Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - A magyar kivándorlás 2. [r.]

1931 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 F B © Y E I 6 Májusi tanulságok Szerte a győztes államokban folyik a hadikészülődés. Csatahajók, tankok épülnek, légjárók százai gyakorlatoznak nagy városok fölött és Henderson, angol külügyminiszter szinte prófétai beszédben ecsetelte a minapában az eljövendő háború borzalmait. Mi, legyőzöttek, fegyvertelenül állunk e fegyveres világ közepette. Nincsenek fegyvereink, mintahogg a Gracchusok anyjának nem voltak éks zerei. Nincsenek fegyvercink. Mi, országunk évtizedei meghaladó gyásza után, nem vonultathatunk fel sem csatahajókat, sem légjárórajokat. Mi mérges gázokat sem gyárthatunk, hogy megtámadjuk megrablóinkat. És mégis ... A május tizenhetediki tízezrek méltóságteljes felvonulása megmutatta, hogy van valami, amit elvehettünk és el is vettünk legyőzőinktől. Elvettük tőlük — s ez ma már világos még ellenségeink előtt is — győzelmük erkölcsi alapját. Már nem fényeskedhetnek, mint eleinte tették, a szeplőtlen igazság fényes páncéljában. Már csak a rablók szerencséje az övék. Miénk a szenvedés krisztusi méltósága. Nincsenek tankjaink, nincsen ágyuparkunk, nincs hatalmunk: de igazság a mi ékünk, fegyverünk. A világ tudja ezt. Nincs hang a világpolitikában, mely a békeszerződések dicséretének szemérmetlenségét vállalná. Minden világpolitikus a békeszerződések felülbírálását és megváltoztatását véli a felelős vezetők legelső kötelességének. Látják a legyőzöttek igazát. Magában a legjobban érdelééit Franciaországban is egyre több hang hallatszik a békerevizió mellett. Akinek lelkiismerete van, nem lehet ellenségünk, aki nagyobb hatalmat ismer a durva anyagi erőnél, csak a mi pártunkra állhat. A mi szenvedésünk az isteni elv megsértése. Mi magasabban állunk, mint ellenségeink. Mi az igazság legmagasabb szférájában élünk, ahová semmiféle fegyver el nem ér. Ez a május tizenhetediki felvonulás tanulsága. (Pm.) Hogyan választ Románia? A romániai választások befejeződtek a szokásos módon, a kormány győzött mindenütt, ahol akart. A román ellenzéki és kisebbségi lapok hetekig oldalszámra közölték azokat az erőszakoskodásokat, amelyeket a kormány közegei elkövetlek és amelyek változatosságáról nyugati kulturcmbcinek fogalma sem lehet. A magyar párt mindössze lí mandátummal tért vissza a kamarába, holott a mult ciklusban 16 képviselője volt. A szenátusban eddig 6 magyar szenátor ült, most egyetlen egy, eltekintve Makay püspöktől, aki egyházi méltóságánál fogva tagja a szenátusnak. A községi és városi tanácsok szenátorválasztásán a Magyar Párt még a színtiszta székely megyékben sem tudott egyetlenegy helyet sem biztosítani magának. Ekkora magyar pusztítást még a hírhedt Brathanuféle liberális választásokon sem végzeit a kormányhalatom, pedig Romániában mindenki tudja azt, hogy Bratianu emberei sem voltak szentimentálisak. Jorga tanár, mint képviselő és legutóbb mint miniszterelnök is, ismételten elfogadható hangon nyilatkozott a kisebbségi érdekekről. A román politikusok legnagyobb része is jó barátságot és különösen gazdasági vonatkozásban a közeledést sürgeti Magyarország és Románia között. Ugy látszik azonban, hogy Romániában még a kormányhatalom sem jutott arra a kulturfokra, amelyről tisztán különbséget tudna tenni az Erdélybe betörő, regátbeli, vad, oláh katonának a ledöfött magyar áldozat kínjaiban örömét