Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 6. szám - Svédek és magyarok

1930 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 kopár sziklákból pedig, ahol mar a k< száli sas sem szívesen rak fészkel, vasérc alakjában aranyat bányásznak. De nyers termékeit kitűnő gyáraibiin maga is felhasználja, finomítja azokat és ériéküket megszázszorozza. A svéd telefon, L. M. Ericsson nevével, a svéd gyufa, a svéd szeparátor Magyarországon is jól ismert svéd termékek. A svédek a világ valamennyi országába szállítanak különleges gépeket, melyek anyaguk kiválósága, összeállításuk pontossága miatt még drágaságuk ellenére is versenyképesek a német gyártmányokkal. Így, hogy csak egy példát emiitsek a sok közül: az anatóliai vasút mozdonyait, sineil és egész felszerelését svéd gyár szállítja. A svéd kultúrának egyik legnagyszerűbb jellemvonása egyúttal ereje, hogy a bőségesei) befogadott idegen hatásokat mindig nemzeti szellemben tudta értékesíteni és így maga mindig nemzeti maradt. A svéd és a magyar kulturmozgalmak között is lehetne nem egy párhuzamot vonni és mikép a magyar irodalom vagy a magyar művészet akkor volt a legnagyobb, mikor a leunemzetibb volt, akkép a svéd irodalom és művészet is nemzeti sajátosságainak erőteljes kidomborita-ával lett világhírűvé. A svéd írók: a zordonszavu Strindberg, a formában és tartalomban klasszikus Werner von Heidenstam, a szelidhangu, romantikusan népies Selma Lagerlöf, mind megmutatták, hogy minél inkább svédek, minél jobban megőrzik nemzeti alapvonásaikat, annál inkább számithatnak nemzetközi olvasó közönségre. Fájdalom, a magyar irodalomban ezt egyesek megfordítva csinálták. A svéd bátor, egészséges nép, mely fajilag is, nyelvileg is egységes. Jólétében nem elbizakodott, pontos a munkában, de szeret szórakozni. Szórakozásaiban is választékos, néha válogatós és szívesen ragaszkodik a formákhoz, még ha azoknak visszásságát és terhességét maga is belátja. Kzért a délvidékiek gyakran hidegvérünek gondolják a lassan felmelegedő svédet. Tényleg a svéd nehezen barátkozik, de a barátságot azután nagyon is komolyan veszi. Végzett munkája után szívesen és sokat sportol. Télen skizik, korcsolyázik vagy szánjachtozik, nyáron a vizisportnak minden fajtáját csinálja. A svéd királyi Yachiklub éppen a nyáron, júliusban, ünnepelte meg fennállásának százados jubileumát. A több hétig tartó jubiláris ünnepségeken tizenöt nemzet vitorlásai vettek részt. Sajnos, a magyar színeket nélkülöznünk kellett. A világ leggyorsabb úszója, amint tudjuk, a svéd Arnc Boi-g, bár a mi fiatal Bárányunk már nagyon is a nyomában van. A svéd lovassport egész Európában elismert, a svéd torna pedig világfogalom lett. Svéd országban igazán mindenki sportol, a kis gyermektől kezdve a 70—80 évesekig. De sportolnak minden osztályés rangkülönbség nélkül, a fiatal munkástól kezdve, a királyig. Igen, a hetvenkétéves, karcsú, eleven mozgású V. Gusztáv svéd király nemcsak méltó koronás feje országának, hanem annak egyszersmind szerető atyja, melegszívű jóbarátja és nemes példaadója. Ma is mindennap tenniszezik, sói résztvesz nyilvános tenniszversenyeken, de nem mondvacsinált és teátrálisan elrendezett u. n. királyi versenyeken. így a nyár folyamán a bastadi fürdőhelyen rendezeti versenyek egyikén vereségei is szenvedett, pedig kitűnő játékos. A trónörökös, Gusztáv Adolf, a tudományokban jár elől, különösen a régészetben, de nagyon kedveli a lovassportot is. Legidősebb fia, az alig 24 éves Gusztáv Adolf herceg a legjobb svéd urlova.