Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - A somogyi gazdasors Trianon után

1931 július ll.Kil'AK KÜLPOLITIKA 19 hogy a sikerre nézve nekünk is és tegyük hozzá, Ausztriának is kedvező kilátásokat nyújthat. — Természetes, hogy végleges Ítéletet erről a kérdésről — amelyet a maga egészében még nem ismerünk — s a benne foglalt nj témákról csak akkor mondhatunk, ha az életbeléptetés óta bizonyos idő már elmúlt és a forgalom alakulására nézve megfelelő adatok állanak rendelkezésünkre. Amit a most publikált kommüniké és Bud János kereskedelmi miniszter nyilatkozata a kérdésről mond, annak lényegét abban látom, hogy a két állam közti forgalmat olcsó exporthitellel és más kedvezményekkel oly nuklon mozditja elő, hogy a magyar agrárkivitel Ausztriába és az osztrák ipari kivitel az eddiginél kedvezőbb poziciót ér el. — Ipari szempontból szemlélve a kérdést, döntőnek azt találom, hogy vájjon tényleg sikerül-e magyar agrárexportot kedvezőbb helyzethez, kedvezőbb árakhoz segiteni. Ettől függ a mezőgazdasági termelésben érdekelt lakosság vásárlóképessége és ez, illetve ennek megerősödése, hiszem, hogy lényeges mértékben fog kihatni ugy a belföldi ipari produkcióra, mint az importra. Tudomásom van arról, hogy a magyar delegáció igyekezett megfelelő intézkedéseket létesiteni a magyar termelés érdekében és általában igyekezett minél szűkebbre elhatárolni a veszélyes zónákat. A békerevizió gazdasági leientősége Mikor Hoover grandiózus terve a világsajtó hasábjain napvilágot látott, a sajátságos véletlen folytán elébünk került egy igen érdekes cikk, amelyet Vasszy György főigazgató már évekkel ezelőtt bocsátott közre — s amelyben a békerevizió gazdasági jelentőségével foglalkozik — ugyanazon a szemszögből nézte ezt, mint amelyből Hoover elnök kiindult. Ennek a két elgondolásnak frappáns összetalálkozása adja meg nekünk az impulzust arra, hogy Vasszy kormánytanácsos, főigazgató cikkét ismertessük, akinek nagyszerű elgondolását Hoover most elszánt energiával valósitotta meg. »A békerevizió kérdése világkérdés: az egész emberiség nagy problémája. De a békerevizió csak részben magyar kérdés: javarészben világkérdés. A békerevizió azonban két részből áll: területi és gazdasági révizló. A területi revizió az egész világ érdekeltsége. A győző és legyőzött, a semleges szomszédok és a távol Fekvő háboriltvisélt nemzetek bonyodalmas és súlyos problémája. Ennek a kérdésnek a bolygatása egy világveszedelmet rejt magában, amelynek felidézése a vállalkozóra nézve feltétlenül a »capitis deminutio következményével járna. A világpolitika mai atmoszférájában mindenki félti a bőrét ettől a világveszedelemtől s minden nemzet és állam irtózik ennek felelősségétől, mert tudatában van a következményeknek. Tehát mindenki a béke megszilárdításán fáradozik, hogy a békés munka eredményeivel előkészíthesse azokat a lelki előfeltételeket, amelyek szükségesek egy nyugodt, belátásosabb és megértőbb korszak megnyitásához. Aki tehát a békerevizió munkáját és világügyét előbbre akarja vinni, annak előbb teljesen konszolidált gazdasági, megélhetési viszonyokat, rendezett pénzügyeket, nemzethü és pártpolitikai viszályoktól mentes társadalmat, nemzeti, állami, kulturális ós gazdasági nemzeti egységet és összefogást kell létesitenic, hogy nyugodtan követelhesse — akár az egész emberiség nevében is — az igazságtalanságok jóvátételét. Hogy azonban ezt a belső teljes konszolidációt elérhessük, az öszszes nemzetek javát szem előtt tartva, követelnünk kell előbb és elsősorban a gazdasági revíziót. Követelnünk kell és a követelés elérése érdekében szövetkeznünk kell a világ minden nemzetével, hogy: 1. Töröljék az összes háborús tartozásokat. 