lelő, vad ösztöne és Románia életérdeke között. Vagy fontos a román kormánynak a magyar kisebbség közreműködése és ennek kapcsán közeledés és jó szomszédi viszony Magyarországgal, vagy nem. Ezzel a taktikával ugyanis semmiképen sem szolgálja a magának még jövőt jósoló Románia érdekeit, hanem inkább sírját ássa a román népnek, amelynek úgyis annyi félnivalója van ott az orosz »Vörös-tengcr« partján. Üü Dunagőzhajőzásí Társaság kőszénbányáinak elárusító hivatala Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. Telefon: 231-69 Szállít p éc s-s zabolcsi bányáiból : aprószenei gyáripari célokra ; mosott daraszenet üzemek részére, hol fokozott gőzfejlesztés céljából nagykalóriáju szén szükségeltetik külföldi szén pótlására; mosott dió- és kockaszenet, továbbá mosott szénből készül 5 kg-os brikettet kazán, gőzcséplőgép és gőzeke fűtésére; mosott szénből készült tojás* brikettet szobafütési célokra; mosott kovácsszenet kovácsolási célokra. Jutányos árak, pontos és gyors kiszolgálás. H I B i K »Megszabadítják« az orosz nőkel otthonuktól. Larin egyike annak a számos népboldogitónak, akinek sikerült valóságos fegyházzá tenni Oroszországot. Az orosz iparnak. — mondja Larin. — 800.000 munkásnőre van szüksége. Természetes, hogy a jelszó ki lévén adva, vakon végre is hajtják. így adták ki nemrégiben a jelszót, hogy nincs szükség parasztgazdaságokra, rekviráljuk el a parasztok állatait. A rekvirálás megtörtént s ennek következtében az orosz marhaállomány nagy része tönkrement, vagy a rekvirálók kezén, vagy a parasztoknál, akik a rekvirálás hirére nyakra-főre levágták állataikat. Hogy most emberekről, jobban mondva nőkről van szó, feleségekről és anyákról, az nem jöhet számitásba a szent jelszó mellett: Az orosz iparnak munkásnőkre van szüksége. A nyolcszázezernyi létszámhoz Moszkva. Pétervár, Kharkov. Nizsnijnovgorod és Tula ötszázezer főt szolgáltat, a hátramaradó háromszázezret egyéb nagyvárosokból verbuválják. E nőket, — mondja Larin, — mentesíteni kell a családi élet »terméketlen* munkájától. Csecsemőotthonokat kell felállitani három éven aluli, óvodákat nyolc éven aluli gyermekek számára, községi konyhákat, mosóintézeteket, >: ebédgyárakat«. Az igy »gondtalanná« tett nőket aztán tetszés szerint lehet odairányitani. ahol éppen szükség van rájuk. Ebből a tervből kíméletlenül és teljesen csak az első részt, az asszonyok verbuválását hajtják végre, a második rész, gondozó otthonok, konyhák felállítása, csak hizlalás és erőlködés, legjobb esetben torz próbálkozás marad. Az orosz nőknek, szovjetgondolkodás értelmében, »boldogok «-nák kell lenniök, amiért szerénynél is szerényebb otthonukból gyárakba hajtják őket, amiért nem gyermekük szavát, hanem gépek zakatolását kell lesniők s ahelyett, hogy összetartanák és gondoznák a családot, szét kell szóródniok a világ négy szeglete felé. Az összes Népek Egyesülésinek (A'l People A.ssociacion) magyarországi szervezete május 23-án a Park Klub előkelő termeiben igen jól sikerült tea-délutánt adott koncerttel egybekötve az Apa Budapesten tartózkodó angliai delegátusainak liszteletére, akik a Népszövetségi Ligák Uniójának budapesti kongresszusára érkeztek. Kreszné Drcwett Nóra, aki Amerikában, Angliában közkedvelt zongoraművésznő, Bach, Scarlatli, Dohnányi és Chopin darabjainak előadásával ragadta magával az előkelő hallgatóságot, Nagy Margit, a m. kir. Operaház tagja pedig a Figaró házasságának nagy áriájával