Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - A somogyi gazdasors Trianon után

1931 július ll.Kil'AK KÜLPOLITIKA 19 hogy a sikerre nézve nekünk is és tegyük hozzá, Ausztriának is kedvező kilátásokat nyújthat. — Természetes, hogy végleges Ítéletet erről a kérdésről — ame­lyet a maga egészében még nem ismerünk — s a benne foglalt nj témákról csak akkor mondha­tunk, ha az életbeléptetés óta bi­zonyos idő már elmúlt és a forga­lom alakulására nézve megfelelő adatok állanak rendelkezésünkre. Amit a most publikált kommüniké és Bud János kereskedelmi mi­niszter nyilatkozata a kérdésről mond, annak lényegét abban lá­tom, hogy a két állam közti for­galmat olcsó exporthitellel és más kedvezményekkel oly nuklon moz­ditja elő, hogy a magyar agrár­kivitel Ausztriába és az osztrák ipari kivitel az eddiginél kedve­zőbb poziciót ér el. — Ipari szempontból szemlélve a kérdést, döntőnek azt találom, hogy vájjon tényleg sikerül-e ma­gyar agrárexportot kedvezőbb helyzethez, kedvezőbb árakhoz se­giteni. Ettől függ a mezőgazdasági termelésben érdekelt lakosság vá­sárlóképessége és ez, illetve ennek megerősödése, hiszem, hogy lénye­ges mértékben fog kihatni ugy a belföldi ipari produkcióra, mint az importra. Tudomásom van arról, hogy a magyar delegáció igyekezett meg­felelő intézkedéseket létesiteni a magyar termelés érdekében és ál­talában igyekezett minél szűkebbre elhatárolni a veszélyes zónákat. A békerevizió gazdasági leientősége Mikor Hoover grandiózus terve a világsajtó hasábjain napvilágot látott, a sajátságos véletlen folytán elébünk került egy igen érdekes cikk, amelyet Vasszy György fő­igazgató már évekkel ezelőtt bo­csátott közre — s amelyben a békerevizió gazdasági jelentőségé­vel foglalkozik — ugyanazon a szemszögből nézte ezt, mint amely­ből Hoover elnök kiindult. Ennek a két elgondolásnak frap­páns összetalálkozása adja meg ne­künk az impulzust arra, hogy Vasszy kormánytanácsos, főigaz­gató cikkét ismertessük, akinek nagyszerű elgondolását Hoover most elszánt energiával valósitotta meg. »A békerevizió kérdése világ­kérdés: az egész emberiség nagy problémája. De a békerevizió csak részben magyar kérdés: javarész­ben világkérdés. A békerevizió azonban két részből áll: területi és gazdasági révizló. A területi revi­zió az egész világ érdekeltsége. A győző és legyőzött, a semleges szomszédok és a távol Fekvő hábo­riltvisélt nemzetek bonyodalmas és súlyos problémája. Ennek a kér­désnek a bolygatása egy világve­szedelmet rejt magában, amelynek felidézése a vállalkozóra nézve fel­tétlenül a »capitis deminutio kö­vetkezményével járna. A világpoli­tika mai atmoszférájában min­denki félti a bőrét ettől a világ­veszedelemtől s minden nemzet és állam irtózik ennek felelősségétől, mert tudatában van a következmé­nyeknek. Tehát mindenki a béke megszilárdításán fáradozik, hogy a békés munka eredményeivel elő­készíthesse azokat a lelki előfelté­teleket, amelyek szükségesek egy nyugodt, belátásosabb és megér­tőbb korszak megnyitásához. Aki tehát a békerevizió munká­ját és világügyét előbbre akarja vinni, annak előbb teljesen kon­szolidált gazdasági, megélhetési vi­szonyokat, rendezett pénzügyeket, nemzethü és pártpolitikai viszá­lyoktól mentes társadalmat, nem­zeti, állami, kulturális ós gazda­sági nemzeti egységet és összefo­gást kell létesitenic, hogy nyugod­tan követelhesse — akár az egész emberiség nevében is — az igaz­ságtalanságok jóvátételét. Hogy azonban ezt a belső teljes konszolidációt elérhessük, az ösz­szes nemzetek javát szem előtt tart­va, követelnünk kell előbb és első­sorban a gazdasági revíziót. Kö­vetelnünk kell és a követelés el­érése érdekében szövetkeznünk kell a világ minden nemzetével, hogy: 1. Töröljék az összes háborús tartozásokat. 