2. Az egyenlő és minden államot egyformán kötelező leszerelést. 3. A népszövetségben való egyenlő és egyenrangú képviselet létrehozását. 4. Az ipar és kereskedelem, valamint a személyi forgalom korlátlanná és teljesen szabaddá télelél, minden országban. 5. A pénz és áruforgalom egységes szabályozását minden államban. 6. A munkaalkalom keresését és vállalását mindenütt és mindenki számára biztositani. Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. Igazgatóság: Budapest, V.., Mária Valéria-utca 11. Képviseletek : München, Wien, Bukarest, Zimony, Belgrád és Szófia I. Személyforgalom: 1. Budapest—Pozsony—Wien. 2. Budapest —Mohács. 3. Budapest—Visegrád—Dömös —Esztergom. 4. Átkelési járatok: Budapesten és Visegrád—Nagymaros között. Szolnok—Csongrád, Csongrád és Szeged között. II. Teheráruforgalom: Az egés.: Dunán és annak hajózható mellékfolyóin. Csak ez az ul lehet alkalmas arra, hogy megoldjon politikai, társadalmi, nemzetiségi, vallásfelekezeti, kulturális és egyéb nemzeti főbenjáró problémákat. Az önzés, elszigeteltség és irigység sugalta politika csak tetézni fogja a bajokat. A békediktátumokat a gyűlölet sugalta: a gyűlölet pedig rossz tanácsadó. A gazdasági élet fellendítésével meg kell teremteni azt a lelki atmoszférái, amely elenyészted a gyűlöletet s megnyitja az utat egy igazságosabb és megértőbb élet számára, mert a mai állapot sokáig nem tarthat ujabb és nagyobb bajok felidézése nélkül A békerevizió gazdasági részének megoldása után az államok költségvetésüket a felére redukálhatják. E pillanatban megszűnik minden gazdasági válság és megindul az életei fenntartó munka. < Ami akkor pusztába kiáltott szó volt, most talán Hoover hatalmával a megvalósulás útjára indul. R. E. A BSzKRt beszámolója és közgyűlése Ma tartotta közgyűlését a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság s a vezetőség ebből az alkalomból terjedelmes kötetet tevő beszámolóban nyújt részletes tájékoztatást működéséről. Érdekes ez a jelentés, mert visszatükrözi a város közlekedéspolitikai helyzetét is. .Megtudjuk a jelentésből, hogy aránylag olcsó a villamos, mert nálunk az átszállójegy 24 fillér, viszont Berlinben és Hamburgban 34, Drezdában 27.2 és Bécsben 25.6 fillér. A budapesti díjtétel tehát a békebelinél 3ö százalékkal alacsonyabb. A jelentés lététenként kimutatja azokat a szolgáltatásokat, amelyekéi a BSzKRT különböző címeken teljesített a székesfővárosnak. Ezek értéke végösszegben kereken 10.8 millió pengő. Beszámol végül a jelentés az 1930. év pénzügyi eredményeiről. A székesfőváros részére beszedett közlekedési adóval együtt (31,31."). 127 pengő volt a társaság bevétele, a kiadások pedig 61,177.(HS(S pengőt lettek. A tiszta nyereség lehál 167.739 pengő, melynek feloszlására nézve javasolta az igazgatóság, hogy a társaság a szabályszerű tartalékolások után osztalék é> fclülosztalék cimén részvényenkint 11 pengőt űzessen a fővárosnak, emberbaráti és közművelődési télokra pedig 12.500 pengői juttasson. * A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság június 30-án