Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 5. szám - A trianoni revizió kérdése amerikában

1929 Március 1 fejezett be: „Ha fiatalabb lennék, elutaznám Magyarországra, elmennék kifejezni a ma­gyaroknak Franciaország rokonszenvét, el­mennék nekik megmondani, hogy vannak ba­rátaik Franciaországban ..." Tehát, kérdeztem nagyrabecsült Barátnő­met, megengedi, hogy ezt megmondjam nevé­ben a magyaroknak? Franciaország nagy leánya a leghatározottabban fölhatalmazott erre, köszönetet mondva a magyarországi hí­rekért. Érthető, hogy Mme Adam nem ismételheti meg ma az 1881-ben tett utazását. Bár már 92 éves, de szellemének frissesége, fiatalos lelkesedése lehetővé teszik számára, hogy ma is érdeklődjék oly kérdések iránt, melyek egész életén át foglalkoztatták. Még ma is örömmel halljuk őt mondani, mikor egy igaz ügy védelméről van szó: „Én is síkra szállok érte!" És valóban „síkra száll". Mult évben is ki­adott egy kis Elzásznak szentelt munkát. Az ott uralkodott, sőt még mindig uralkodó nyugtalanság parlamenti vitákra ad alkal­mat. Franciaország hősies leánya megérti Ma­gyarország fájdalmát, részvéttel van iránta s ezért hangsúlyozza a magyarok iránti ro­konszenvét, akik ezt értékelni fogják, mert tudják, hogy Mme J. Adam hű barátjuk, ki nem felejti el őket soha. A TRIANONI REVÍZIÓ KÉRDÉSE AMERIKÁBAN Boér Elek közigazgatási bíró és a Külügyi Társaság elnöki tanácstagjának nagysikerű előadása Bostonban Washington, február 11. \ z amerikai közvélemény figyelme egyre erősebben fordul a trianoni revízió ak­tuális kérdése felé s többé már nem lehet el­hallgattatni azokat, akik a trianoni igazság­talanság ellen a világ előtt szót mernek emelni. Amerika érdeklődik s ez az érdeklő­dés több, mint amennyit egyelőre csak remél­hettünk is. Amerikának egyik legtekintélyesebb egye­sülete, a Foreign Police Association, nemré­giben Bostonban tartott hatalmas propa­ganda-ülést, amelynek egyetlen tárgya a vi­lágháború békekötéseinek revíziója volt. Bos­ton egyik legnagyobb termében, közel ezer lunyi előkelő politikus és más erdeKiodö előtt, először a németek, azután a magyarok fejtet­ték ki a wilsoni elvek alapján kötött békeszer­ződések méltánytalanságát és tarathatatlan­ságát. A német szónoknak rossz angolsággal előadott beszéde nem tudott kellő hatást kel­teni, ellenben annál frenetikusabb tapssal és helyesléssel fogadták Boér Eleknek frappáns és nagyhatású beszédét. Boér Elek magyar közigazgatási bíró és a Külügyi Társaság elnöki tanácstagja, immár harmadik éve képviseli a magyar érdekeket, mint az Egyesült Államok Ausztria és Ma­gyarország között fennálló vegyes döntőbíró­ság egyik bírája, tökéletes angolsággal el­mondott nagyszabású beszédében kérlelhetet­len logikával fejtette ki azokat az okokat, amelyek a trianoni szerződés revízióját szük­ségessé, kívánatossá, sőt elkerülhetetlenné te­szik. Hatásosan fejtette ki azt, hogy a nem­zetközi -szerződésnek csak úgy van alapja, ha állandó jogviszonyt tud teremteni, már pedig ez az állandóság a trianoni békeszerződésnél éppenséggel nem mondható el. — Képzeljék el, hogy Önök egy esküdtszék tagjai — mondta Boér — és én ismertetni fogom önök előtt azokat a körülményeket, melyek között ezek a békeszerződések létre­jöttek. És önök megalakíthatják véleményü­ket, vájjon ezeket a szerződéseket az igazság és méltányosság elvei alapján fogalmaz­ták-e? Legnagyobb hibája a békeszerződésnek, úgymond Boén\ az, hogy tönkretette Európa gazdasági életét és a régi kisebbségek helyett újabb kisebbségeket teremtett, melyeknek helyzete elviselhetetlen. A magyar szónok beszédét percekig tartó tapsvihar fejezte be. Utána a cseh álláspont képviselőjével, Pergler-rel volt nagyon kemény nyilvános vi­tája a magyar szónoknak. Pergler — aki amerikai állampolgár és kitűnő angol szó­nok — Boérnek teljesen jogászi alapon fel­épített tárgyilagos beszédének a hatását nem tudta ellensúlyozni s azt a nagy hibát követte el, hogy Boér higgadt és nobilis tónusú beszé­dével szemben szenvedélyes kitörésekkel és Magyarország ellen való invektivákkal vála­szolt, ami által teljesen kiszolgáltatta magát a magyar szónok visszavágásainak. Boér fe­jére olvasta Masaryk, Hlinka és Seaton Watson nyilatkozatait, úgy, hogy a csehek szónokának még csak válaszolnia sem volt többé kedve. Kérelem előfizetőinkhez Tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy esedékes tartozásaikat minden további sür­getés és felszólítás bevárása nélkül, a küldött 30135. sz. postatakarékpénztári befizetési lapon mielőbb átutalni szíveskedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents