Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - Monti báró előadása a Magyar Reviziós Ligában

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 19.11 november X Monti báró előadása a ] A Magyar Revíziós Ligában az elmúlt napokban előadást tartott Alessandro Augnsto Monti ' della Cnrle, kinek neve a magyar társadalom előtt már jól ismert. Unokája annak a hires Monti ezredesnek, kit 1848-ban Károly Albert piemonti király Kossuth Lajoshoz küldött, hogy szövetségei hozzon létre a kél ország között az elnyomó osztrák uralom ellen, s aki azután a vitézül harcoló olasz légió parancsnoka lett. E családi tradíciókhoz, melyekben a magyar barátság mindig nagy szerepet játszott, a vitéz ezredes unokája is hü marad*. Rddig több nagysikerű irodalmi és történeti müve látott napvilágot. Magyar szempontból legjelentősebb a tavasszal kiadott müve: »Rosso Bianco Verde, Azzurro Bianco Rosse. Ungkeria e Jugoslavia«. Most a Revíziós Liga kérésére jött újra közénk s résztvett a Liga pécsi nagygyűlésén, ahol nagy beszédet mondott az olasz—magyar barátságról. Majd Nagykanizsán tartott előadást, a Magyar Revíziós Ligában pedig »A horvát kérdés az olasz—magyar politikában« cimen tartotta meg nagyszabású előadását. Az előadás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, amelyen többek között résztvettek Berzeviczy Albett, a Tudományos Akadémia elnöke, báró Balázs táborszernagy, Lukács György v. b. t. I., Molnár Dezső altábornagy. Nemes Antal püspök, Herczeg Ferenc, a Beoiziós Liga, elnöke, Csury Jenő és Polyák László miniszteri tanácsosok, Ilosvay Gusztáv h. államtitkár stb. Monti báró előadásában többek közolt a következőkel, mondotta : Olaszországnak nem nehéz Magyarországot támogatni, a magyar érdekeket védeni, hisz e két ország érdekei teljesen azonosak. Ha igaz az, hogy két nép között a legjobb összetartó kapocs a közös ellenség, ugyez a tétel nagyon is érvényesül Magyarországra és Olaszországra vonatkozóan, mivel a szerb balkánizmus éppúgy elnyomja és sanyargatja a magyarságot a Duna—Tisza-közén, mint az olaszokat az Adria partján Az természetes, hogy a győzetesek igyekeznek harácsolásaikat minden lehető módon védelmezni, de éppoly lagyar Revíziós Ligában természetes az is, hogy a legyőzöttek minden uton módon sorsukon javítani igyekeznek. Érdekes azonban, hogy épp azok a hatalmak, kik legjobban hangoztatják az egyenlőséget és a demokratikus elveket minden erejüket arra összpontosítják, hogy a népek között örökre fenntartsák azt az egyenlőtlenséget, melyet az általuk alkotott szerződések a győztesek és a legyőzöttek között teremtettek. De más okok is érthetővé és indokolttá teszik az olasz-magyar barátságot. így a közös bolsevista veszedelem ellen való védekezés. Ma már alig van ország mely oly szilárd védőbástyát képezne a szovjet előretörése ellen, mint Magyarország. Érthető tehát, hogy Olaszország szívesen nyújt baráti jobbot egy olyan nemzetnek, mely szilárd támasza annak a világrendnek, melynek éppen ő az egyik exponense. \ mai világrend ellenségei a szovjet személyében már szervezve vannak. Szükséges lenne tehát, ennek ellensúlyozására a rend fenntartóit is megszervezni. Talán még korai lenne egy ilyen nemzetközi egyesülésről beszélni, de lehet, hogy épp az olasz-magyar barátsági szerződés lesz ennek az első alapköve. Rulgária, mely kigyógyult már az agrárszocializmusból, — mely romlásba döntötte — smelyet Olaszországhoz dinasztikus kapcsolatok is fűznék — már kezd ezirányban orientálódni. Ausztria is ide fog tartozni, ha lerázza magáról a szabadkőműves uralmat. E rendszer kiegészítése lenne még a független Horvátország. Ha Lengyelország rövidesen le tudja magáról rázni a francia gyámságot, mely őt a német ellenességre kényszeríti, ngy szilárd támasza lehet e rendszernek. De van ezenkívül még egy másik nemzet is, amelynek e rendszerhez — mely minden felforgatásnak gátat akar emelni — közeledni kellene, s ez Románia, mely sajnos, nem ismerte még fel történelmi hivatását, mely a szlávság előretörésének megakadályozása. Magyarország a legszilárdabb bázis a szláv előretörés és aspirációk ellen. Lélekben és kultúrában a nyugathoz tartozik ezer év óta. Nem véletlen volt, hogy Szent István a koronái nem Bizánctól, hanem Rómától kérte. A szent korona birodalma most darabokban hever, de erős meggyőződése, hogy hamarosan el fog érkezni a magyar feltámadás ideje, mikor Szent István birodalma újra egységes lesz.« Báró Monti Alessandro della Corte előadása a Magyar Beviziós Ligában Balról jobbra : Herczeg Ferenc, báró Monti, Lukács György v. b. I. I.