Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 7. szám - Szláv előretörés egyházi alapon

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december Szláv előretörés egyházi alapon Kétszázezren tértek át a pravoszláv hitre az Erdős Kárpátokban — A csehországi gór. kel. egyházközségeket a szerb pátriárka joghatálya alá helyezték A cseh huszita és a lengyel nemzeti egyház egyesítése Ismeretes, mennyire nemzeti egyház lett minden államban a görög keleti, egyben mennyire politikai harcos szervezet, támadásra és védekezésre egyaránt készen. Ahol államegyház, ott teljes erővel igyekszik a más anyanyelyüeket nacionalizálni, a régi Magván cszágon pedig valóságos államot alkotott az államban a ra mán és szerb görög keleti egyhá . egyformái; s a maga külön autonómiájával, iskolarendszerévé] nemcsak megóvta a maga híveit minden asszímilálástól, hanem az államhatalommal és a többségi nemzettel szemben oláhositotta, illetőleg szerbesitétte a görög keleti vallásn magy arokat is. Ma, az elszakitás után az erdélyi 30.000 színmagyar görög keleti 11ivöt hivatalosan románnak minőSitették és oláhositják. Most két olyan hirt kapunk, melyek azt mutatják, hogy a pánszlávizmus különös erővel vetette magát politikai céljai érdekéhen egyházi térre. Két egyház utján is támadásra indult más felekezetek, különösen a róni. és gör. kat. egyház ellen. A görög katolikusok ellen a szerb görög keleti egyház kezdte meg a nagyarányú téritést, a római katolikus egyház ellen a rohamot a cseh husziták vezetik. A belgrádi Pravda egyik legutóbbi száma jelenti, hogy az egyetemen a belgrádi közönség tájékoztatására Doszitej nisi püspök és Szerafim missziós püspök, aki eddig az Erdőskárpátpkban működött, előadást tartanak az erdőskárpátokiieli téritő munkáról. Ez a térítés olyan nagyarányú, hogy az utóbbi tiz év alatt 2Ö0.000 személy tért át itt a pravoszláv hitre. Éz a hit nem is terjed a másvallásuaknál, még csak Dalmáciában. A cseh kormány megegyezett Belgráddal, hogy a szerb pravoszláv pátriárka és zsinat joghatálya alá helyezi a cseh uralom alatt szervezkedő görög keleti egyházközségeket s az egyezmény alapján az októberben Karlócán tartott szerb püspöki tanács József monasztiri főesperest, a szerb ortodox egyház ..legaktívabb főpapját", Munkácsra püspökké nevezte ki, az Erdős-Kárpátokban alakított görög keleti egyházmegye vezetésére. Jellemző, hogy ebben a téritő munkában milyen eszközöket is használnak a szerbek. A Pravda maga dicsekszik- vele, hogy a szerbéknek nagy figyelemmel kell lenniök erre a Ő rületre, meri ennek rutén lakossága voltaképpen szerb eredetű. (!) Ugyanis, amikor a szerbek a VII. évszázadban levándoroltak a Balti-tenger környékéről a Balkánra, egyrészük ottmaradt a Yereekei-szoros környékén az Erdőskárpátokban. Ezeket azután a beszivárgó kisoroszok a pravoszláv vallásra térítették, eloroszositották, úgyhogy ma már orosz szokásaik vannak és orosz kultúrában élnek. Ezzel a merész történethamisiiással kár is foglalkozni, hiszen ismeretes, hogy a ruténeket Koriatovics Tódor herceg vezetésével Nagy Lajos magyar király telepitette be arra az eddig lakatlan vidékre, a gyepük és a Kárpátok közé. Belgrád azonban semmiesetre sem csak ugy unalomból találta ki ezt a mesét. Bármilyen merésznek lássék is, de azt hisszük, hogy a szerb abszolutizmus komolyan programba vette a terjeszkedést észak felé. Az egyházon keresztül akarja a ruténeket elszerbesitcni s nagyon gyanús, hogy ugyanaz a püspöki tanácsülés, mely szerb püspököt nevezett ki Munkácsra, azt a határozatot is hozta, hogy megkeresi a délszláv kormányt, igyekezzék Magyarországgal is olyan egyezményt kötni, mint amilyet kötött Csehországgal, hogy az egész magyarországi görög keleti egyház jogilag is a belgrádi pátriárka és a szerb Szent Zsinat hatásköre alá kerüljön. ismerve a világuralomra szóló szláv álmokat, kénytelenek vagyunk elhinni, hogy a szerbek Magyarországon keresztül egyházi téren és az egyház által szeretnének korridort kiépíteni a ruténekhez s onnan nagy szláv testvéreikhez, az oroszokhoz. A szerb püspöki tanács azt is kimondta, hogy a bolsevizmus miatt tehetetlenné vált orosz egyház helyett a szerbnek kell átvenni a téritő és bódító szerepet és Sándor szerb királyra vár az a szerep, amelyet mint világi egyházfő, a mindenkori orosz cár játszott valamenynyi keleti vallású nép előtt. A másik hirt Ben.es lapjának, a <'eske Slovonak december 13-i számából vesszük. A lap beszámol arról, hogy sikerült hivatalosan egyesíteni a cseh huszita és a lengyel nemzeti egyházat. A még csak most szervezkedő lengyel nemzeti egyház részére a cseh egyház képezi ki a lelkészeket a maga prágai teológiáján. A lengyel liturgiái egységesítik a csebvel. Az egyezmény alapján Xacbarjasiewicz dr., volt róni. kat. prelátus! Varsó székhellyel a lengyel nemzeti egyház főadmiriisztrátorává nevezték ki és a, cseh huszita püspökök mintájára fogják installálni. Ha a további téritő munka uj lengyel nemzeti püspökségek felállítását teszi szükségessé, ezek installálási joga a cseh huszita egyház pátriárkájáé, Prohászkáé lesz, aki mostantól kezdve a lengyel nemzeti egyháznak is jogszerinti feje. . Benes lapja roppant örömmel magyarázza, hogy a cseh és lengyel nemzeti egyház uniója az eddigi legnagyobb sikere a cseh huszita egyháznak s roppant emeli tekintélyét a külföldön, de politikai szempontból is megbecsülhetetlen értéke van, mert örvendetesen utat nyit a cseh befolyás mélyülésének Lengyelországban. A nyugati közvélemény kevés figyelmet szokott fordítani egyházi ügyekre, különösen nincs tisztában azzal, hogy Keleteurópában milyen jelentősége van a politikai faktorként működő nemzeti egyházaknak. Jó lenne pedig, ha figyelne kissé erre a kétoldali pánszláv előretörésre, mely egy házi köntösben épiti a szlávok útját Közép- és Déleurópa felé. Etédi. LEGTÖKÉLETESEBB MŰSELYEM FEBÉRNEMÜ. GARANTÁLT MOSBATÓ. ÜGYELJEN A „BABSELYEM" VÉDJEGYRE!