes Olaszország minden vágyát megfogja valósítani: Benito Mussolini. A soproni népszavazás tízéves fordulója Sopron, december hó Kétségtelen tény, hogy a trianoni békeparancs ítéletein a soproni népszavazás ütötte az első rést. A békerevizió gondolatának első diadala volt a »hűség városának« ragyogó hazaszeretete. A wilsoni elvek cégére alatt megszületett békediktátumok a fennen hirdetett népszavazás elvét sutbadobták, mert a győzők biztos tudatában voltak, hogy annak őszinte és igazságos alkalmazása egészen más határokat vont volna meg a Dunamedencében. Ennek az igazságnak adta meg történelmi alapját a soproni népszavazás, amely az újkori magyar történelem legkimagaslóbb eseménye. A tízéves évforduló alkalmából Sopron város hazafias közönsége nagy ünnepségek keretében emlékezett meg a mult vérrel és dicsőséggel teli küzdelmeiről. A népszavazás jubileumi napján reggel 9 órakor az összes felekezetek templomaiban istentiszteleiek voltak, majd 11 órakor a városháza nagytermében a törvényhatósági bizottság díszközgyűlést tartott, amelyen a város polgári és katonai társadalmának színe java megjelent. Á díszközgyűlést dr. vitéz Simon Elemér Sopron vármegye és Sopron szab. kir. thj. város főispánja nyitotta meg. Megállapította, hogy nem egyes személyek küzdötték ki a fényes és történelmi horderejű eredményt, hanem azok az elvek, azok a hazafias erények, amelyek az egyes személyeket áthatották és fűtötték s amelyek oly magasztos cselekedetekben csúcsosodtak ki. Az isteni gondviselés ugy akarta, hogy ezekben a sorsdöntő órákban csodálatosan harmonikus egységbe olvadt Sopron polgárságának hazafias hűsége, az ország minden részéről ide sereglett felkelők haláltmegvető fiatalos lelkesedése és a város vezető fér fiainak, élükön dr. Thurner Mihály polgármesternek bölcs előrelátása, meg nem alkuvó hazafiassága és fáradhatatlan lelkes agitáciőja. Minden hivatalos és társadalmi szerv megtette a maga kötelességét és igy gróf Bethlen István egyik legelső és kihalásaiban talán legértékesebb külpolitikai sikere, a velencei egyezmény nemzetközi elismerést, szerzett a népszavazási tényezők előbb emiitett harmonikus együttműködése által kivívott sikernek. Megnyitó beszéd elhangzása után, a főispán felolvasta gr. Károlyi Gyula miniszterelnöknek a »Crvitas Fidelissima«-hoz intézett meleghangú átiratát, valamint Almássy Lászlónak a képviselőház nevében küldött üdvözletét. Ezután dr. Thurner Mihály, Sopron város polgármestere a soproni népszavazás legkimagaslóbb alakja, tartotta meg ünnepi beszédét, amelyet az alábbiakban közlünk: Mélyen tisztelt díszközgyűlés! — A megpróbáltatás szinte összemorzsoló erővel zuhant ránk a világháború szerencsétlen összeomlásával, amikor nemzetünk majdnem teljesen áldozatul esett annak a becsületességének, amely ezer esztendős élete folyamán minden elhatározásában és cselekedetében mindenkor vezette és amelyet bizalommal föltételezett a körülötte élő vagy vele szemben álló nemzeteknél is. A becsületességben bizva. hitt Wilsonnak igéreleiben és letette a fegyvert, amelyet mindig dicsőséggel forgatott, amellyel mindig győzedelmet aratott. — Keservesen kellett csalódnunk a mások becsületességében. Igen hamar azon vettük észre magunkat, hogy hatfelé viszik Szent István birodalmát. Nem kérdezték azokat, akiket elvittek és nem kérdezték azokat, akiktől elvitték. És Wilson e/.L tűrte. Hamar elfelejtette a hatalmas nagyúr igéretét, amely 1918 február 11-én ugy hangzott el ajkáról, hogy népeket és tartományokat nem lehet többé egyik uralomból a másik alá terelni, mint ahogy a csordákat hajtják, vagy a sakkfigurákat tologatják. Vitték Szent István birodalmának részeit a szélrózsa minden irányába. Vittek belőle nyugatra is. Z

ÜMphho utazó magyarok polgári Ui|nri3N3 Pűminhail Magyar konyha! Magyar kiszolgálás^ UIIUIUc árakon étkezhetnek a flUMljdlId • clIZIUIJdlI Zürich. ZShrlngerstrasse 211