Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - A somogyi gazdasors Trianon után

18 MAGVAK KÜLPOLITIKA 1031 július szükséges cikkeknek (olaj, petróleum, benzin, gépalkatrészek stbj beszerzése is előnyösebben és olcsóbban eszközölhető. A nagy tételben történő vásárlásoknál u. i. a szövetkezet a legnagyobb előnyöket tudja a szövetkezet gazdatagjainak biztosítani. 5. A tárházszövetkezet jól berendezett velőmaglisztitó gépeivel egyes kiadási tételekből olyan vetőmagot adhat vissza uradalmaknak, közép- és kisbirtokosoknak, amelyek termelése egy-egy meghatározott körzetben a legjobb és amelynek értékesítése a legkönnyebb. 6. A tárházszövetkeizet működési körzetében a termelésben is irányító munkát végezhet épp az 5. pontban emiitettek alapján és felkarolhatja egyes meghatározott vidékeken különösen jövedelmezően termelhető mezőgazdasági terményeknek — pl. étkezési burgonyának, exportképes fehér babnak stb. — termelését. Most, amikor a napilapoknak is állandó témája a minőségi búzatermelés, amikor az annyira szükséges és hasznos márkázási törvény módot és lehetőséget biztosi tarra, hogy a külföldi piacon olyan magyar áru jelenjen meg, amely a magyar termelőnek elismerést szerez. Foglalkozzunk a tárházszövetkezeti termelés és értékesítés problémájával mint olyannal, amely egyik utja, módja a segítségnyújtásnak a magyar gazda jobb termény értékesítéséhez. Ha igy cselekszünk, a magyar külpolitikának leszünk hasznos szolgálatot. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara az 1920. évi XVIII. t.-c. alapján a 4 alsódunántuli vármegyére (Baranya-, Somogy-, Tolnaés Zala) kiterjedő hatáskörrel Kaposvár székhellyel 1922. évi július 9-én alakult meg azért, hogy a törvény alapján ennek az országrész gazdaközönségének érdekeit hatóságokkal, minisztériumokkal kapcsolatban védelmezhesse és célszerű intézkedésekkel a mezőgazdaság haladását és fejlesztését szolgálja. A mezőgazdasági kamara voltaképen csak a felső foka ezen országrész törvényes mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetének, amely a jegyzőségenként alakitott úgynevezett községi mezőgazdasági bizottságokból alólról felfelé kiindulva a járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokon keresztül összpontosul, mint felsőfokú szervezetben, a kamarában. Nem célunk, hogy itt a mezőgazdasági kamara szerteágazó tevékenységét taglaljuk, — amely kiterjed a gazdaközönség érdekeivel kapcsolatos minden néven nevezendő tevékenységre, — csak Kaposvár város szempontjából emeljük ki az intézmény különös jelentőségét, amely ezt az amúgy is centrálisán fekvő és fejlődő várost gazdasági jelentőség tekintetében még erősebben kiemeli az alsódunántuli városok közül. A kamara elnöki tanácsa, igazgató választmánya, közgyűlése, szakosztályai és bizottságai évente számtalan ülést tartván, ezáltal a város forgalma is erőteljesen nőtt. A kamara mintegy 20 főnyi tisztviselői kara és a kamarával kapcsolatos intézmények mind hozzájárulnak a város jelentőségének emeléséhez. A kamara, — amely megalakulásakor néhány bérelt szerény szállodai szobában kezdette meg működését, — ma már diszes saját székházzal, rendelkezik, amelyet 1929. évben vásárolt és amelynek emeleti helyiségeit az irodahelyiségek foglalják el, mig a földszinti helyiségek tisztviselői lakásokul szolgálnak. A kamara megalakulásakor gróf Hoyos Miksa németladi, somogymegyei földbirtokos választatott meg egyhangúlag a kamara elnökévé, ki ezen tisztet 1929-ben országos kamarai elnökké történt megválasztása után egy évig viselte, állandóan a 4 vármegye gazdaközönségének legteljesebb bizalma által övezve. Nagy országos elfoglaltsága folytán bekövetkezett AZ ALSÓDUNÁNTULI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA lemondása után a kamara közgyűlése gróf Benyovszky Móric siklósi, baranyamegyei nagybirtokost választotta meg elnökévé, ugyancsak egyhangú választással, aki szeretetreméltó egyéniségével és fáradhatatlan ügybuzgalmával nagyban hozzájárul ezen Kaposvár város szempontjából is kimagaslóan fontos intézmény további fejlesztéséhez. A kamara első igazgatója Horváth Jenő, a kalocsai érsek gazdaságainak jelenlegi tanácsosa volt, akinek 1928-ban történt nyugalomba vonulása után Kiss Elemér gazdasági tanácsos választatott meg igazgatóvá, aki jelenleg is intézi a kamara adminisztrációját. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés Fenyő Miksa nyilatkozata Az uj magyar—osztrák kereskedelmi szerződést a két kormány megbízottai a minap Bécsben aláírták. Az uj szerződés mindenekelőtt életbelépteti az 1922. évi alapszerződés általános részét, továbbá a vámkartelre vonatkozó megállapodást, valamint az állalegészségügyi egyezményt. A tarifális megállapodások azon az elven jöttek létre, hogy az osztrák mezőgazdasági termelésnek megfelelő védelem nyujtassék a magyar kiviteli érdekek veszélyeztetése nélkül. Megkérdeztük Fenyő Miksa, országgyűlési képviselőt, a GyOSZ igazgatóját, aki az uj szerződéssel kapcsolatban a következőket mondotta: — A július 15-én életbelépő magyar—osztrák szerződés egyelőre kisérletet jelent, még pedig nagyon komoly és figyelemreméltó kisérletet a két szomszéd állam forgalmának barátságos rendezésére az eddigitől bizonyos mértékben eltérő alapokon. Aki tudja, hogy Magyarország és Ausztria forgalmának vámpolitikai rendezése milyen nagyjelentőségű elvi kérdést, bonyolult részletkérdéseket vet fel, amelyeket nemcsak önmagukban, de különböző kihatásaikban, másrészt kereskedelempolikai vonatkozásaiban is gondosan és körültekintően kell mérlegelni: az csak a legnagyobb méltánylással emlékezhetik meg arról a hónapokig tartó nehéz munkáról, amelyet az osztrákokkal tárgyaló magyar delegáció, élén Nickl Alfréd rendkívüli követtel végzett. — A munka egész menete — annak alapján mondom, hogy volt alkalmam beletekinteni — azt a megnyugvást adhatja, hogy az adott viszonyok között nemcsak törekedett az elérhető legjobbra, hanem valóban sikerült neki ezt a kisérletet ugy megszerkeszteni,