Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 6. szám - Svédek és magyarok

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 november együtt, át nem mentették volna Moszkvába. Ezért kellett Ferdinánd királyt egy újonnan készíteti aranykoronával megkoronázni. 9 A csehek az Adrián. Spalato székhellyel működik néhány esztendeje egy Jadran szka Strázsa (Az Adria őre) nevü délszláv nacionalista egyesüld, melynek még a bácskai és bánsági magyar és sváb községekben is megvan mindenütt a fiókja s amelynek javára le kell adni minden magyar vagy német l>ál és egyéb mulatság tiszta jövedelmének egy negyedét. Most a cseh La pókból arról értesülünk, hogy ennek az egyesületnek külön cseh osztálya is van s ez október 31-én nagy bankettet rendezett Prágában, melyen egy szerb ellentengernagy is megjelent hivatalosan. A prágai ünneplők táviratot intéztek Spalatoba az egyesület^ központi vezetőségéhez. A távirat igy végződött: „Prága, Csehország fővárosa, szilárdan áll a délszláv Adria mögött." — Amenynvire mi tudjuk, egy kissé jneszszire esik Prága az Adriától, arról nem is beszélve, hogy az Adria délszláv jellegéhez némi hozzászólni valója van Olaszországnak is. 9 Belgrád Sél az idegen szentektől. A délszláv lelki egység, akárhogy fárad is érte a király és a Zsivkovics-kormány, ; sehogysem akar megvalósulni, mert nemcsak a horvátoknak nem kell, hanem a szerbeknek sem. A nyilvánosság előtt óriási akció folyik a vallási egység érdekében is. A kormány kortesei Horvátországban azt hirdetik, mint az Obzor 4-i száma jélenti a cirkvenicai népgyülésről, hogy az egyházi egyesülés kedvéért a katholikus egyházba beviszik a mai „délszláv" nyelvet, válaszul pedig a pravoszláv testvérek elfogadják a katholikus naptárt és a latinbetüs írást. Hogy ez az egyházi egység mennyire nent kell a szerbeknek, mutatja a belgrádi Politika egy óriási cikke, mely csaknem szószerint hozza Miklós ochridai püspöknek, a pravoszláv egyház hires szónokának vasárnapi prédikációját, melyet a belgrádi székesegyházban tartott. A püspök kikelt az ellen, hogy idegen szentek törnek be az ősi szerb földre, melynek megvannak saját nemzeti szentjei: Szent Petka és Szent Száva. Ennek a két szentnek nincs még temploma Belgrádban, ellenben éppen azon a helyen, ahol Szent Szávát kivégezték, most katholikus érseki templomot építenek. A püspök felhívta prédikációjában a pravoszláv egyház összes fiait és leányait, hogy akadályozzák meg minden módon ezeknek az idegen szenteknek invázióját a szerb nép között. — Mindenesetre szépen készül elő a délszláv egyházi 'egység. 9 Beust bárót nekünk ajándékozzák a csehek. Benes lapja, a Ceskc Slovo, október 31-én felháborodva emléke- j zik meg Ferdonnef Pál francia i újságírónak egy cikkéről, mely- j ben az azt írja, hogy 1871-ben a magyar parlament tiltakozott először1.. Elzász-Lotharingia elszakítása ellen. A Ceske Slovo megmagyarázza a francia újságírónak, hogy a cseh parlament tiltakozott először ez ellen az elszakítás ellen és ez a cseh fellépés volt egyike azoknak a főérveknek, amelyek alapján Beust „magyar államférfi" megakadályozta 1871-ben Ausztria alkotmányjogi kiegyezését a csehekkel. — Benes, ugylátszik, ujabban megirigyelte román kollégája történelmi babé rait. Az a kolozsvári egyetem jubileumán mondatta el a királlyal, hogy Pázmány Péter román volt, s román államférfiak állították fel Magyarországon az első egyetemeket. Azért Magyarországon, mert odahaza a török foglalás miatt nem lehetett. Benes a Romániának elorzott Pázmány bibornok helyett a Szászországból Bécsbe került Beust bárót ajándékozza a magyar nemzetnek s mellékesen azzal igyekszik félrevezetni a világot, mintha a cseh tartománygyülés afféle parlament lett volna, mint Magyarország törvényhozása. Ahányszor megszólal valamelyik kisantant-em ber, mindig beleütközik valahogyan a történelmi igazságba. Ugylátszik, fátuma a történelemnélküli kisantantnak a történelemmel való összeütközés. 9 Pártvezér, aki 2> éve nem olvasott újságot. Igen érdekes politikai per tárgyalásáról számolnak be a romániai lapok. Avarescu marsall, a többszörösen volt miniszterelnök, sajtópert inditott a kolozsvári nemzeti parasztpárti lap, a Chcamrea ellen, mert ez is megírta, hogy ő annakidején az 1907. évi parasztlázadás leverésekor, közel L3.000 parasztot gyilkoltatott le. Megírta továbbá, hogy az utolsó Avarescu-kormány bukásakor a költségvetés többmilliós feleslegét a kabinet tagjai egymásközt, uralmuk utolsó estéjén, hirtelen elosztották. A tárgyaláson a védőügyvéd 23 évről visszamenőleg néhányszáz különböző lappéldányt mutatott fel, amelyekben mind megírták a több mint 12.000 paraszt kivégzését, anélkül, hogy Avarescu valaha sajtópert indított volna a lapok ellen. Erre Avarescu marsall kijelentette, hogy ő nem szokott újságot olvadni s ezért nem tudott róla, hogy 23 esztendőn keresztül mivel vá dolták. A Cheamréa cikkéről is csak ugy értesült, hogy valaki a parlamentben felolvasta. Határozottan rekordteljesitmény olyan politikustól, aki már háromszor volt miniszterelnök és egyébként egy politikai párt aktiv vezére, hogy közel negyedszázadon át megélt újságolvasás nélkül. A költségvetési felesleg elosztása ügyében azt a nyilatkozatot tette, hogy azt nem a miniszterek vágták zsebre, hanem ebből fizették ki Komániának Genfben, Londonban és más fővárosokban működő politikai ügynökeit. Ezt is ió megjegyezni, hogy Románia külön politikai ügynököket tart az európai fővárosokban. 9 Benes véleménye a cseh filmről. Benesnek egyik legagilisabb lapja, a briinni Lidové Noviny november ü-i számában a prágai mozitüntetésekre visszatérve, a következőket irja: „Nem igaz. hogy hiány uralkodik a cseh filmekben, igaz azonban, hogy ezek rosszak. Nem titok, hogy a kö zönségnek nincs kedve a cseh fii meket megnézni. Ez nem összeesküvés, ez csak a szomorú tapasztalatok következménye. Sokan mintegy büntetésnek' tekintik a cseh film megtekintését, s ráadásul nem is szabad azt leszólni. A tények olyanok, hogy a honi film támogatása, a jelenlegi viszonyok mellett, egyenlő lenne az izléste lenség támogatásával. A cseh film egyedüli tradíciója a reménytelen közönség." — Csakhogy végre Benesék is beismerik valami cseh termékről, hogy rossz!