Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 11. szám - Konzervatív liberális és szocialista külpolitikai programm az angol választásokon

Magyar külpolitika 6 )í. szám Konzervatív, liberális és szocialista külpolitikai programm az angol választásokon Irta = TECHERT GYULA (London) M

ájus 30-ikán választ új képviselőházat Anglia, amely június 25-ikén fog először egybeülni és így számítani lehet arra, hogy néhány hónap múlva Anglia külpolitikájában is bizonyos változások lesznek észlelhetők. Ma ugyan még szinte a lehetetlenséggel határos megjósolni, hogy melyik párt fog győztesen kikerülni a választásokból, mert talán még sohasem kellett annyi ismeretlen tényezővel számolni angol választáson, mint a most következőnél, mégis a legvalószínűbb az, hogy a konzervatív-párt fog győzni ismét, de csak a legminimálisabb többséggel és így egy eredményes parlamenti munkához szükségük lesz a liberálisok támogatására is. Bár ma még kevés jel mutat egy konzervatív-liberális koalíció kialakulására, a körülmények mégis kényszeríteni fogják e két pártot az egyességre, habár annak igen súlyos elvi és személyi akadályai vannak. Egy ilyen koalíciós megállapodás nélkül az újonnan megválasztandó parlamentben a legrövidebb időn belül be fog következni a teljes munkaképtelenség és új választások kiírására kerül a sor, amelyeknél azután a szocialisták fogják elkerülhetetlenül magukhoz ragadni a hatalmat. Ilyen körülmények között természetes, hogy a három párt a legerősebben felkészülve indul a választási küzdelmekbe és hatalmas kül- és belpolitikai programmot adnak választóiknak. Bennünket, magyarokat, természetesen e politikai programmoknak külpolitikai vonatkozásai érdekelnek és ezért az egyes pártok külpolitikai elveit az alábbiakban lehet röviden összefoglalni. A konzervatívok, minthogy a mai irányt akarják A bukaresti magyar követség tagjai a bukaresti követség épülete előtt. továbbra is fenntartani, főleg belpolitikai programmot adnak választóiknak és külpolitikai vonatkozásban megelégedtek néhány fontos elvi szempont általános meghatározásával. 1. A párt hagyományos álláspontja, hogy fenntartsa a jóviszonyt a meglévő hatalmakkal, de ezen általános elven belül is elsősorban arra törekszik, hogy a Brit-Birodalom tekintélyét és befolyását erősítse. 2. Az internacionalista és pacifista ideálokért való lelkesedés távol áll a konzervatív-párttól, mert meggyőződése az, hogy míg a nacionalista el vek még ma is folyton erősödnek, addig az internacianalizmus mindinkább erejét vesztő tényező a világpolitikában. 3. A konzervatív-párt véleménye szerint a béke jó, de nem a legfőbb jó akkor, ha a birodalom szabadsága forog kockán, míg a háború igen nagy rossz, de nem a legrosszabb, ha a nemzet jövője függ tőle! 4. A Népszövetség alapjában véve konzervatív intézmény, mert a békét célozza és ez elsősorban mégis csak konzervatív érdek. Ezért a párt támogatja a Népszövetséget, de csodákat éppúgy nem várGenftől, mint a protestánsok nem várnak csodát Rómától. 5. A párt általános alapelvei szerint támogatni kell a híres Wilson-féle pontot, amely a Népszövetség alapokmányában garantálni akarja a nemzeti határok állandóságát. Azonban, „mivel évszázadok óta az emberi természet nem sokat változott, a területi határok ellenben annál többet és mivel a politikai földrajzot elsősorban mégis csak az emberek csinálják, ezért a konzervatív-.párt sem hajlandó hinni azt, hogy az elmúlt határmegállapítások az utolsók lettek volna". 6. Ezen szempontokból aztán a következőket vonják le: Angliának érdekei sokkal szorosabban vannak összekötve a Brit-Birodalom fejlődésével, mint Európa pacifikálásával. A Brit-Birodalom meglévő valóság, míg az Európai Egyesült Államok — ami a szocialisták álma — még nem létezik. A konzervatív-párt politikájának pedig tradíciója az, hogy azután irányodik, ami már megvan és ezért sokkal inkább kész arra, hogy külpolitikájának az egész világi a kiterjedő távlatokat adjon, sem pedig, hogy azt lokalizálja kontinentális érdekekre. A liberálisok főleg a női választókra számítanak és ezek megnyerésére a világbéke fenntartását vették külpolitikai programmjuk alapjául. Ennek eléréséire pedig a következő pontokat állították fel: 1. A háborúnak, mint a nemzetközi viszályok megoldását célzó eszköznek, teljes eltörlése. 2. Azonnali általános és teljes lefegyverzés. 3. A fennálló nemzetközi szerződések tisztességes és igazságos betartása. 4. A Népszövetségnek egész lélekkel való támogatása, mert ez az intézmény az, amelyik a nemzetközi rendet és békét tökéletesen biztosítani tudja az egyes államok külön szerződései és szövetségei helyett. 5. Az úgynevezett „opcionális záradék" azonnali