Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 3. szám - Német vélemény Franciaország keleti politikájának megváltozásáról

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 augusztus revizionizmust. képviseli. Es légy nemzeti fekete-sárga antimarxizmus Ausztriában sokkal kedvezőbb lenne Franciaország számára, mint a nagynéniét csatlakozási mozgalom. i1 ranciaországnak ezzel az elővigyázatosan megindított, politikai változásával karöltve jár a pénzügyi befolyásolás. Egyrészt azoknak a hivatalos kölcsönöknek utján, amelyekre Ausztriának es Magyarországnak egyformán szüksége van. A Béccsel, Budapestéi szemben; vaiu trancia pohtikaváltoztaras Lermészetesen megköveteli a kisantanmoz való viszony Korrektui djax es ebből nehézséged keletKezneK. Jiinuenekeiott az, üogy önállósági vagyak jelencKezneií a kisfiniunt os&zes államainál es l^en gyelorszagnal, ugy, liogy mar csak i ci tételesen akarjak követni a trancia politikát. Jübben a hangulatiján tartottak meg június vegén a kisantant ^zokasos evi konlereneiujiu, amelyen r>eiie^ a íviagyar országgal való egyuttinuüodes tervet akarja eléjük terjeszteni. Egyidejűleg azonban Olaszország is meghúzza a maga köreit s Uraiiüi külügyminiszter varsói látogatása komoly lépésnek tekintendő. Hogy miképpen megy végbe az utódallamoknak Párizsról való lemállásai és milyen következményekkel jár, ehhez már van két példa. Egyik az, hogy Loticheurf Prágában igen barátságtalanul logadtak, a másik a fegyverkezési iparban keletkezett konfliktus. Ez az ipar a lőpoziciója Franciaországnak délkeleten. A francia oehneider-Creuzot vállalat a cseh hlkoda-reszvenyek ötven százaléka fölött rendelkezik, a. francia befolyás tehát eros. A cseh állam most kísérleteket tett arra, hogy a franciakat részvényeik kiszolgáltatására birjak ra, üogy ezek a cseh állam tulajdonába menjenek at. A cseh nacionalizalasi programúi és a francia belolyas kozott keletkezett ez a viszaly_ jellemző az utódallamok oiialiosagi mozgalmára, mely tőkeerős országban odairaayulj hogy a francia tokét is viszsza akarja szorítani. A francia póráz abban a pillanatban kényelmetlenne válik, mihelyt Eranciaorszag olyan saját utakat kezd, amelyek mar nem teljesen fedik az utódallamok érdekeit es céljait. Ez a megiazitási folyamat igen érdekesen kezd nyilvánulni a francia politikától függő többi államban is. A nagy berlini lap óvatos kör\ onalozasa igen érdekesen rávilágít a francia politika készülő irányváltozására és sejteti az ebből még előálló küzdelmeket. Béke a lengyelek és az ukránok között. Mi ennek a megegyezésnek a jelentősége? A lengyel jobboldali sajtó erős támadásokat inditott Pilsudski ellen az ukránokkal kötött megegyezés miatt. Erről a megegyezésről a lengyel kormány teljesen hallgat, a lembergi rutén lapok azonban minden részletezés nélkül megirták, hogy megtörtént a megegyezés. Most egyik lengyel nemzeti demokrata lap a következő szenzációkat jelenti erről a lengyel-ukrán megegyezésről: 1. A lengyel kormány általános amnesztiát ad és szabad hazatérést biztosit a külföldön élő ukrán emigránsoknak. 2. Önálló ukrán minisztériumot szerveznek, három vezetőhelyet biztositanak az ukránoknak a keletgaliciai tartományban és megfelelő számú ukrán embert vesznek fel lengyel állami szolgálatba. 3. Az ukrán magániskolákat államosítják. 4. A két ukrán tornász-szervezet eltartásának költségeit felveszik az állami költségvetésbe a katonai állami előkészités kiadásai közé. 5. A galiciai nagybirtokokon végrehajtjáka földreformot és ezeket a birtokokat kiosztják ukrán kisgazdák között. Mindezek fejében az ukránok kötelezik magukat, hogy támogatják a lengyel kormányt és hogy kiépitik a leendő ukrán hadsereg kereteit, amely hadsereg aztán a szovjet elleni esetleges háborúban Nagyukrajna felállításának céljait fogja szolgálni. Ha való ez a hir, mindenesetre nagyjelentőségű nemzetközi viszonylatban is. Az ukránok irredentája cseh anyagi segitséggel nagyon sok kellemetlenséget szerzett már Lengyelországnak. Csak PiJsudski államférfiúi koncepcióját mutatja hogy a Lengyelországnak különben is csak terhére szolgáló Keletgalicia átengedésével megszabaditja Lengyelországot az ukrán földalatti szervezetek további munkájától, de még fontosabb ennél az a szempont, hogy elvonja az ukránokat az eddigi cseh befolyás alól. Ennek a megegyezésnek valószínűségére mutat az, hogy a cseh hatóságok, melyek eddig tervszerüleg segitették elő az ukrán irredentát a Ruténföldön, hogy korridornak készitsék elő ezt a vidéket Oroszország felé és a Magyarország után visszavágyódó rutén nép elé uj és más politikai célokat tűzzenek ki, az utóbbi napokban tömegesen tartóztatják le Munkácson és Ungvárit az ukrán irredenta szervezőit és ügynökeit. Pilsudski terve arra mutat, hogy a fenyegető szovjetveszélylyel szemben ütköző államot akar teremteni egyfelől a szovjet, másfelől Lengyelország és Románia között. Az ukránok vagy kisoroszok 30 millióan vannak s egyforma üldöztetést szenvedtek a cári uralom alatt is s most is. Az oroszok ezt a különnyelvü és nemzeti öntudatát soha el nem vesztett népet minden kényszereszközzel be akarják olvasztani; ha ez a múltban nem sikerült, most már még kevésbé sikerülhet, amikor a szovjet területén kivül Lengyelország, Csehország és Románia ukrán kisebbségei nemzetközi fórumokon küzdenek a kisebbségi jogokért. Három állam parlamentjében vannak már a szétszakít ott népnek képviselői és az ukrán feltámadást aligha lehet tartósan megakadályozni. Ha ez a 30 milliós keleteurópai középállani megalakul, olyan gátat vet a bolsevizmus elé, hogy egész Európa örömmel siet majd konszolidálására. Az ukránok területén vannak a szovjet szénmedencéi, érctelepei, amelyek a nemzetközi tőkéi is oda fogják tenni. Ennek a területnek elvesztése pedig Oroszországot csakugyan egészen ázsiai állammá fogja visszaszorítani. Európához jórészt csak a kisorosz terület kötötte a végtelen orosz pusztát.