Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - Hol van államalkotó erő a Duna-medencében?

1«>Sf ok'óber MAGYAR KtlJ'OMTIKA 5 világot és több mint 300 ezer példányban vitték szerteszéjjel a magyar kérdés ismertetését. Könyveivel a magyar problémát annyira ismertté tette, hogy külföldi tudósok, irók és publicisták foglalkozni kezdtek a magyar kérdéssel s állandóan igen sok külföldi kereste fel Magyarországot és a Magyar Revíziós Ligát, hogy a helyszínen tanulmányozzák a magyar problémát s hazatérve részben könyveket irnak, részben előadásokban és cikkekben számolnak be a látottakról és tapasztaltakról. így már igen sok külföldi irt könyvet Magyarországról s a revíziós kérdésnek külföldön hatalmas irodalma van. A Liga feldolgozza a trianoni kérdéssel kapcsolatos összes problémákat. Ugyanis a Liga sok külföldivel áll levelezésben, sokan kérnek tőle anyagot könyvek írására, ujságcikkek elhelyezésére, előadások tartására s a Liga minden ilyen kérésnek eleget tesz. Csak jellemzésképen emiitjük meg, hogy folyó évi május hó \-től szeptember hó l-ig 187 külföldi kért a Magyar Revíziós Ligától olyan anyagot, könyvek Írására, ujságcikkek elhelyezése és előadások céljából, amely anyag még nem látott napvilágot. Emellett a Liga külföldi előadásokat és felolvasásokat is rendeztet. A Magyar Revíziós Liga több kiváló tagja járta a külföldi államokat és tartott felvilágosító előadásokat. így pl. Eckhardt Tibor Amerikában 44 városban tartott 55 előadást és előadási anyagát ma 22 amerikai egyetemen tanítják. Nagy eredményeket érnek el a Liga külföldi titkárságai is, így Hordósy Iván, a Liga londoni titkára az elmúlt év folyamán Skócia 11 városában tartott előadást s a folyó ébven 22 angol városban hívták meg előadás tartására. Hasonlóképen számos előadást tartottak a Liga svájci, franciaországi, olaszországi, hollandiai és amerikai titkárai is semellett ottani állampolgárokat megnyertek előadások tartására. Nagy munkát végeznek a Liga titkárságai azáltal is, hogy az egyes államokban magyarbarát egyesületekben tömörítik a magyar kérdéssel foglalkozó külföldi állampolgárokat. E magyarbarát egyesületekben tömörült külföldiek széleskörű tevékenységet fejtenek ki a magyar ügy érdekében. Nagy munkát végzett a Liga Franciaországban is, ahol különösen a 40 évesek, a legerőteljesebb francia generáció karolta fel a magyar revíziós törekvéseket. A Liga svájci titkársága különösen a Népszövetséggel kapcsolatosan és a kisebbségi kérdésben végez igen értékes munkát. A Liga olyan nagy eredményeket ért el, hogy a kisantant-államok kénytelenek voltak ellensulyozásképen revizióellenes ligákat szervezni. A revíziós mozgalom következménye, hogy a magyar nép ma már kikerült abból a sötétségből, amellyel ellenségei erőszakkal elborították a magyar igazságot a világ elől. Ma már minden magyar embernek látnia kell, hogy a magyar kérdés hatalmasan előretört az egész világon és hogy a revíziós mozgalom a magyar népnek a külföldön megbecsülést szerzett. S ha a magyar nép továbbra is kitart az egyetlen magyar cél mellett, ha nem áll meg a iél munkánál, akkor törekvéseit siker koronázza. /Hol van államalkotó erő a Duna-medencében ? Irta: Török Árpád A revízió mint olyan ma már nem erkölcsi probléma, jóformán a békekötés pillanatában sem volt már az, hiszen Millerand kísérőlevelében világosan elismerte, hogy igazságtalanság ért bennünket és ezzel elismerte erkölcsi jogunkat a revízióhoz. Ha erkölcsi jogot automatikusan lehetne tételes nemzetközi joggá alakítani, a revízió problémája már elintézést nyert volna, mert bátran mondhatjuk, hogy a világ közvéleménye, csekély kivétellel, elismerte annak jogosultságát. Ezzel azonban a revizió quantitativ kérdése még nem nyert elintézést — elvben sem. Hol legyenek az uj határok? A magyarlakta vidék nagyon határozatlan fogalom, mert hiszen magyarok majd mindenütt a határszéleken is laknak. Az erkölcsi kérdés itten még nincsen véglegesen tisztázva, a világ közvéleménye még nem tudja milyen alapon döntsön azon vidékekről, melyeknek lakossága a zárt magyar nyelvterülettel nem függ össze. Akármilyen legyen is a döntés, ezeknek a részeknek a hovatartozandósága fájdalmas sebet fog ütni azoknál, akik tőlük elesnek. Nem lehet olyan határokat húzni, hogy kisebbség vissza ne maradjon. A kérdés már most az, vájjon magyar uralom alá kerüljön az utódállamok népének egy része, vagy fordítva. A kultúrfölény kétségtelen erkölcsi alapot jelent a mi részünkre, van azonban a kérdésnek még egy oldala, mely éppen napjainkban nyer mind nagyobb jelentőséget és amely majdan egy uj erkölcsi mértéket nyújt a revizió quantitativ eldöntéséhez is és ez a kérdés, vájjon melyik részen van a nagyobb államalkotó és államfenntartó erő} Trianon után még nem lehetett tudni, hogy az uj államok lesznek-e és mennyire képesek az előttük álló állampolitikai feladatokkal megbirkózni? Képesek lesznek e a történelmileg, fajilag és kultúrájukban különnemű részeket egy uj állameszme szintézisében összefogni? A békét diktáló hatalmak ezt a képességet előlegezték nekik, abban a hiszemben, hogy a közös fajiság elég állam alkotó erő lesz. Ez már magában véve hamis kiindulási pont volt, mert hiszen fajiság és nemzet nem azonos fogalmak. I fajiság lehet egy nemzet alapja, ámde a kultúra, az államépités pedig kulturtermék, nem a fajnak, hanem közvetlenül a nemzetnek a teljesítménye. Csehek és tótok, szerbek és horvátok egyazon fajhoz tartoznak, de azért nemzeti létükben nem azonosak. A feladat, mely elé az uj államok kerültek, annál súlyosabb volt, mert hiszen még abban sem voltak egyneműek, amiben egyneműnek tételeztettek fel : nemzetiségükben. A valóság alaposabb ismerete mellett a nagyhatalmaknak nem lett volna szabad ennyi bizalmat előlegezniük. Ha azonban az uj államoknak mindennek dacára sikerült volna ezzel a feladattal megbirkózni, ha megtalálták volna állameszméjük szintézisét, akkor — ezt be kell vallanunk — egyben bizonyos erkölcsi alapot is szereztek volna uj létükhöz. Nekünk a múltra való hivatkozással félre kellene állanunk, mert hiszen bebizonyosodott volna, hogy a Kárpátok koszorújában más népek is képesek államot alkotni, mely, ha nem A MAGYAROK LEGKEDVELTEBB TALÁLKOZÓHELYE : HOTEL CEMTRALE TRIESTE, VIA ROMA 9, Tulajdono e: BARTOSS GYULA, a Magyar Kör alelnök-