Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - A somogyi gazdasors Trianon után

1Í31 július MAGYAR KÜLPOLITIKA 17 TKEZET A Gazdatárház Szövetkezet, mint a célirányos termelés és a helyes értékesítés alapja írta Rajczy Géza, kamarai iiikár A Magyar Külpolitika érdemes szerkesztősége arra kért, hogy a somogyvármegyei reviziós és gazdasági kérdésekkel foglalkozó száma részére valami olyan gazdasági kérdésről irjak, amely a vármegyével szoros összefüggésben van. Ha ennek a szíves felszólításnak megfelelni akarok, nem találok jobbat,mint a Barcson székelő Délmagyarországi Gazdatárház Szövetkezet létesítésének és munkakörének témáját. Ma, amikor a magyarság sorsa hasonló a viharzó tengeren hányódó hajó sorsához, megnyugtató és a jövőbe vetett bizalmunkat megerősítő jelenség az, hogy legjobbjaink megtalálják a veszélyben azt a helyes utat, megkeresik azokat a módokat, amelyekkel a mostani hihetetlenül súlyos gazdasági krizis idején is javítható a gazdasági helyzet. Magát a termelést ,, az értékesítési módokat és eszközöket kell aszerint megváltoztatnunk, ahogyan azt a trianoni kegyetlen békediktátum alapján megvalósítani lehet és ahogy annak átszervezését a változott külföldi értékesítési lehetőségek előírják. A termelésben, különösen azokban a termeivényekben, amelyekben kivitelünk van, a külföldi igényes fogyasztópiac a minőséget keresi. Ezt a minőségi irányzatot már a termelés megszervezésénél is figyelembe kell venni, de figyelemre kell méltatni ezt az értékesítés késdésében is. Tudvalevőleg az aratási időszakban úgyszólván a legnezebb a gabona értékesítése. Az egyik évadról a másikra megmaradt ó-gabonakészletek, főleg azonban a nagy árukínálat, melyet a tőkében elszegényedett gabonakereskedelem gyenge felvevő képessége kellőkép ellensúlyozni nem tud, az áraknak állandó esésében nyer kifejezést. Ilyen esetekben a készleteket a kereskedelem későbbi határidőre adja el (árbitrálja), mikor is kalkuláció tárgyává teszi kereskedelmi alapon a tárolási dijat, mancót, kamatot, üzleti hasznot stb. stb. Az áruba fektetett tőke cca 70°/o-át a kereskedelmi tárházak, illetve az azokat financirozó bankok adják, míg cca. 30o/0^kal a kereskedő van érdekelve. A gazdaérdekeket szolgáló tárházhálózat kiépítésével a gazda olcsó tárolási helyhez jutván, olcsó kamatozású lombardkölcsönnel ellátva, módjában lesz eladás esetén a feltétlen olcsóbb napiár helyett, későbbi határidőre adni termését. A fenti rövid összefoglalásban ismertetett két fontos tényező: a termés megfelelő megszervezése és az értékesítésnek a gazdaérdek szempontjából való felépítése, alapja a gazdatárház szövetkezés gondolatának. — A gróf Széchenyi nemzetség adott követendő példát arra, mi módon lehetséges a termelő gazdaközönség bevonásával gazdatárház szövetkezet létesítése. A tárház szövetkezetek létesítésével követjük a kanadai gabonapoolok munkáját, amelyek 7 és i/2 éven keresztül a legjobb gabonaárért való küzdelemben leghívebb segítőtársai voltak a kanadai farmereknek. Hogy ma a kanadai poolok sem tudják árszabályozó és árnivót tartó munkájukat kifejteni, annak nem a poolrendszer az oka, hanem a világszerte mutatkozó buzaíelesleg. Ez viszont szükségessé teszi annak a gondolatnak a megvalósítását, amelyet a londoni legutóbbi gazdasági konferencia vitájában az amerikai kiküldöttek elleneztek, nevezetesen, hogy az egész világ gabonatermelésének piaci helyzetét egy internacionális értékesítő szervezet irányítsa. A gabonatárház létesítésével annak megalapítói azon a helyes uton indultak meg, amelyen Németország már messze előttünk van, amikor áhami anyagi támogatással vásárolt a német gazdasági érdekeltség hatalmas méretű és teljesítményű malmokat, amelyeket szövetkezeti alapon központosított és összekapcsolt helyi szervezetű raktárházakkal, hogy a német termelők részére biztosítsa a jobb gabonaértékesítés lehetőségét. Minthogy a jelen közlemény megírása alkalmával az illusztris szerkesztőség részéről kimondottan somogyi vonatkozású gazdasági témák megírására kérettem fel, nem folytatom tovább világviszonylatban a szövetkezeti termelés és szövetkezeti értékesítés jelenlegi helyzetének ismertetését, ,visszatérek a most már sajnos, országhalárt jelentő Dráva folyó partján épült cca. 1200 vagon beraktározásra alkalmas Délmagyarországi .Gazdatárház Szövetkezel működésének jelentőségére. A barcsi tárházszövetkezet az'zlal a gondolattal alakult, hogy a kedvező vasúti kapcsolattal rendelkező vidék termelésének irányt ad és az értékesítésben segítségére lesz a gazdaközönségnek. Igazi hivatásának azonban csak akkor felelne meg a gazdatárház szövetkezet, ha nem elszigetelt jelenség volna egy ilyen gazdák bevonásával létesült tárház szövetkezet, hanem hálózatszerűén ki volna épitve ezen intézmény egész Csonka-Hazánk területén. Ezzel a megoldási móddal lehetne megbolygatni a mezőgazdasági termelésnél használt ipari cikkek árkartelét. Ha az egész ország területén hálózatszerűén megvalósított gazdatúrház s:ö\etkezelek utján történne nagg tételben a termelésnél szükséges ipari cikkeknek beszerzése, ugy a kartellszterü ármegállapítással szembe lehetne állítani az összesített igénylés erős fegyverét. , A tárház szövetkezeteknek munkássága a termelő gazdaérdek szempontjából az alábbiakban foglalható össze: 1. A gazda termését a tárházszövetkezet utján annál jobban tudja értékesíteni, minél több egyöntetű, azonos minőségű árut hozhat forgalomba. 2. A gazdatárház szövetkezet épp az előbb említett nagyobb tételek értékesítése folytán az elérhető legjobb árakat biztostihatja a gazdáknak. 3. A tárházszövetkezet a betárolt gabonára hitelt folyósithat. 4. A tárházszövetkezet utján történő és a termelésre