2. Az egyenlő és minden államot egyformán kötelező leszerelést. 3. A népszövetségben való egyenlő és egyenrangú képviselet létrehozását. 4. Az ipar és kereskedelem, va­lamint a személyi forgalom korlát­lanná és teljesen szabaddá télelél, minden országban. 5. A pénz és áruforgalom egysé­ges szabályozását minden állam­ban. 6. A munkaalkalom keresését és vállalását mindenütt és mindenki számára biztositani. Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. Igazgatóság: Budapest, V.., Mária Valéria-utca 11. Képviseletek : München, Wien, Bukarest, Zimony, Belgrád és Szófia I. Személyforgalom: 1. Budapest—Pozsony—Wien. 2. Budapest —Mohács. 3. Budapest—Visegrád—Dömös —Esztergom. 4. Átkelési járatok: Buda­pesten és Visegrád—Nagymaros között. Szolnok—Csongrád, Csongrád és Szeged között. II. Teheráruforgalom: Az egés.: Dunán és annak hajózható mel­lékfolyóin. Csak ez az ul lehet alkalmas arra, hogy megoldjon politikai, tár­sadalmi, nemzetiségi, vallásfeleke­zeti, kulturális és egyéb nemzeti főbenjáró problémákat. Az önzés, elszigeteltség és irigység sugalta politika csak tetézni fogja a bajokat. A békediktátumokat a gyűlölet sugalta: a gyűlölet pedig rossz tanácsadó. A gazdasági élet fellendítésével meg kell teremteni azt a lelki atmoszférái, amely el­enyészted a gyűlöletet s megnyitja az utat egy igazságosabb és meg­értőbb élet számára, mert a mai állapot sokáig nem tarthat ujabb és nagyobb bajok felidézése nélkül A békerevizió gazdasági részének megoldása után az államok költ­ségvetésüket a felére redukálhat­ják. E pillanatban megszűnik min­den gazdasági válság és megindul az életei fenntartó munka. < Ami akkor pusztába kiáltott szó volt, most talán Hoover hatalmá­val a megvalósulás útjára indul. R. E. A BSzKRt beszámolója és közgyűlése Ma tartotta közgyűlését a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvény­társaság s a vezetőség ebből az al­kalomból terjedelmes kötetet tevő be­számolóban nyújt részletes tájékozta­tást működéséről. Érdekes ez a jelen­tés, mert visszatükrözi a város köz­lekedéspolitikai helyzetét is. .Megtudjuk a jelentésből, hogy arány­lag olcsó a villamos, mert nálunk az átszállójegy 24 fillér, viszont Ber­linben és Hamburgban 34, Drezdá­ban 27.2 és Bécsben 25.6 fillér. A budapesti díjtétel tehát a békebeli­nél 3ö százalékkal alacsonyabb. A jelentés lététenként kimutatja azo­kat a szolgáltatásokat, amelyekéi a BSzKRT különböző címeken teljesí­tett a székesfővárosnak. Ezek értéke végösszegben kereken 10.8 millió pen­gő. Beszámol végül a jelentés az 1930. év pénzügyi eredményeiről. A székes­főváros részére beszedett közlekedési adóval együtt (31,31."). 127 pengő volt a társaság bevétele, a kiadások pedig 61,177.(HS(S pengőt lettek. A tiszta nye­reség lehál 167.739 pengő, melynek feloszlására nézve javasolta az igaz­gatóság, hogy a társaság a szabály­szerű tartalékolások után osztalék é> fclülosztalék cimén részvényenkint 11 pengőt űzessen a fővárosnak, ember­baráti és közművelődési télokra pe­dig 12.500 pengői juttasson. * A Budapest Székesfővárosi Közle­kedési Részvénytársaság június 30-án

Next

/
Thumbnails
Contents