Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 2. szám - Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 július hó. elások szerint az angliai kölcsön egyik velejárója gyanánt a'szükséges invesztíciók egy részét Angliából kell beszerezni, s igy ez az összeg, valamint a vonal villamosításához szükséges egyéb invesztícióknak mintegy további 12 millió pengőre rugó (fezszege egy hányadában — mintegy 30 százalékig — az angol gazdasági élet számára fog jutni. Összecsapások a záloglevélkibocsátó intézet létesítése körül. A kormány — miként ismeretes — tekintettel a mostani zűrzavaros nemzetközi pénzügyi helyzetre, aképpen óhajtja megvédeni az ország hosszúlejáratú kölcsönre vonatkozó igényeit, hogy egyetlen intézetnél kon centrálná a fővárosi bankok záloglevélkibocsátási ügyleteit s e közös szerv utján akarná biztosítani a záloglevélkihelyezések sikerét. Elvben a gondolat természetszerűen meglehetős elfogadhatónak látszik, mert hiszen tény, hogy a hazai nagymuhu és régi, előkelő összeköttetésekkel bíró intézetek együttes fellépése bizonyos mértékig biztosithatná a kihelyezési ügyletek sikerét. Tagadhatatlan viszont, hogy a pénzintézetek mai elég éles versenyében nem valami szívesen rendeli alá az egyéni függetlenségét, tekintélyét és különleges összeköttetéseit egyetlen bank sem s igy érthető, ha már magától a koncentráció gondolatától is húzódoznak. De még inkább idegenkednek attól az eszmétől, hogy az egyik kisebb, u. n. altruista intézet szerve utján jöjjön létre az egységes záloglevélkihelyezési akció, mert hiszen ez presztízsük erős sérelmét jelenthetné. A hazai pénzügyi és gazdasági élet számos vezető tényezője, elsősorban Hadik János gróf, máris kifejezetten és hangsúlyozottan a kormány terve ellen foglalt állást, bár magát az egységes záloglevélkibocsátás gondolatának a helyességét általában elismeri a kormány által tervezett akciónak úgyszólván bármelyik ellenzője. A kivitel módja áll tehát elsősorban a támadások pergőtüzében, viszont, kétségtelen, hogy e tekintetben igen nehéz lesz egy oly megoldást találni, mely konveniáljon a záloglevélkibocsátó intézetek mindegyikének. Bármely intézet kebelében történnék ugyanis meg ez az ad hoc tömörülés, mindig akadhat egy másik intézet, mely több-kevesebb joggal a maga számára vindikálhatná a vezetést. Egy uj bankszervet alakítani viszont e célra túlságosan költséges lenne s máris igen hátrányosan befolyásolná a tervezett akció altruisztikus s minél kevesebb teherrel járó jellegét. Mindenesetre igen hálás dolog lenne, ha a pénzintézetek a maguk körében ki tudnának dolgozni erre vonatkozóan egy megfelelő tervezetet s ily módon mielőbb megvalósulhatna az egységes záloglevélkibocsátás eszméje. KÖNYVESHÁZ Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Dr. Gombó István, a Nemzetek Szövetsége mellett működő Magyar Delegációhoz beosztott külügyminisztériumi segédtitkár tollából igen érdekes tanulmány jelent meg „Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet" cimen a Külügyi Szemle kiadásában; Szerző, akinek a Nemzetek Szövetségére vonatkozó számos tanulmánya jelent meg, ezúttal ismét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetre vonatkozó tárgyhoz nyúlt, amit annál nagyobb szakavatottsággal tehetett, minthogy több éven keresztül dolgozott a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban a Magyar kormány megbízásából. Magyarországnak kapcsolatai ehhez a Szervezethez visszanyúlnak a magyar békedelegáció párizsi tartózkodásának idejére, amikor Ápponyi Aliiért gróf ezidőben a magyar békedelegáció vezetője, egy Xeuilly-ből 1920. évi február 12-én Clémanceu-hoz, a békekonferencia elnökéhez intézett levelében örömét fejezi ki afelett, hogy a békeszerződések a „Munka" nemzetközi szervezését tűzték ki céljukul. Nem minden irónia nélkül állapítja meg a szerző, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vált igy a békediktátum talán ama egyetlen fejezetévé, amelyet Magyarország „örömmel" fogadott. A források ismertetésével követi a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fejlődésének egyes stádiumait Magyarországot érdeklő vonatkozásokban. Fejtegetéseinek egy igen érdekes fejezete annak a kérdésnek ismertetése, vájjon a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet illetékes-e a mezőgazdasági munkások munkaviszonyaira vonatkozó kérdésekben. Ez az a kérdés, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet történetében jelentős szereppel birt, hiszen nem kevesebbről volt szó, mint megállapítani azt, hogy a Munkaügyi Szervezet illetékes-e a világ munkásainak felére vonatkozó kérdásekben. A Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság ugy döntött, hogy a Munkaügyi Szervezet illetékes a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó kérdésekre is. Ismerteti a magyar képviselők munkásságát a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciákon, még pedig ugy a kormányképviselők, mint a munkaadóés munkásképviselők élénk részvételét. A munkásképviselők szerepénél a szerző ismét ama nagyfontosságú elvikérdés ismeri elesébe bocsátkozik, hogy kik képviseljék az egyes országok munkásságát a munkaügyi konferenciákon. A kérdést a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság tisztázta Ítéletével, amely szerint a békeszerződések értelmében a legszámottevőbb szervezetek küldik ki képviselőiket világfelfogásra való tekintet nélkül, tehát mind a szociáldemokrata, mind pedig a keresztény szervezetek, de esetleg egyél) szervezetek is jelölhetik ki a munkások képviselőjét. Végül ismerteti Gombó István Magyarország részvételét a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciákon hozott határozatok végrehajtásában, amelynek során leszögezi, hogy Magyarország eddig 13, a Nemzetközi Munkaügyi Konferenciákon elfogadott Egyezményt iktatott törvénykönyvébe (ratifikált), amely számmal az 55 tagállam között a ratifikációk számát tekintve, tizedik helyen áll (Anglia és Franciaország 15—15 Egyezményt, Németország 13 Egyezményt ratifikált). TARTALOM: Trianon tízéves mérlege .... 1 Német befolyás Belgrádban . . i Trianoni kiállítás 2 //. Károly Románia királya . . 2 Sir Eric Drummond a Népszövetségi Ligák genfi ülésén ... 5 Kisebbségek harca a szerb diktatúra ellen 7 Figyelő 7 Académie Diplomatigue Internationale 5 9 Idegenforgalom ...... 9 Innen—Onnan .11 Külföldi Magyarság li ETÉDI: Sziciliai emlékek. I. . 13 Hírek Kereskedelcm, ipar, mezőgazdaság IS Könyvesház . , 16 Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Dr. Szerkesztőség: BUDAPEST, V., PARLAMENT, XI. KAPU. Telelőn: Automata 178-55. <d. u. József 362-29.) Kiadja: A HUNGÁRIA LLOVD IRODALMI ÉS KÖNV VKIADÖ VÁLLALAT. Igazgató: PAJOR MATVAS. Kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BERLINI-TÉR 6. Telefon: Automata 118—27. Előfizcte'si ár: Magyar Külpolitika, Hungária Lloyddal együtt egész évre 36 P. Magyar Külpolitika külön egész évre 20 P. Hungária Lloyd külön egész évre 20 P. Légrády Testvérek nyomdai müintézet, Budapest, V., Vilmos császár-út 78. (Igazgató; Kertész Árpád.)