Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - Megfélemlítés az államok között

1931 október MIGYAR KÜLPOLITIKA HUNGÁRIA LLOYD iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Az ébredő Franciaország Genf, október hó. Sokan és különösen a külföldi sajtó nagyrésze a magyar kormányváltozásban a magyar külpolitika irányának változását is látja és várja. Hogy ez a változás milyen jellegű lesz, arra vonatkozólag természetesen megoszlanak a vélemények, de általában egy határozott francofil politika kibontakozását várják. És ezt várja elsősorban a francia sajtó és közvélemény, amely általános rokonszenvvel fogadja a magyar politikának és társadalomnak minden oly lépését, — konkrété eddig nem sok történt és nem is történhetett —• amelyet legtágabb értelemben is ennek a közeledésnek jegyében lehetne magyarázni és nem kételkedik ezeknek a lépéseknek őszinteségében. A francia kispolgár tipusa a politika — még a belpolitika — iránt is meglehetősen közömbös. Ezirányn különösebb érdeklődést csak a felsőbb osztályokban és a fiatalságban találunk. Ezek véleménye a politikai közvélemény. Ezért kell, hogy mielőttünk, magyarok előtt különös jelentőséggel bírjanak bizonyos hangok és törekvések, amelyek mind sűrűbben tanúsítják a francia fiatalság rokonszenvét a magyarsággal és megértését a revíziós mozgalommal szemben. A magyarság mai bizalmatlansága a francia nemzettel szemben érthető és sokkal mélyebb okokon nyugszik, semhogy azt a francia hangulat hullámzása befolyásolhatná. Mégis csak örömmel vehetjük tudomásul a hangulatnak ezt az alakulását. Különösen, ha arra gondolunk, hogy milyen jelentékeny szerepe volt megcsonkításunkban azoknak a sikereknek, amelyeket a nyolcvanas évek óta a nemzetiségek propagandája a francia fiatalság körében elért. A magyar sajtó, igy lapunk is, már többször kifejezést adott annak az elégtételteljes örömnek, amelyet bennünk a francia fiatalság hangulatváltozása kelt és abban a francia lelkiismeret és »hagyományos idealizmus* ébredését látjuk. Azonban ha akadnak is idealisták a franciák közt, — a Sorbonne-on talán igen, de a Quai d'Orsay-n aligha — mégis helyesebbnek látszik előttünk, ha ezt a változást a francia érdekek játékára és ama tényre vezetjük vissza, hogy ezek az érdekek mind szélesebb körben válnak tudatossá. A mai francia generáció három irányban oszlik meg. A jobbközép »konzervativ« szocialisták, a baloldali radikálisak és a szélsőjobb royalistái, az »Action Franchise táborára A jobbközép a liberális, nemzeti, kispolgár politika követője, külpolitikájuk vezéreszméje még ma is: a német veszedelem elhárítása. Ezt keleten pedig csak a dunai kis államok békés, szilárd blokkjától várhatják. A kisententhoz fűzött reményeik azonban mindinkább illuzóriusnak bizonyulnak és éppen annak a Németországgal szembeni politikájából az összhang teljesen hiányzik. Egy szilárdabb államblokk kialakulása a magyarság részvétele nélkül elképzelhetetlen ; az az őszinte közeledés pedig, amelyet Franciaország a saját érdekei szempontjából Magyarország és szomszédai közt óhajt, a mai statusquo fenntartása mellett eleve lehetetlen. A baloldali radikálisok már másfél év óta hivatalosan a békerevizió alapjára helyezkedtek, ők egy új szocialista, föderalista középeurópától várják azoknak a ma minket szétválasztó külpolitikai ellentéteknek a megoldását, amelyek szerintük történelmileg és jelenleg is csupán bizonyos osztályok érdekeinek és szuggesztív hatásának eredményei. Az Action Franchise hívei — de bizonyos más körök is — a békerevizió kérdését, a trónkérdés, illetve a Habsburg restauráció és az osztrák-magyar unió lehetőségével hozzák kapcsolatba. Ők egyrészt az uj határokkal erősödött Magyarországra támaszkodó Ausztria uniójával megoldottnak hiszik az Anschluss kényes kérdését, másrészt a restaurációban royalista elveik igazolását és diadalát látnák. A három belpolitikai tábor a francia ifjúságnak tehát különböző indokok alapján ugyan, de a magyar revízió gondolatának propagálása és megvalósítása által egyaránt a maga érdekeit véli szolgálni. Az érdekeknek ez a számunkra szerencsés konstellációja okozza azt az érdeklődést, amelyet a francia fiatalság ügyünkben tanusit. Ez az alapja annak a gazdag zsurnalisztikái és bizonyos mértékben tudományos tevékenységnek, amely már az újságcikkek százai mellett francia és leginkább fiatal emberek tollából tizennégy értékes nagyobb munkát (ezenkívül egy belga és egy svájci munka is megjelent franciául e kérdésről) mutatott be a könyvpiacon. Ezek ha nem is mind a magyar igéInduslriali e Commercianti 3OM1I0NI PARTÉCIPANIV Partecipate e v i s i t a t e ÍI piii grandé Mercato D'ltalia