Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 4. szám - Bethlen és Rothermere
A „Hungária Lloyd" angol nyelvű melléklettel. Márt • POI I 11 ki K ÜLP OL ITtk'AI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG A M AGYA'R REVÍZIÓS LIGA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ FŐSZERKESZTŐ HIVATALOS LAPJA FŐMUNKATÁRS PÉKÁR GYULA XI. évfolyam Budapest SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ 1930. szeptember Bethlen és Rothermere. Találkoztak. A napisajtó tudósításai részletesen elmondták a találkozó külsőségeit. Lord Rothermere, a Büüy Mail tulajdonosa, Velencében találkozott gróf Bethlen Istvánnal, Magyarország miniszterelnökével. Alkalmuk volt hosszú ideig eszmecserét folytatni és alkalmuk volt egymás nézetét megismerni az aktuális külpolitikai kérdésekről. Két férfi ült itt egymássál szemközt a mindakettőnek idegen városban. Előttük az asztalon cigaretta, és valami frissítő. Az egyik testes, hatalmas alak, a másik vékony, alacsonyabb; mágnás mindakettő. Témájuk egy: egy nemzet sorsa. Élet, vagy halál. Jó ideje dolgoznak már mindketten egy célért, anélkül, hogy találkoztak volna. Az egyik, az angol, aki komolyan vévén lapszerkesztő mesterségét, alaposan megnézi azokat a kérdéseket, melyekben véleményével hatást kell gyakorolnia a világ közvéleményére. Egy napon bizonyára fáradtan és kedvetlenül fogott neki a magyar kérdésnek is, amely ott sorakozott, mint türelmes, ügyesbajos ember szokott a sorban, az ukrán, örmény, macedón és egyéb kérdések között. És ahogy a kérdést nézegetni kezdte, egyszerre ráncolni kezdte a homlokát. Ugy látta éles judiciumával és az újságíró ösztönével, hogy abban a Trianonból keltezett szerződésben, amelynek megszerkesztésében az ő nemzetének is döntő rész jutott, valami nincs rendben. Kikezdte a kérdést még közelebbről nézni. Vannak ilyen emberek, akik a szenvedély makacsságával járnak utána annak, amit tudni akarnak. Bizonyára könyveket és statisztikákat hozatott, titkárait térképek beszerzésével hízta meg. És sokkal nagyobb lendülettel újra nekifeküdt Lord Rothermere. a gyanús kérdésnek. Tanult, olvasott, kérdezősködött, mérlegelt, tűnődött. Egy furcsa és távoli népről, amelyhez egyébkéld semmi köze nem volt a világon. És végül előtte állt a mezi elén re vei köztetett tényállás, kihántva az ügyes érdekeltek vakmerő hazugságainak mezéből. A tényállás pedig ezt hirdette neki: itt szörnyű igazságtalanság történt, amely a béke biztosítása helyett Európa egy pontján az elháríthatatlan uj háború magvát ültette el. Az uj háború uj borzalmakat jelent minden országra, többek között Angliára is. Lord Rothermere, az igazság konok keresője és hazájának aggódó fia, két okot is talált, amelyek arra indították, hogy nyíltan a világ elé lépjen és a világ fülehallatára megmondja saját hazájának: ezt helytelenül és bűnösen csináltuk, ezt meg kell változtatni. És elkezdett harcolni az egész világgal egy kis nemzetért, amelyhez nem volt semmi köze. Megindította az akciót a világ egyik leghatalmasabb napilapjában. Az illető kis országból az ujjongó hozsánna egész vihara hangzott feléje. Levelek százezrei, naiv ajándékok, meghatottan ünneplő hírlapi cikkek, sőt személyesen látogató politikusok érkeztek a méltatlanul eltiprott és megcsonkított kis országból, amelynek pátriárka publicistája is személyesen kereste fel, hogy kitartását kérje és kezdeményezését mélyem megindult hálával megköszönje. De egy ember hiányzott a kezel szorongatok közül: az illető kis ország kormányzatának feje, vagyis legfontosabb embere. Ez nem jött el, ez nem irt, ez nem küldött ajándékot. És elmaradása mármár erősen feltűnő volt ott is, itt is. Kényes kérdőjel gyanánt állott oda ez az elintézetlen kérdés minden határozott, erőteljes kijelentő mondat végére, amelyet