Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - Megfélemlítés az államok között

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 oklóbrr F IUMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ MAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK! P SIHÁL JÁNOS, FIUME VIA VALSCURIGNA 10. Vendéglő a kél eperfához ~ Ristorante ai due moreri. nyéket teljesen kielégítő módon tárják a közvélemény elé követeléseinket, de kétségtelenül valamennyien szolgálatot tesznek a magyar ügynek. Azok a folyóiratok, melyekben a fiatalság dolgozik, állandóan napirenden tartják a kérdést és a különösen figyelemreméltó »Plans« mellett még több más revü is akad, amely minden számában az aktuális problémák homlokterébe helyezi a revizió kérdését. Érdekes tanúsága a francia fiatalság érdeklődésének, hogy egy francia egyetemen annyian kívánták doktori értekezésüket a békerevizió kérdésének szentelni, hogy az illető egyetem jogtudományi kara kijelentette, hogy ezévben már nem fogad el több munkát erről a kérdésről. Sőt. A hangulatváltozás hatása alól még a Franciaországban élő külföldi és szomszédállamainkból kikerülő diákság sem tudja magát kivonni és a párisi egyetem jogi karán az ezévben jutalmazott doktori munkát egy Rapaikovics nevü szerb a nemzetközi szerződések revíziójának kérdéséről irta, amelyet a magyar igényeket majdnem teljesen kielégítő módon old meg. Egy nemzetközi diákszövetség e nyári genfi kongresszusán egy Toulouseban tanuló román diák azt proponálta, hogy a legközelebbi kongresszus vitáinak tárgya a békerevizió jogi és gyakorlati lehetőségének problémája legyen. Talán nincs teljesen összefüggés nélkül ezekkel a tényekkel a román kultuszminisztériumnak az az intézkedése, mellyel »ismeretlen okokból« felére csökkentette le ez évre a franciaországi román ösztöndijak számát, anélkül, hogy azt más államokban is csökkentette volna. Franciaországban ez év tavaszán egy érdekes és általánosan felkarolt mozgalom indult meg az egyetemi diákság körében az »Union des Jeunes Européens«, azzal a céilal, hogy az ott élő bel- és külföldi diákságot egymáshoz közelebb hozza és bizonyos irányban propagativ tevékenységet folytasson. Genfben alkalmam volt találkozni e mozgalom vezetőjével. Természetesen a magyar ügy iránti véleménye érdekelt elsősorban. »Én mindig megdöbbenek — felelte egy kicsit elkomorodva — ha Középeurópa térképére tekintek és mindig bizonyos szorongással futom át az újságoknak azt a rovatát, amely az Önök viszonyaival foglalkozik. A szertelen és felelőtlen cselekvést az egyének életében erkölcstelennek, bűnnek tekintik, az államok életében ezt — Talleyrand szavaival — diplomatikusan letompítva »tévedésnek« nevezik. Nevezzük tehát egy tévedésnek a trianoni szerződést. Nekünk, franciáknak is sok pénzünkbe és csalódásunkba került ez a tévedés. És az az érzésem, hogy ezek a tévedések sokkal súlyosabban esnek a latba, mint a bűnök és vétkek. S az utódok vállaira is legalább oly súlyosan és fatálisán nehezednek, mint ahogy az apák nagy bűnei nyomják a fiuk lelkét.« Ifj. dr. Birkás Géza. Idegenforgalmi kongresszus Rómában A Magyar Külpoliiika számára irta TÁBORI KORNÉL Róma, október. Magyarországot speciálisan érdeklő nemzetközi problémák is szóbakerültek a hivatalos idegenforgalmi szervek kongresszusán, amely Európa csaknem minden országának részvételével folyl le Rómában. Suvich az idegenforgalom erejéről. Magyarország régi kiváló barátja: dr. Suvich mondotta a Ministero della Agriculíura e Foreste nagytermében a megnyitó beszédet. Amint tudjuk, Suvich a népszövetség pénzügyi bizottságának elnöke és ebben a reánk nézve sorsdöntő minőségében a minap újra Budapesten tartózkodott. Suvich egyúttal a példásan fejlett olasz idegenforgalom vezére, kormánybiztosa. Értékes beszédében kifejtette, hogy az idegenforgalmi propaganda nemzetközi szervezete elsősorban a kölcsönös munkára és támogatásra épült. \z a reform, amelyet Mussolini az uj olasz kormánybiztossággal nemrég valósított meg, mutatja, hogy itt milyen óriási jelentőségei tulajdonítanak az idegenforgalomnak. De egyúttal azt is, hogy ebben a nehéz időben is biztosra veszik az újra való föllendülést, amelyet most előkészitenek. Az idegenforgalom területe olyan széleskörű, mint semmi más és csaknem minden hivatalos és igen sok magánszervvel fontos kapcsolatai vannak. Manapság egyes országok az izolálásra törekszenek, amelyet néhol talán a szükség kiván meg. De az idegenforgalom, amely óriási tömegeket visz egyik országból a másikha egészséges reakció az izolálás célzata ellen. Ezért hát az idegenforgalmat minden tendencia ellen, amely korlátozhatná, védeni kell. Nagy erkölcsi erő ez és hatalmas hid a népek közt. Jelentős elemmé válhatik a morális újjáépítésben, amelyre a világnak éppúgy szüksége van, mint az anyagi fejlődésre. Az utazás már nem privilégium. Dr. Junod Alberl v. miniszter, a Schweizerische Verkehrszentrale vezetője és a kongresszus elnöké uj érvékel sorolt fel az idegenforgalmi szervek együttműködése mellett. Ma már az idegenforgalom nemcsak kevésszámú személy luxusa és féligmeddig privilégiuma, hanem mindenütt impozánsan növekszik a terrénuma, mert a réginél sokkal több ember akar és képes más országokai megismerni, utazni. A kongresszusi munkál nyomban az ünnepi megnyitó után elkezdték. Van Devenler vezértitkár (Hága) a barcelonai kongresszus jegyzőkönyvét és a január végén Zürichben tartott albizottsági ülés rapportját mutatta be. majd a különböző országok kiküldöttei ismertették az idegenforgalom jelentékenyebb változásait. Altmayer Louis (Párizs) a francia Office National de A Magyar Köztisztviselők Arucsarnoka megnyílt! ========= Budapest, IV., Kossuth Lafos-utfca 9.