Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 3. szám - Német vélemény Franciaország keleti politikájának megváltozásáról

1930 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Decentralizáció készül Indiában. Érdekes hasonlat Budapesttel kapcsolatban. Nemrégiben jelent meg könyvalakban Londonban a Simon-bizottság jelentésének első része India közállapotairól. A két hét múlva esedékes második rész fogja hozni azokat a javaslatokat, amelyeket a bizottság tesz India helyzetének rendezése és kormányzatának reformálása tárgyában. Az első rész még csak a központi kormányzat útjában álló nehézségeket vázolja és egész eszmemenetéből kivehető, hogy decentralizációt fog ajánlani ebben a nagy birodalomban, mely a legelfogulatlanabb angolok szemében sem ért meg a dominiumi állásra és önkormányzatra. Érdekes az a hasonlat, amelyet a bizottság ebben a műben alkalmaz s mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarországról tudnak már 'Angliában. Tudniillik a jelentés szerint India, mint önálló domínium, központi kormányzattal, olyasféle lenne, mintha egész Európát a budapesti parlamentből kormányoznák közvetlenül választott képviselők utján. A jelentés adatai szerint Indiában 319 millió ember él, 222 különböző nyelvre, hét vallásra és 2300 kasztra osztottan. Az analfabéták száma óriási s éppen ezért ezidőszerint a választói jogot nagyon kevesen kaphatták meg: a népességnek mindössze három százaléka. Ezek 105 képviselőt választanak. A decentralizációt az is ajánlja, hogy a kormányzat az egyes tartományokban sokkal reálisabb, mint a centrumban. Angol tisztviselő mindössze 630 van az 5500 nagyobbrangu indiai hivatalnok sorában. Az angolok felsőbbsége tehát csak azon alapszik, hogy ők semlegeseknek tekinthetők az ellentétek között. Kiérzik a jelentésből, hogy szakember szerkesztői sikertelen nek látják a Montague-féle hinduangol kooperatív kormányzást. AKTUÁLIS PROBLÉMÁK cimmel a Magyar.Külügyi Társaság kiadásában és Radisics Elemér szerkesztésében sorozit indult íreg, mely a politikusok és a gyakorlati élet emberei számára ismeiteti könnyen érthető módon, röviden, de még's i zigoruan szakszerűen és kimerítően a külpolitikával kapcsolatos problémákat, 'z eddig megjelent füzetek: I. Vladár Ervin: Mi is az a Népszövetség? Apponyi Albert gróf előszavával. A Népszövetség realitás, élő, sokágú és rendkívül aktív intézmény, amellyel számolnunk kell. S mindenki számára, aki Magyarország politikai sorsával komolyabban foglalkozik, értékes, állandó útmutató lehet ez a füzet, melyet nemcsak elolvasni érdemes, hanem arra az esetre is íróasztalon kell tartani, hogy felmerülő konkrét kérdéseknél utánanézhessünk, mi a helyzet, miről is van szó: kik és hogy döntenek a Magyarországot érdeklő kérdésekről. Budapesti Hírlap, 1930 március 9. O. Cy. J'ai informé M. Comert, Directeur de la Section d'Information. de la publication de ce travail, et je vous prie de erőire que j'attache la plus grandé importance á un ouvrage né gráce á l'initiative et aux efforts nationaux, et sans aucune iutervention extérieure. La présentation du livre est trés heureuse, et je suis certain qu'il éveillera l'intérét du public hongrois pour les questions de la Société des Nations. St. Neyman, Section d'Information de la S. d. N. a Külügyi Társasághoz. Ebben a füzetben az olvasó teljes tárgyilagossággal megirt hü képét találja a Nemzetek Szövetsége egész gépezetének éf működésének, amint azt a szerző, aki éveken át volt a Genfbe kiküldött magyar delegációknak szereplő tagja, saját szemével láthatta. Vladár müve a Népszövetség egés> problémáját magyar szempontból állítja be, tehát elsősorban azt nézi, hogyan kapcsolódik be ebbe a nemzetközi szervezetbe a ma gyár érdek. Magyarság, 1930 febr. 15. 88 oldal 24 képpel. Ára P 4.80. Válságban van-e a parlamentarizmus ? Az Interparlamentáris iTnió magyar osoportjának ankétje, Bcrzeviczy Albert előszavával. Albrecht Ferenc, Buza László, Földes Béla. Gratz Gusztáv, Gyómörey György. Haendel Vilmos, Barabási Kuun József, Lakatos Gyula, Lukács György, Mattyasovszky Miklós, vitéz Moór Gyula. Namessny Mihály, Polner Ödön, Radisics Elemér, Rakovszky Iván, Szandtner Pál. báró Wlassii^ Gyula hozzászólásai. 100 oldal. Ára 2 pengőLegközelebb jelenik meg : Egyed látván: A kisebbség. — A kisebbség fogalma. — Kisebbségi jogrendszerek. — A kisebbségek védelme. Valamennyi füzet kapható a Grill-féle könyvkereskedésben (Budapest, V., Dorottya-u. 2.), de megrendelhető bármely könyvkereskedés utján. FIGYELŐ Hatezer dinár pénzbüntetésre ítélte és a korcsmalátogatástól egy évre eltiltotta a zombori járásbíróság nemrégiben Igyuski Péter zombori szabómestert, az újvidéki kereskedelmi és iparkamara iparos szakosztályának elnökét. Mindenesetre tekintélyes ember lehet otthon ez a harcias szabó, aki egyik vendéglőben berúgva, megpofozta Voj vodics Iván horvát származású törvényszéki birót és szidalmazta a horvát nemzetet. A judikaturában határozottan újdonság, hogy valakit korcsmák látogatásától bírósági ítélettel tiltsanak el, helyteleníteni azonban semmi esetre sem lehet. Abban azonban nem vagyunk bizonyosak, hogy a szerbek és horvátok között a testvériség, illetőleg a délszláv nemzeti azonosság megszületik, ha minden horvátot és minden szerbet véglegesen ki is tiltanak mindennemű italmérő helyekről. Az még nem lenne veszedelmes, ha csak részegen nem akarják egymást testvérnek nézni, veszedelmesebb az, hogy az egész nagyszerb közigazgatási és bírósági apparátus józanon sem lát a horvátokban testvért, hanem csak fegyelmezni való rabszolgát. Zsivkovics tábornok kormánya programmba vette Délszlávia szociális törvényhozásának megreformálását is. Ennek során uj munkásvédelmi törvényt készítenek elő, melynek meghozatala előtt egy hattagú szakértői bizottságot küldtek ki a nyugati államok munkásvédelmi berendezésének, elsősorban a munkásbiztositásnak tanulmányozására. A bizottság hazatérése után egyiktagja, Mudrinics, a zágrábi kerületi munkásbiztositó hivatal igazgatója, igy nyilatkozott: „Mindenhol, ahol jártunk, azt vettük észre, hogy amimunkásbiztositási rendszerünk a legjobb, a legkorszerűbb s egyúttal a legolcsóbb. Az összes külföldi szakértők arról biztosítottak bennünket, hogy ha újból kellene megszervezniük ma munkásbiztositásukat; ugyanazt a rendszert vezetnék be, amely most nálunk van érvényben..." — Szeretnők tudni, hogy ezeknek a külföldi szakköröknek elmondta-e a délszláv bizottság, hogy a raunkásbiztositásnak ez az ideális