-.ok egyike. A másik fia, Sigvárd, az uppsalai diákság dédelgetett királyi hercege, festő és színházi rendező. A király második fia, Vilmos herceg, európai hirü író. A trónörökös egyetlen leánya, Ingrid hercegnő, bájos, szép svéd leány. A svéd királyi család tagjait, akik együtt élnek, vagy legalább is mellettük, de semmiesetre sem felettük, a svédekkel, a nép minden rétege hódolattal szereti és tiszteli. Közjóléti intézményeik — betegségi, aggkori biztosítása, anya- és gyermekvédelem stb. — mintaszerűek. A svéd parlament, mely évente csak hat hónapon át ülésezik, akkor is csak hetenként kétszer, a világ legrendesebb és legfegyelmezettebb par- j lamentje. Hogy Moszkva itt is tart fenn kirendeltséget és itt is fizet egy j mondvacsinált kommunista pártot, az a moszkvai szélhámosok dolga. Svédországnak annyit árt, mint szúnyogcsípés az egészséges ember vállán. Végül legyen szabad csak éppen egy pár szóval megemlíteni a svéd— magyar barátságot. Ez nem üres frázis, hanem értékes tartalommal teljes valóság. A svédek és magyarok között bizonyos lelki rokonság van, me- 1 lyet sem a földrajzi, sem a nyelvi, I sem pedig a faji távolság nem sem- | misithet meg. Erről sokat olvashatnánk a tiz év óla fennálló stockholmi Svéd—Magyar Társaság évkönyveibon. Talán sok svéd nem is tudja határozottan megmondani, miért szereti a magyarokat, de a legtöbben, akik ismerik nagy vonásaikban a magyar történelmet, azért becsülik nagyra a magyarokat, mert mi is ragaszkodunk ezeréves történeti hagyományainkhoz. A trianoni igazságtalanságot minden újságolvasó svéd ismeri és elitéli. Svédországban pedig mindenki olvas újságot. A svéd szereti és megbecsüli a magyar embert, meri az is ragaszkodik az ezeréves hazai földhöz, mert az is büszke a múltjára és a legsúlyosabb jelenben is kitartóan küzd a boldogabb jövőért. A svéd himnusz legszebb sora majdnem ugyanazt mondja, mint amagyaré: „Itt kell élnem s meghalnom. Itt fent Északon!" FIGYELŐ Már a görögöket is szlávnak tette meg a belgrádi Avala. Valamennyi november 9-i belgrádi lapban terjedelmes konstantinápolyi riport jelent meg. Az Avala-ügynökség ottani tudósítója járt a konstantinápolyi pátriárkánál, hogy politikai nyilatkozatot kérjen tőle Boris király házassága ügyében. A pátriárka azonban megtagadott mindenféle nyilatkozatot ugy erről, mint a török-görög 1 barátsági szerződésrőL A riport Pbotios pátriárkát következetesen II. Futijának írja és pravoszláv pátriárkának emlegeti. Sőt, amikor maga a pátriárka beszélt, önmagáról is azt mondja, hogy ő „a pravoszláv egyház egyik legfőbb fnnkeionáriusa". Mindenesetre rohamléptekkel akarják a szerbek a pánszláv Balkánt, nyiltan elárult céljukat, megvalósítani, ha egyetlen harapásra a szláv gyomorba nyelték le az egész görög népet, melynek semmi köze a szlávsághoz. * Miniszterelnök, aki nem tud a volt király megkoronázásáról. A kisantantnak és a történelemnek két vágányon járása még olyankor is jelentkezik, amikor tisztán a maguk belügyeiről beszélnek ezek az államférfiak. Mironescu román miniszterelnök és külügyminiszter az egyik legutóbbi szokásos pénteki külügyminisztériumi sajtóteán kijelentette, hogy voltakép nincs is szükség a király megkoronázására, mert hiszen az alkotmány szerint ez a koronázás nem kötelező. I. Károly király sem koronáztatta meg magái. Ferdinánd király gyulafehérvári megkoronázásával pedig csak a nagyromán egyesü lés fényét akarták erőteljesebbért kifejezésre juttatni. — Mironescu külügyminiszter, aki mellékesen a jassyi egyetem jogi tanára, még azt sem tudja, hogy I. Károlyt, Románia első királyát, 1881-ben nagy ünnepélyességek közt megkoronázták Bukarestben, a Metropolia dombján. Külön királyi koronát készítettek erre az alkalomra <'i Plevnánál zsákmányolt török ágyuk egy darabjából. Ez .1 plevnai vaskorona ma is ott lenne a román udvar kincsei között, ha 1917-ben, az egész kincstárral