Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - Nem akarom, hogy zászlónk továbbra is igazságtalanságot takarjon! Roux francia publicista a trianoni béke reviziójáért

1931 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 /»Nem akarom, továbbra is igazsági V Roux francia publicisia a Párizs, június. Nem hiszem, hogy akadjon magyar ember, akinek kételyei volnának aziránt, hogy reviziós törekvéseinket előbb-utóbb siker fogja koronázni. De ha mégis találtatnék ilyen kishitű magyar, Franciaországba kellene eljönnie, hogy a reviziós gondolat térhódításáról Trianon tőszomszédságában, a kis-entente szövetségesének földjén meggyőződve mentsen bizalmat a jövőre, hogyha ügyünk igazságos voltában és nemzetünk történelmileg beigazolt képességeiben erre elegendő alapot nem talált volna. El sem képzelhetünk biztatóbb jelenséget annál, hogy a franciák közül egyre többen emelnek szót a trianoni béke ellen, hiszen jól tudjuk, hogy Trianon nagyriszt francia politikusok alkotása, akik abban a hiszemben mozditották elő országunk megcsonkítását, hogy ezzel hazájuk érdekeit szolgálják; az pedig vitán felül áll, hogy a trianoni békét eddig is csak francia támogatással tudták szomszédaink változatlanul fenntartani. Azt is tudja mindenki, hogy Franciaország ma Európa vezető nagyhatalma, melynek hozzájárulása nélkül a Duna-menti határok módositása békés uton keresztül nem vihető. S lám mind többen és többen állnak Franciaországban a magyar ügy mellé, nemcsak azért, mert felismerték a velünk szemben elkövetett igazságtalanságot, hanem azért is, mert a békereviziót francia szempontból, a francia érdekek szemszögéből nézve szükségesnek tartják. Bátran állithatjuk, hogy mindazok, akik Magyarországot megismerik, vagy lelkiismeretesen tanulmányozzák a magyar kérdést, belátják a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát s elitélik a trianoni béke rendelkezéseit, melyek igazságérzetüket sértik. Mert ne higyjük, hogy Trianon a francia nép jóváhagyásával jött létre; a francia nép igazságszerető, ellensége mindenféle elnyomásnak, de tájékozatlan a középeurópai viszonyok felől. Egyes politikusokat és a párizsi sajtót terheli a felelősség azért, hogy a valóságot elleplezték és elleplezik még ma is a francia közönség elől. De az igazság igy is utat tör magának. A Magyar Reviziós Liga felvilágosító munkája, francia barátaink erőfeszítései nem maradnak hatás nélkül. Mind sűrűbben fordul elő, hogy egy-egy előadás, cikk vagy könyv keretében helyes megvilágításban szerepel a magyar kérdés s utalás történik az egyetlen gyökeres megoldási módra: a revízióra is. Csak röviddel ezelőtt számoltunk be René Dupuis-nek »A magyar probléma ci/mmel megjelent könyvéről, melyben a szerző a határok revizióját is sürgeti. A napokban a magyar reviziós gondolat előnyomulásának ujabb bizonyságát kaptuk a Plans nevü párizsi folyóirat cikkeiben és Georges Roux »Reviser les traités cimü müvében. Gcorges Roux jogász és nagyműveltségű publicista, aki úgyszólván egész Európát bejárta, hogy kontinensünk vitás területi kérdéseit a helyszínen tanulmányozza. Georges Roux vizsgálódásában elsősorban a béke érdekét tartja szem előtt. Mint francia tisztában van azzal, hogy hazájának terjeszkedési és gyarapodási vágyai nem lehetnek: elérte már az elérhetőt, tehát a háborúval csak veszíthetne; mint európai attól tart, hogy a háború Európa végpusztulását hogy zászlónk alanságot takarjon!« frianoni béke revíziójáért jelentené: »Mi mást hozhatna egy ujabb háború — kérdi —, mint forradalmat és moszkvai bolsevizmust? Ha erre kerülne a sor, utolsó óráidat fogod élni, Európa, mielőtt az ázsiai reváns csapásai alatt összeomlanak Egyetlen lehetőséged van még arra, hogy megszervezd magad a békeszerződések békés revíziója, a nemzeteket elválasztó ósdi visszásságok leszerelése utján. Mélyen átérzett felhívást intézek honfitársaim józan belátásához. Ha mégsem követnék az ész és az igazság szavát, a béke kapui örökre bezáródnának a forradalom, háború, pusztulás és halál martalékává lett Európa előtt.«. Ez a konklúziója, melyet ugyanaz az őszinteség jellemez, mint egész müvét elejétől végig. Nem a cél érdekében festi falra az ördögöt, a jövő háború rémét, hanem a legégetőbb reviziós problémák alapos mérlegelése után logikusan állapitja meg, hogy a háborún kivül csak egy megoldás van: a revizió. S midőn látja, hogy ez elé a kedvező megoldás elé mennyi akadályt gördítenek, pesszimizmus fogja el: »Az emberek a Békétől a tizedrésziét megtagadják azoknak az áldozatoknak, melyeket nagylelkűen ajánlanak fel a Háborúnak. Semhogy egy területrészt önként visszaadjanak, a népek inkább fegyverrel fogják a sorsát eldönteni vagyonuk romjai és életük árán. Mindegyik szivesebben Pierre Lamour, kiváló francia publicista, a »Plans« c. folyóirat főszerkesztője.