Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 5. szám - Angol hang a francia orientáció ellen

7929 Március 1 A franciák annyira félnek e kérdés felvetésétől, hogy hevesen elleneznek minden könynyítést, ami Magyarországot a trianoni szarződés terheivel szemben jogosan megilleti, mert attól tartanak, hogyha a szerződésekhez egyszer hozzányúlunk, ne mlehet előre látni, mi marad meg belőlük. Magyarország az utóbbi időben erősen hangoztatja, hogy Tisza gróf minden körülmények között hevesen ellenezte a háborút és hogy Magyarország csupán ártatlan áldozata Ausztriának. Véleményünk szerint Tisza legfeljebb csak kételkedett abban, vájjon helyesen választották-e meg az időpontot és ha előre látta volna, hogy Anglia is ellenfél lesz, bizonyára eloszlott volna nunden kételye. Mindezek azonban nem zárják ki azt a tényt, hogy Magyarországot bizonyos újrarendezés megilleti. És midőn Masaryk elnök a legutóbbi interjújában kijelentette, hogy ő a jobb viszony megteremtése végett hajlandó a magyarokkal tárgyalni, ellenben a békeszerződések szentek és azokat Európa érdekében fenn kell tartani, ez nem egyéb, mint álszenteskedő közhelyidézés. És midőn Masaryk azt mondja, hogy felette veszedelmes járatlan amatőröknek, aminő Lord Rothermere is, oly dolgokhoz nyulniok, amelyek csak államférfiak kezébe való, akkor kijelentései illetlenség. A valódi államférfiak mindig ritkák voltak, jelenleg azonban úgy látszik teljesen kivesztek. Mindenesetre Lord Rothermerenek — bár őszintén bevallhatja, hogy pár hónappal ezelőtt még halvány fogalma sem volt Magyarországról — van annyi joga kimondani véleményét, mint bárkinek, akik közreműködtek abban, hogy Csehszlovákia jelen határait megrajzolhatta. Ami Lengyelországot és Romániát illeti, mindenki jól tudja, hogy mindkettő egyformán teljes megelégedettségben ül a puskaporos hordón. Az egyiknél ott van a danzig-i kori :dor, a másiknál meg Besszarábia. Hagyjuk őket továbbra is rajtuk aludni vagy keltsük-e fel őket álmodozásaikból? A Nyugattól visszautasított Németország egyesülve valamelyesen konszolidált Oroszországgal, két hatalmas malomkő, melyek között csak babszem lehet a szegény Lengyelország. Bismark 1871-ben ellene volt oly francia annexiónak, mellyel francia kisebbséget is kapott volna, mert előre látta, hogy az csak zavaroknak lehet az okozója. A párisi konferencia könnyelműen megalkotta a danzig-i korridort és azt hiszi, hogy ezzel minden rendben van. A béke módosításával egyidejűleg még ki kell jelentenünk, hogy Németország jelen magatartása nagyon okos. Elvesztette a háborút és belátja, hogy ezért szenvednie kell. Nem panaszkodik a jóvátételi fizetések ellen, csak azt szeretné tudni, mekkora összeget kell fizetnie és az a kívánsága, hogy ennek nagysága méltányos legyen. Azt azonban méltán elvárhatja — most a háború után tíz évvel — hogy a világ nyerje vissza józanságát és vonja vissza azokat a vádakat, amiket Párizsban csupán a bosszú motívumaiból emeltek ellene és amelyekről már több ízben bebizonyította, hogy teljesen valótlanok. És pedig: hogy egyedüli felelős a háborúért, hogy egyedüli elkövetője a háborús kegyetlenkedéseknek s végül hogy képtelen az igazságosság elvei szerint igazgatni gyarmatait. El kell még oszlatnunk azoknak a fölösleges elkeseredettségét Németország ellen, akik a háborúban hozzátartozóikat vesztették el. Meg kell gondolnunk, hogy a németek éppen annyi hozzátartozójukat vesztettek, mégsem jut eszükbe egyedül az angol nemzetet és az angol hadsereget okolni érte, hanem hibáztatják az egyes nemzetek államférfiait, a magukéit sem kímélve. Háború előtt a köznapi ember a külpolitika intézését az „államférfiakra" bízta. A háború azonban megtanította őt arra, hogy ez katasztrofális és hogy minden intelligens polgárnak kötelessége ellenőrzést gyakorolni ott, ahol csak lehet, mert csak ezzel biztosíthatja azt, hogy a milliók nem haltak meg hiába. Az angol-francia paktum politikusaink legostobább baklövése lenne, ami csak ujabb, a világháborúhoz hasonló katasztrófába sodorna mindannyiunkat. f)lfll= RAK1AI0 Kt)NYV = IIEKRENYEK rekeszenként minden irányban nagyobbíthatok és pótolhatók. Praktikus, olcsó és jó! Kapható: IINOI KáRDIJr tf IIAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÜ- ÉS BÚTORGYÁR BIIDMK1T, VII*, R*£M-IL 4 120 MINTASZOBÁBÓL ÁLLÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZE SÜNKET SZÍVESKEDJÉK MEGTEKINTENI Megjelent Dr. Weninger László műve A GÁZHÁBORÜ Ára: 4.SO P Kapható a Magyar Külügyi Társaságnál