Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 5. szám - A maniu-kormány vergődése

Magyur Külpolitikí 18 ö. szam kellően organizálva és kihasználva. Erről szeretnék írni, ha elég anyag áll majd rendelkezésemre és ha lesz időm, mert szolgálatom ma még nehéz és fárasztó, addig is büszke lennék, ha a Külügyi Társaság méltónak tartana tagjainak sorába felvenni és eziránti kérelmem lehetőségére vonatkozólag kérném Méltóságod magas véleményét fenti állandó címemre megküldetni. Méltóságos uram és a Külügyi Társaság további nemes működéséhez minden jót kívánva maradok mély tisztelettel Szelke A. s. k. A rádió a magyar igazság szolgálatában A Magyar Külügyi Társaság vezető tagjai, a Stúdióval történt megállapodás alapján, kéthetenként egy-egy német, francia, angol vagy olasz előadást tartanak, melynek az a célja, hogy a magyar alkotmányt és történelmet, valamint a különböző, speciálisan magyar vonatkozású ismereteket a külföld köözönségével a rádió útján közöljék. Magától értődik, hogy ezeknek a politikamentes előadásoknak — amilyeneket eddig Berzeviczy Albert olaszul, Gratz Gusztáv németül és Ottlik György franciául tartott — kizárólagosan népszerűen tudományos jellegük van. Hogy azonban ez az előadás-sorozat az illető nyelveket beszélő külföldön határozott eredményeket is ér el, arra nézve jellemző, hogy gyakran érkeznek onnan elismerő levelek. Legutóbb, a mult hétfőn Eöttevényi Olivér tartott a rádióban németnyelvű előadást „A szabadság és nemzetielségiség eszméje a magyar alkotmányban" címmel, s erre tegnap Keletporoszország egy kis városából, Guttstadtból kapott köszönő levelet egy ismeretlen hallgatójától, aki ezeket írja: „Igen tisztelt Udvari Tanácsos Ur! Rendkívül érdekes fejtegetéséhez, amely alkalmas arra, hogy Magyarország történelméről és a magyarság hivatásáról forgalomban levő sok téves felfogást eloszlasson s ezt a helyes ismeretekkel pótolja: legőszintébb szerencsekívánatainkat küldöm úgy- a magam, mint itt jelenlevő két barátom nevében, akik történelem-politikai szempontból érdeklődtek a théma iránt. Várjuk a folytatást! Az előadást kitűnően és érthetően hallottuk egy egyszerű, négylámpás készüléken. Kiváló tisztelettel: van Semmern, tanügyi tanácsos". Mindenesetre örvendetes, hogy a rádió ekként oly kitűnő szolgálatokat tesz a magyar kérdéseknek a külföldi publikum előtt való megismertetése érdekében. KÖZGAZDASÁG A bukaresti konferencia írta: Kún Pál A kisantant bukaresti gazdasági konferenciája mellett mi sem mehetünk el szó nélkül. Bár nem tartozunk azok sorába, akik az ilyen próbálkozásoknak túlzott fontosságot tulajdonítanak, de ezt a különösen magyar szempontból érdekes jelenséget mindenesetre regisztrálnunk kell. A konferencia összehívásánál a terv kigondolóinak az lebegett szeme előtt, hogy megkíséreljék a három politikai téren együttműködő állam között szorosabb és a kölcsönös érdekekkel számoló gazdasági kapocs megteremtését. Amint mondottuk, mi kezdettől fogva nem értékeltük túl ezt a megmozdulást, mert a legélénkebb fantáziával is nehéz volna elképzelni egy olyan bázist, amelyen Csehország, Jugoszlávia és Romanaa harmonikus gazdasági együttműködést fejthetne ki a közbeékelt Magyaronszág kikapcsolásával Emlékezzünk csak vissza a legutóbb Prágában folytatott jugoszláv-cseh tárgyalásokra amikor a lappangó ellentétek éles formában jutottak kifejezésre és a jugoszlávok dolgavégzetlen mentek haza. Az eddigi alapon indulva a jövőben sem várhatunk több eredményt, mert mindkét faktornak be kell látnia, hogy Jugoszláviából Csehországba és Csehországból Jugoszláviába Magyarországon keresztül vezet az út, Magyarországgal kell tehát mindenekelőtt tisztázni a helyzetet. Az újabb tárgyalásokat nem lehet nézetünk szerint egyébnek tekinteni, mint a kisantantba tömörült államok külpolitikusai által tett kísérletnek, az eddigi együttműködési keretet kiszélesíteni, világosabban beszélve, a politikáin kívül gazdasági térre s kiterjeszteni: Feltevésünket támogatja az a körülmény is, hogy a kisantant keretein belül sem tapasztalható valami túlnagy lelkesedés a kooperációért és ha a gazdasági körök mégsem tagadták meg részvételüket, ezt abban a meggondolásban tették, hogy, ha a politikusok koncepcióit megvalósítani nem is lehet, talán mégis mód nyílik majd egynémely függő vagy vitás kérdés rendezésére. A nagyfontosságú kérdésekben azonban az érdekellentétek olyan nagyfokúak, hogy áthidalásukra alig van lehetőség. Csehszlovákia jelentékeny ipari koncessziókat akar kicsikarni Jugoszláviától és Romániától, míg utóbbiak agrártermékeik számára kívánnak előnyöket szerezni; érthető, hogy a cseh agráriusok, veszélyeztetve látva érdekeiket, erélyesen tiltakoznak minden ilyen megállapodás ellen, viszont Jugoszlávia és Románia sem hajlandók feláldozni éppen fejlődésnek induló iparukat a cseh kívánságoknak. Nem hisszük tehát, hogy a mostani előzetes megbeszélések után az áprilisi nagy konferencia különösebb eredményeket fog produkálni. A nürnbergi „Magyar Hét" egyik legérdekesebb pontja volt az az előadás, melyet dr. Hantos Elemér ny. államtitkár tartott a nürnbergi kereskedelmi és iparkamara dísztermében a középeurópai gazdasági közeledés lehetőségeiről. Előadása során foglalkozott középeurópa gazdasági nehézségeivel, a gyógyulás előfeltételeivel, a Németországban jelentkező erős agráráramlattal, stb. Rámutatott továbbá arra, hogy míg Magyarország Németországból 1927-ben 141 millió márka értékű árút importált, addig Magyarország csak 77 millió márka értékű árút tudott Németországba exportálni, amely arány 1928ban még kedvezőtlenebbül alakult. Annak a reményének ad azonban kifejezést, hogy Németországhoz való viszonyunkban ebben a vonatkozásban is javulás fog beállani. Dr. Hantos Elemér előadásával nagy tetszést aratott es hasznos szolgálatot tett a magyar ügynek